<p>Szlovákia továbbra sem tartozik a terrorizmus által fenyegetett országok közé, ám a biztonsági környezet romlott tavaly, és egyre kiszámíthatatlanabbá válik. A belföldi szélsőségesség és a dezinformációs háború egyre komolyabb problémákat okoz – derül ki a Szlovákia biztonságáról szóló 2016-os jelentésből.</p>
Terrorista nincs nálunk, szélsőséges annál több
A dokumentum, melyet hétfőn nyújtott be tárcaközi egyeztetésre a kormányhivatal, meglehetősen általánosan tárgyalja azokat a biztonsági fenyegetéseket, melyekkel Szlovákiának az elmúlt évben szembe kellett néznie.
A biztonsági helyzet alakulását továbbra is a közel-keleti (szíriai és iraki) fegyveres konfliktusok, a kelet-ukrajnai háború, a nyugat-balkáni törékeny és érzékeny politikai helyzet, valamint a migrációs hullám befolyásolja alapvetően, de a jelentés szól a Szlovákia állami berendezkedése ellen irányuló propaganda erősödéséről is.
Terror, az itt nincs
A jelentés szerint a terrorfenyegetettség Európában nőtt – elsősorban az Iszlám Állam agressziója miatt – ám Szlovákia nem a terroristák célpontja, a hatóságok nem jegyeznek egyetlen közvetlen fenyegetést sem. Mindazonáltal tavaly a brüsszeli terrortámadás után 2. szintre emelték a terrorfenyegetettség szintjét, s ez Szlovákia EU-elnöksége idején végig érvényben volt. Szlovák állampolgár, vagy Szlovákiában élő személy nem utazott a Közel-Keletre harcolni, és nincs egyetlen olyan jegyzett eset sem, hogy radikális iszlamisták nálunk toboroztak vagy dzsihádista propagandát terjesztettek volna. A helyi muzulmán közösséget a jelentés mérsékeltnek nevezi. Csak az hordozna magában bizonyos kockázatot, ha külföldi, radikális iszlamista hitszónokok látogatnának Szlovákiába a helyi közösséghez, ám ilyen látogatásokról a jelentés nem tesz említést.
A dokumentum készítői azonban nem zárják ki, hogy Szlovákia mint az EU és a NATO, valamint a terrorellenes koalíció tagja terroristák célpontjává válhat. Szerintük az is lehetséges, hogy egyes keletről nyugatra tartó iszlamisták Szlovákiában is tevékenységet fejthetnek majd ki.
Vietnamból jönnek
Szlovákia továbbra sem a migráció célországa, szögezi le a dokumentum, mely szerint az EU és Törökország megállapodásával 2015-höz képest nagyban csökkent a Balkán felől érkező migrációs hullám tavaly. A szlovák–ukrán határszakaszon ugyanakkor zajlik az élet, tavaly az embercsempészek 327 személyt segítettek át az határon földön (nehezen hozzáférhető terepeken gyalog, vagy autókkal és kamionokkal), illetve a levegőben (kis sportrepülőgépekkel). Az itt schengeni területre lépő illegális bevándorlók többsége Vietnamból, Ukrajnából, Oroszországból és Grúziából, kisebb mértékben Szíriából és Irakból érkezett.
Erősödő szélsőségesek
A migráció a jelentés szerint a nyomás enyhülése dacára is komolyan befolyásolja Szlovákia biztonsági helyzetét. A menekültválság megoldását ugyanis másként képzelik el az EU és a NATO tagországaiban, és ez negatív hatással lehet Szlovákia gazdasági és társadalmi stabilitására. Ráadásul a téma radikalizálhatja a lakosság bizonyos csoportjait.
A jobboldali szélsőségesek fő témája ugyanis továbbra is a menekültkérdés, az iszlámellenesség, illetve az EU- és NATO-ellenes hangulatkeltés – ezekhez párosul a romaellenes retorika és a politikai rendszer elleni támadások. A jelentés kiemeli, hogy a szélsőségesek bekerültek a politikai fősodorba és a közéletbe a legutóbbi parlamenti választásokon. Feltételezhető, hogy 2017-ben a megyei választások kapcsán egyes szélsőséges politikusok és csoportok egyre aktívabbak lesznek, legitimitást és egyre nagyobb befolyást követelve maguknak. A jelentés nem zárja ki, hogy ennek eredményeképp növekedni fog a feszültség társadalmon belül egyes nemzetiségek, vallási csoportok vagy szexuális kisebbségek kapcsán.
Hibrid háború
A szélsőségesek az utcáról a kibertérbe vonultak, és az interneten terjeszkednek, állapítja meg a jelentés. Ezzel párhuzamosan a kívülről, elsősorban Oroszországból érkező dezinformációs zavarkeltések, hibrid fenyegetések is intenzívebbé váltak. A jelentés szerint Moszkvával a Nyugatnak továbbra is feszült a kapcsolata. Oroszország a NATO egyes lépéseire váratlanul reagálhat, s felhasználhatja a helyzetet stratégiai helyzetének megerősítésére Kelet-Európában. Így tehát továbbra is komoly biztonsági fenyegetést jelentenek a kritikus infrastruktúrára irányuló kibertámadások, valamint a közvéleményt álhírekkel befolyásoló információs háború.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.