„Tisztázni kell az alapfogalmakat, ez korábban nem történt meg”

A kész stratégiát szeptember végén kellene a külügyminiszternek beterjesztenie a kormányba. Kérdés azonban, hogy mit fog tartalmazni. Olyan stratégiára lenne szükség, amely pontosan megszabja, mit kellene tennie az államnak, hogy javítsa az emberi jogok betartását Szlovákiában. Ehhez kellene megfogalmazni részfeladatokat, és meg kellene szabni, hogy ezekért ki a felelős, és meddig kell teljesíteni. Természetesen az lenne a jó, ha az elfogadott stratégia az általunk leírtakra hasonlítana, vagyis tartalmazná a megfogalmazott 11 kérdéskört és azt is, kinek a hatáskörébe tartozik.

A stratégia kidolgozásában is részt vesz az emberi jogi tanács?

A stratégiát a külügyminiszter terjeszti majd a kormány elé, de természetesen a tanács is részt akar venni végső formájának kialakításában. Ígéretet kaptunk, hogy a stratégia kidolgozásában egész végig részt vehetünk.

Az említett stratégiai kérdések egyike az állami kisebbségpolitikai stratégia kialakításáról szól, pontosabban azt kifogásolja, hogy a kormánynak nincs ilyen dokumentuma. Mit kellene tartalmaznia?

Az emberi jogi stratégia három fontos részből áll, ez vonatkozik a kisebbségi stratégiára is. Először is tisztázni kellene a kiindulópontot, az alapfogalmakat. Ez az elmúlt 20 évben nem történt meg. Van alkotmányunk, vannak nemzetközi egyezmények, nyelvi charta, és mindenki úgy magyarázza, ahogy neki megfelel. Egy világos kisebbségi politikához tudni kell, hogy mit értünk az alapfogalmakon. Nem biztos, hogy én ugyanazt értem a status quón, mint a külügyminisztérium vagy a kormány. Amikor azzal vádoljuk a kormányt, hogy nem teljesíti a nemzetközi szerződésekben vállaltakat, akkor az állam azt a választ adja, hogy dehogynem. Ezt éppen az alapfogalmak tisztázásának hiánya teszi lehetővé, mi, a kisebbség mást értünk rajta, és másképp magyarázza a kormány is. Ezután lehet meghatároznia a problémás területeket, majd el kell fogadni a felszámolásukhoz szükséges intézkedéseket.

Az alapfogalmak tisztázása és a problémás területek meghatározása után egyfajta menetrend készülhetne?

Természetesen. A kisebbségi stratégiához a jogok teljes skáláját át kellene fésülni a nemzeti kisebbségek szempontjából, meg kellene határozni például, hogy mit jelent a szólásszabadság, a részvétel a jogok gyakorlásában a kisebbségek szempontjából. Sok ilyen téma van. Ebből kiindulva kellene meghatározni, milyen törvényeket milyen határidővel módosítanak.

Ezt a folyamatot kinek kellene levezényelnie?

Normális esetben egy emberi jogi és kisebbségi miniszternek kellene ezt felügyelnie. Mivel ilyen nincs, adódik a lehetőség, hogy a kisebbségi kormánybiztosé lehetne ez a feladat.

Most nincs kisebbségi biztos. Meg kellene várni a stratégia elkészítésével a biztos kinevezését?

A stratégiának foglalkoznia kell a kisebbségi intézményrendszerrel is, amelynek a kisebbségi jogok érvényesülésének segítése, felügyelete a feladata. Meg kell vizsgálni azt, szükség van-e radikális változtatásra az intézményrendszerben, például nem kellene-e visszatérni az emberi jogi és kisebbségi miniszterhez, nincs-e szükség kisebbségi ombudsmanra. A kisebbségi biztos hatáskörét mindenképpen bővíteni kellene.