Tízezrek veszíthetik el idén az állásukat

Május elseje, a munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, és a legtöbb országban – így Szlovákiában is – hivatalos állami szabadnap, amelyen a „dolgozók által elért szociális vívmányokról” emlékezünk meg. Akinek ez túl balosan hangzik, és az ünnepről az 1989 előtti kommunista diktatúra kötelező felvonulásai jutnak az eszébe, annak nem árt tudnia, hogy május 1-je hasonló tartalommal egyben katolikus egyházi ünnep is, munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Szlovákia – Csehországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal, Szlovéniával, Ciprussal, Máltával, Litvániával, Észtországgal és Lettországgal együtt – 2004-ben ezen a napon csatlakozott azonban az Európai Unióhoz is, azóta így az uniós csatlakozásunkról is május elsején emlékezünk meg.

Látványos javulás

Az Európai Bizottság szlovákiai kirendeltségének az adatai szerint Szlovákia csak az uniós csatlakozást követő első tíz évben 18,6 milliárd eurós támogatáshoz jutott hozzá, aminek köszönhetően rugalmasabban reagáltunk a 2008-ban kirobbant gazdasági válságra is. Míg 2003-ban Szlovákia az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében az uniós átlag csupán 55 százalékát érte el, mostanra ez meghaladta a 78 százalékot. Ľubomír Koršňák, az UniCredit elemzője szerint a változás a béreken és a munkanélküliségen is meglátszik. Az uniós csatlakozásunk évében, 2004-ben 481 ezer állástalan volt az országban, azóta – a 2008-as válságot követő átmeneti romlást kivéve – látványosan csökkent a munkanélküliség, és tavaly már csak 158 ezer állástalant regisztráltak. Hasonló trend figyelhető meg a bérek tekintetében is. 2004-ben 525 euró volt a bruttó országos átlagbér, az elmúlt évben azonban már elérte az 1092 eurót.

Nem várt csapás

Az elmúlt évek látványos javulásának azonban a koronavírusjárvány kirobbanása miatt – legalábbis átmenetileg – búcsút inthetünk. „A járvány alakulásától függően idén 5,8 és 13,5 százalékkal eshet vissza a szlovák gazdaság teljesítménye. A legvalószínűbb adat 9 százalék körül mozog” – ismerte el szerdán Peter Kažimír jegybankelnök, az általa vezetett intézmény legfrissebb előrejelzésére hivatkozva.

„Mindez a munkapiacon is meglátszik, a járvány okozta problémák miatt 46–100 ezer ember veszítheti el a munkáját, a bérek pedig 2,5–5,3 százalékkal csökkenhetnek”

– állítja Kažimír. A jegybankelnök szerint egyelőre az sem biztos, hogy a mostani válság V alakú lesz, vagyis az idei drasztikus visszaesést jövőre látványos javulás követné.

„Minél tovább tartanak a járvánnyal kapcsolatos megszorítások, annál nagyobb az esélye az U alakú válságnak, amely során többet időznénk a mélyponton. Ezzel kapcsolatban júniusban mondhatunk majd többet” – tette hozzá a jegybankelnök.

Kevesebb az új állás

A járvány már az új állásajánlatokon is meglátszik. A megszorítások és a cégleállások ugyan csak pár hete tartanak, az állásajánlatok száma azonban máris látványosan csökkent.

„Az új állásajánlatok száma az egy évvel korábbihoz képest mostanra 60 százalékkal esett vissza”

– derül ki a munkapiaci elemzésekkel foglalkozó Profesia társaság legfrissebb felméréséből.

A Profesia igazgatója, Ivana Molnárová szerint a legjobb helyzetben továbbra is a számítógépes szakemberek vannak, nincs azonban egyetlen olyan ágazat sem, amelyben nőtt volna az új állásajánlatok száma. A legnagyobb visszaesést az idegenforgalomban, az étkeztetésben és a szállodaiparban mérték, ezekben 88 százalékkal csökkent az állásajánlatok száma. Az egyes megyék között ráadásul látványos különbségek vannak, hiszen a legtöbb állásajánlatot Pozsony megyében regisztrálják, míg a többi megye kínálata fényévekre van a fővárosétól. A magyarok által legnagyobb számban lakott régiókban, Nagyszombat és Nyitra megyében a Profesia szerint elsősorban szalagmunkásokat, gépkocsivezetőket és raktárosokat keresnek.

Segít a szezonmunka

Az új állásajánlatok csökkenése a munkanélküliségen is meglátszik.

„A tavaszi hónapokban – a szezonmunkák megjelenésével – rendre csökken az állástalanok száma, a járvány okozta gazdasági problémák miatt azonban ez most elmaradt. 2013 óta először márciusban nőtt az állástalanok száma. Az egy hónappal korábbihoz képest 4, az egy évvel korábbinál pedig 5 ezerrel több, összesen 143 ezer olyan állástalan volt a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, akik egy kedvező ajánlat esetén azonnal képesek lettek volna munkába állni” – mondta Koršňák.

„A munkájukat elvesztők egy részén segíthetnek a most beinduló mezőgazdasági szezonmunkák. A járvány miatt rengeteg ukrán, szerb és román vendégmunkás hagyta el az országot, ami nagyjából 20 százalékos munkaerő-kieséshez vezetett a mezőgazdaságban. Az ő helyüket átmenetileg hazai munkaerővel tölthetik be” – mondta el Branislav Jančuška, a Grafton Slovakia személyzeti tanácsadó és munkaközvetítő ügynökség szakembere. Szerinte, ezt a munkát azok is elvállalhatják, akik már regisztráltatták magukat a munkaügyi hivatalban. Ehhez csak két feltételt kell teljesíteniük: az ebből származó havi bevételük nem haladhatja meg a 210,20 eurót, és egy munkáltatónál nem dolgozhatnak évi 40 napnál többet.

„Mivel a külföldi vendégmunkásokkal a mezőgazdaságban ezúttal nem számolhatnak úgy, mint korábban, a munkáltatóknak a szezonjellegű állások betöltéséhez ezeket vonzóbbá kell tenniük, vagyis elképzelhető, hogy a béreket is kénytelenek lesznek megemelni, vagy egyéb olyan bónuszokat bevetni, amelyekkel magukhoz csalogathatják a hazai munkaerőt”

– tette hozzá Jančuška.

Elkerülhetetlen reformok

A szakemberek szerint hosszabb távon azonban csak az átfogó munkapiaci reformok segíthetnek.

„Szlovákiára a beruházók eddig csak összeszerelő műhelyként tekintettek, amely elsősorban az autógyártók számára alakított ki kedvező feltételeket. Ez a stratégia eddig rendkívül sikeres volt, az elmúlt időszakban tapasztalt változások, a gazdasági növekedés lassulása miatt azonban már fenntarthatatlan. A közeljövőben olyan reformokat kell meghozni, amelyeknek köszönhetően sikerül javítani az ország versenyképességén, és amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatottság növeléséhez” – nyilatkozta Jan Fidrmuc, a londoni Brunel Egyetem professzora, aki tagja annak a kormányhivatal mellett működő szakmai csoportnak, amely az ország versenyképességének a fenntartásával foglalkozik.