Terrortámadás fenyeget?

A világhálón is közzétett jelentésből többek között fény derül: a világ a múlt évi madridi terrortámadások után még jobban tudatosította, hogy az Amerikai Egyesült Államok mellett, az európai országok is jelentős veszélyben vannak. Továbbá az iraki kérdés tisztázásában részt vevő államok is potenciális célponttá válhatnak – Szlovákiát is beleértve.

A jelentés ezen részét mi sem igazolja jobban, mint a nemrégiben történt öngyilkos merénylet Szlovákia iraki nagykövetsége ellen – vélekedik Vladimír Šimko, a SIS szóvivője. Egyes információk szerint állítólag az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA emberei tartózkodtak a nagykövetségen, amikor az öngyilkos merénylő működésbe hozta a pokolgépet. Azt, hogy a szlovák külügyi képviseleten a CIA ügynökei tárgyaltak volna, még Šimko sem kívánta kommentálni. A merénylet során senki sem vesztette életét, négy személy megsérült.

A SIS által közzétett jelentés szerint a világ titkosszolgálatai „ügynökhiányban” szenvednek. Az amerikai CIA-nek például több tucat analitikusra van szüksége, akik elsősorban történelemben és pszichológiában járatosak. Az FBI tavaly februárban kezdett bele analitikusok keresésébe – ugyanis még három évvel a 2001-es szeptemberi terrortámadások után sem sikerült kiértékelni a több mint 120 ezer órányi lehallgatott telefonbeszélgetést, melyek közül némelyik kulcsfontosságú lehet a terrorizmus elleni harc terén. A Pentagon szerint a lemaradás elsődleges oka a kevés szakértő.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megközelítőleg 7500 szakembert keres. Az elkövetkezendő négy évben évente 1500 embert vesznek fel, elsősorban kínaiul és arabul beszélő szakértőket. A DIA amerikai hírszerző ügynökség, melynek ügynökei elsősorban külföldön tevékenykednek, is új tagokat keres. 2004-ben négyszáz, idén 500 új szakértőt akarnak alkalmazni. Ezzel együtt már 7500 ember dolgozna a DIA-nek, ebből 1000 Irakban. A legnagyobb ausztrál titkosszolgálat – az ASIO – idén 25 százalékkal (150 személlyel) akarja bővíteni alkalmazottainak számát.

Eliza Manningham-Buller, a brit MI5 titkosszolgálat igazgatója kijelentette: az Angliát egyre jobban fenyegető terrortámadások miatt, 50 százalékkal bővítik a titkosszolgálat alkalmazottainak számát. Véleménye szerint már csak napok kérdése, mikor támadják meg Nagy-Britanniát. Az újoncoknak egy hatvan napos intenzív kiképzésen kell átesniük.

Az izraeli Mosad hírszerző szolgálat, „speciális feladatok” teljesítésére, a világhálón keresi az új ügynököket. Az érdeklődők, a Mosad új honlapján jelentkezhetnek (www.mossad.gov.il). Az oldalon angolul és héberül olvasható a szabad munkahelyek egész listája. Pszichológusokat, tanárokat, tolmácsokat, építészmérnököket és biztonsági szakembereket is keresnek. Az izraeli Jediot Achronot napilap információi szerint a honlap beindításának napján több mint 1500 érdeklődő jelentkezett.

Korszerű csúcstechnológiák

Az egyre jobban fenyegető terrortámadások miatt az egyes országok több pénzt követelnek az országos költségvetésből a titkosszolgálatok támogatására. Tóth András, a magyarországi polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztérium politikai államtitkára a napokban kijelentette: a magyarországi titkosszolgálatok 2005-ben megközelítőleg 35 milliárd forinttal gazdálkodhatnak.

A brit MI5 költségvetése szigorún titkos, az amerikai FBI és CIA szakszolgálatokhoz hasonlóan. Az angolok elsősorban újabb technológiák fejlesztésére költik a legtöbb pénzt. Az Amerikai Egyesült Államok a titkosszolgálatok tevékenységére 2005-ben minden eddiginél nagyobb összeget, több mint 40 milliárd amerikai dollárt költenek. Egyes információk szerint ez az összeg az előző évhez képest több millió dollárral több, és még a George W. Bush elnök által javasolt költségvetésénél is 15 százalékkal nagyobb.

A titkosszolgálatok világszerte új technológiák és kémeszközök fejlesztésére költik a legtöbb pénzt. Az USA-ban például egy új rejtjeles rendszer fejlesztésére idén 1,4 milliárd dollárt költenek. A jelenleg használt rendszer ugyanis már 20-30 éves.

Az FBI az elmúlt évben próbálta ki a legújabb hazugságdetektort. Az új módszert az „agy lenyomatainak feljegyzése” nevet viseli. Az ismert hazugságdetektoroktól eltérően, melyek az ember gyorsuló pulzusát, vagy az ujjak izzadását figyelik, az új berendezés az agy elektronikus impulzusait jegyzi fel – mindezt még azelőtt, hogy az illető akaratával befolyásolhatná. Egy gyilkosnak például megmutatják az emberölésnél használt fegyver fényképét, s míg az tudatosítja, hogy hazudnia kéne, a rendszer beméri. Szakértők szerint ezt a berendezést egyszerűen lehetetlen becsapni.

A kanadai titkosszolgálat az elmúlt évben elsősorban a tengeren közlekedő ember- és kokaincsempészek elleni harcra összpontosított. A titkosszolgálat által kifejlesztett új tengeri bóját lehetetlen észrevenni, mivel 300 méterrel a tenger felszíne alatt helyezik el. A bója beméri a fölötte úszó hajók hajócsavarjának zaját, felúszik a felszínre és szatelliten keresztül jelzést küld a központba, majd ismét lemerül a tengerfenékre. Az elküldött adatoknak köszönhetően identifikálják a hajó típusát, és azt, milyen gyorsan és melyik irányba úszik. A kanadai haditengerészet által használt bója 1,5 méter hoszszú és csupán 15 cm széles.

A brit MI5 tavaly egy mikrorepülőgép fejlesztésére költötte a legtöbb pénzt. A repülőgép még egy méhnél is kisebb. Elsősorban kémkedésre szeretnék használni – első bevetését még állítólag csak tervezik. Az apró repülőgép fényképet készít az ellenséges területről és elküldi a MI5 központjába. A minigépek következő felhasználása lehet, hogy egy ellenséges gépjármű tetején szállnak le, megjelölve a támadás célpontját. Az orosz titkos-szolgálat legvédettebb központja a Kaukázusban van. A legmodernebb műszaki berendezésekkel és egyedülálló lézertechnológiával van felszerelve. Elsősorban az űrben mozgó radarok, szatellitek és égitestek mozgását figyelik innen. Az itt tevékenykedő katonai szakértők úgymond őrzik a Földet, jelentést adnak a világűrben haladó veszélyes meteoritokról, ellenőrzik az orosz szatellitek állapotát. Ezeket az információkat az orosz Ren TV újságírói hozták nyilvánosságra, akik először kaptak engedélyt a központ megtekintésére. Elmondásuk szerint, az itt szerzett adatokat egy ún. űrkatalógusban helyezik el, amelyhez hasonló csak az amerikai NASA központjában található. Jelenleg több mint 9000 égitest adatát gyűjtötték itt össze. A Washington Post információi szerint az amerikai kormány 9,5 milliárd dollárt adott egy kémszatellit fejlesztésére. Újdonsága, hogy a földről lehetetlen bemérni, így az ellenséges hadsereg többé nem tudja „titokban” áthelyezni a katonai felszerelést, mivel nem fogják tudni, mikor van a szatellit országuk fölött. Az amerikai titkosszolgálat költségvetésének az egyik legdrágább befektetéséről van szó.