Tartanak a vállalkozók a klímacsomagtól

Az Európai Bizottság július közepén tette közzé a „Fit for 55” uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos 
kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Az Európai Unió célja, hogy 2050-ig elérje a karbonsemlegességet, ezért 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást az 1990-es referenciaszinthez képest. A javaslat szerint 2030-ra a jelenlegihez képest 55 százalékkal kellene csökkenteni a személygépjárművek szén-dioxid-kibocsátását is, 2035-től pedig a kibocsátáscsökkentésnek el kellene érnie a 100 százalékot, ami gyakorlatilag lehetetlenné tenné a dízeles és benzines autók értékesítését. A megújuló energiaforrások részarányát a villamosenergia-termelésben ugyanekkor – a jelenlegi 32 százalékos szintről – 40 százalékra emelnék, az energiahatékonyság növelése érdekében közel megdupláznák a tagállamok éves energia-megtakarítási kötelezettségeit, és bevezetnék a karbonvámot is, amely az EU-ba behozott termékek egy meghatározott körére lenne érvényes.

Az Európai Bizottság szerint a globális felmelegedés miatt elkerülhetetlen a durva korlátozások bevezetése, hiszen a klímaváltozás negatív hatásait és következményeit már világszerte érezni. Ráadásul a brüsszeli javaslat összhangban van a Párizsi Megállapodással is, amelynek célja, hogy a globális felmelegedés két fok alatt maradjon, illetve lehetőleg ne haladja meg a 1,5 fokot.

Veszélyben a gazdaság

A szlovákiai cégek már most figyelmeztetnek, hogy ha az Európai Bizottság javaslatát módosítások nélkül fogadnák el, az súlyos károkat okozna a szlovák gazdaságnak. Az uniós klímacsomag hatásairól csütörtökön tartott pozsonyi szakkonferencián a cégvezetők arra figyelmeztettek, hogy a szigorú szabályok miatt drasztikusan növekvő energiaárak a befektetőket is elriaszthatják. A garamszentkereszti Slovalco alumíniumgyártó emiatt például már elhalasztott egy tervezett beruházást, és hasonlót fontolgatnak más társaságok is.

Marek Senkovič, a pozsonyi Slovnaft kőolaj-finomító igazgatótanácsi tagja szerint az uniós szabályozás miatt tovább nőhetnek az üzemanyagok adóterhei, miközben a karbonsemlegesség eléréséhez billiós nagyságrendű kiadásokra lesz szükség. „Az uniós környezetvédelmi célokat jóval olcsóbban is el lehetett volna érni” – állítja Senkovič. Példaként az elektromos autókra fordított kiemelt figyelmet említette, amely szerinte megalapozatlan. „Az Európai Unióban az összes autónak a kibocsátása csupán a duplája annak, amit az EU tíz legnagyobb légszennyező cége okoz. Ez utóbbiak közül ugyanakkor hét németországi szénerőmű” – tette hozzá Senkovič, arra is figyelmeztetve, hogy az elektromos autók gyártása és üzemeltetése sem teljesen karbonsemleges.

Kár a harcért?

Marcel Klimek pénzügyi államtitkár a cégek panaszaira reagálva elmondta, hogy szerinte a jelenlegi kormány rengeteget tett az iparvállalatok érdekében, megemlítve az áramszolgáltató vállalatokkal szemben fennálló 160 millió eurós tartozásuk átvállalását és az energiaszolgáltatás vállalati díjszabásának a tervezett csökkentését is. A cégvezetők szerint azonban ez édeskevés. „Amíg egy megawattóra áram díja 120 euró, addig az államtitkár által említett intézkedések olyanok, mint ha a tyúkólat oltanánk, miközben ég a házunk” – tette hozzá Branislav Klocok, az OFZ ügyvezető igazgatója.

A cégvezetők panaszaira a legmarkánsabb választ azonban Richard Sulík gazdasági miniszter, az SaS elnöke fogalmazta meg, aki – annak ellenére, hogy az uniós klímacsomagról még heves viták várhatók, és a végső formája még sokat változhat – máris feladta a harcot. A liberális párt elnöke szerint „mindaz ellen, ami az EU-ból érkezik, teljesen felesleges harcolni, inkább alkalmazkodnunk kellene”. A 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatban is érdekes megközelítéssel állt elő.

„Az abszurditások korában élünk. Ezek a javaslatok ugyan értelmetlenek, de kőbe vannak vésve”

– állítja Sulík, aki szerint alkalmazkodnunk kell, és „kivárni, amíg Brüsszel az általa javasolt klímacélok negatív következményei miatt nem módosít a tervein”. A tárcavezető higgadtsága már csak annak fényében is rendkívül érdekes, hogy a gazdasági minisztérium államtitkára, Karol Galek is elismerte, hogy az uniós klímacsomag több ágazatban „anyagilag és technikailag is rendkívül megterhelő lesz”.

Lakossági elégedetlenség

Az Európai Bizottság által bemutatott tervezet súlyos érvágást jelenthet a lakosságnak is. „Az új szabályozás miatt tovább nőhetnek az energiaárak, de a termékek és szolgáltatások árai is. Az Európai Bizottság ugyan tervez bizonyos kompenzációt, az erre elkülönített összeg azonban rendkívül alacsony ahhoz, hogy minden érintett háztartáson segíthessenek” – állítja Robert Hajšel, a Smer európai parlamenti képviselője, aki emiatt nem zárja ki a szociális zavargásokat sem.

Szlovákiában ugyanakkor az uniós klímacsomag nélkül is egyre feszültebb a helyzet. A KOVO szakszervezeti szövetség például már bejelentette, hogy az elkövetkező hetekben országszerte tüntetéseket szervez. „Folyamatosan romlik a lakosság szociális helyzete, drágul az élelmiszer, az energiaszolgáltatás, és a napi szükségleti cikkekért is egyre többet kell fizetni, miközben olyan jogszabályok születnek, amelyek hátrányosan érintik az alkalmazottakat” – indokolja a tüntetések jogosságát Emil Machyna, a KOVO elnöke, aki szerint az első tüntetés szeptember 17-én, délelőtt tíztől a kassai Tyrš téren lesz. A többi megmozdulás helyszínéről és idejéről később tájékoztatnak.

(mi, TASR)