Tényleg jobbítja a tájékoztatást?

A tisztánlátás érdekében Štefan Harabin miniszter a gyengén látókra is gondolTASR-felvételA nonprofit szervezetek szerint rövidesen már a múlté lehet az az elv, mely szerint ami nem titkos, az nyilvános. Harabin saját bevallása szerint csak azt a módosítást akarja jóváhagyni, mely szerint a vakok és gyengén látók Braille-írásban, vagy hanghordozón is megkaphatnák az egyes intézményektől a kikért információkat. Az igazságügyi tárca vezetője állítólag nem fogja engedni, hogy a törvény lényegesebb módosításon essen át, ha túl sok lenne a módosító indítvány, javaslatát visszavonja a parlamentből. „Kihasználjuk a miniszter kezdeményezését arra, hogy változtassunk a törvény néhány szabályozásán, melyek a gyakorlatban nem váltak be. A módosító javaslatokról viszont jelenleg nem akarok bővebben beszélni” – mondta Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője. Egyébként a párt elnöke, Ján Slota lett 2005-ben a polgári szervezetek által készített ankét szerint az infotörvény legádázabb ellensége. A Smer és a HZDS képviselői egységesen állítják, hogy az infotörvény módosításáról túl korai beszélni. „Mivel a jogszabály minden polgárt érint, érdekünk lesz, hogy konstruktív változásokat fogadjunk el” – mondta Zdenka Kramplová HZDS-képviselő. Arról, hogy a kormánynak érdeke az infotörvény módosítása, Robert Fico kabinetjének néhány korábbi lépése is tanúskodik, például máig nem hozták nyilvánosságra a kabinet első ülésén készült hangfelvételt. Edita Angyalová smeres képviselő a reklámtörvény tervezetéhez olyan módosító indítványt csatolt, mellyel a közérdekű adatok közzétételéről szóló jogszabályt próbálta megváltoztatni úgy, hogy az államigazgatásban dolgozók elutasíthassák a „szemmel láthatóan nem közérthető kérvényeket.” Angyalová végül – az általános felháborodás láttán – az utolsó pillanatban visszavonta indítványát. Az ellenzéki képviselőknek nem lenne gondjuk a törvénnyel, ha Harabin valóban csak a vakokon és a gyengén látókon akarna segíteni. „Viszont attól félek, hogy amint a parlamentbe kerül a javaslat, a koalíció az egyes paragrafusok pontosításának ürügyével megpróbálja megnehezíteni a polgároknak az információhoz való hozzájutást” – mondta Lucie Žitňanská SDKÚ-képviselő. (dem, s)

Mit tesz lehetővé az infotörvény?

Mindenkinek, aki kérvényezi, joga van az információhoz való szabad hozzájutáshoz.

Csupán a titkosított információkat és azokat a dokumentumokat nem kell nyilvánosságra hozni, amelyek banki vagy üzleti titoknak számítanak.

Válaszolnia kell a parlamentnek, az államfőnek, a kormánynak, a minisztériumnak, az állami szerveknek, községeknek, megyéknek, illetve a törvény, az államigazgatási szerv vagy megyék által létrehozott és fenntartott jogi személyeknek.

A polgárok kérvényére nyolc napon belül kell válaszolni, indokolt esetben további nyolc nappal meghosszabbíthatják ezt az időpontot.

A törvény megszegéséért 50 ezer koronás bírság jár.