Tarsolyában brüsszeli tapasztalatok

A jó program alapja a helyzetismeret. A pusztán érzelmes szavak ideje lejárt.Somogyi Tibor felvétele Utólag visszatekintve milyen, nálunk is hasznosítható tapasztalatokat szerzett az Európai Unió hivatalaiban?

Elsősorban arról győződtem meg, hogy mindenhol kemény érdekérvényesítés zajlik. Főleg azok sikeresek, akik kellőképpen felkészültek és találnak szövetségeseket. Nem lesz ez másképp a szlovákiai kerületi parlamentekben sem. Nagyon tanulságos volt a PHARE-források elosztásának tanulmányozása is. Manapság egyre több szlovákiai magyar civil szervezet, polgármester és más érdekelt döbben rá arra, amire jómagam Brüsszelben, hogy a jó pályázat megírása és átültetése már kisebbfajta tudomány. Nem elegendő az életrevaló ötlet, ha ezt nem tudjuk érvekkel alátámasztani, menedzselni. Más kérdés, hogy Szlovákiában nem megoldott az európai uniós támogatások rendszerének átláthatósága. A kerületi önkormányzatok e tekintetben is sokat tehetnek majd. Mindemellett a területfejlesztési minisztériumban és a kormányhivatalban azt tanultam meg, hogy átfogó stratégiai tervezés és a tervek következetes végrehajtása nélkül nem hatékony a fejlesztési szándék.

Akkor hadd kérdezzem meg, Ön miként menedzseli az MKP jelöltjeit, köztük önmagát a megyei választásokra?

A jó és sikeres program alapja az alapos helyzetismeret, a tények minél részletesebb felmérése. A pusztán érzelmes szavak ideje lejárt. Az MKP mellett működő szakcsoporttal felmértük a dél-szlovákiai magyarság helyzetét. Feltártuk az általános jelenségeket, sajátosságokat, és erre építettük a választási programot. Elkészítettük a pozsonyi, a nagyszombati, a nyitrai, a besztercebányai és a kassai kerület, valamint tizenhét magyarok lakta járás rövid és hosszú távú cselekvési tervét, amely egytől egyig az alapos helyzetismeretre, vagyis a helyi adottságokra és lehetőségekre épül.

Melyek Dél-Szlovákia általános jellemzői?

A lehangolókkal kezdem. Azon tíz járás közül, melyekben országos méretben legnagyobb a munkanélküliség, hét dél-szlovákiai. Az iskolázottság szintje is alacsonyabb, mint a szlovákiai átlag. Még mindig sok azoknak a magyaroknak a száma, akiknek csupán alapfokú végzettségük van. Ez az utóbbi tény nyilván közrejátszik az előbbi alakulásában is, hiszen kellő képzettség nélkül egyre nehezebb elhelyezkedni. Csaknem mindegyik kerület déli régióiban a legalacsonyabb az átlagbér. A Dunaszerdahelyi járásban például csak 9 886, a Galántaiban 10 115 korona, Rimaszombat vagy Királyhelmec térségében még ennél is jóval alacsonyabbak a fizetések. Mondok azért örömtelibb tényeket is. A legtöbb helyen kiemelkedő a lakosság önfenntartó ereje és vállalkozó kedve, ez pedig nagy érték. Mind a tizenhét járás olyan természeti kincsekkel és szellemi értékekkel rendelkezik, amelyekre építve fejleszteni lehet a faluturizmust és más korszerű szolgáltatásokat. Fontos feladat a környezetbarát mezőgazdasági feldolgozóipar és különböző bedolgozó vállalkozások létesítése. A jórészt fejlettebb magyarországi régiók mindebben segítő partnerek lehetnek, ha ehhez az együttműködéshez a megyében is lesz kellő politikai akarat.

Rendben, mondhatják egyesek, mindezért bárki harcolhat, aki az adott régióban lakik és indul a választáson. Miért tartja fontosnak, hogy olvasóink és mások magyarokra, közülük is az MKP jelöltjeire szavazzanak?

Említettem már, hogy itt sem lesz másképpen, mint Nyugaton, tehát az érdekérvényesítés nálunk is egyre élesebb lesz. Arról például, hogy mely állami gimnáziumok maradjanak meg, ezentúl a kerületi parlament dönt. Ha színvonalasak lesznek a magyar oktatási intézmények, akkor kellő érdeklődés esetén jók a távlataik. Méginkább, ha az MKP jelöltjei is felkarolják ezeket és más iskolákat, továbbá a helyi kórházakat, a közutak korszerűsítését, a déli gyorsautóút megépítését és sok-sok más fontos célt.

Térjünk vissza szűkebb pátriájába. Szülőföldjét milyen programmal szeretné fellendíteni?

Előnyös a Galántai járás földrajzi fekvése. Közel a Pozsony–Bécs– Győr aranyháromszög és Magyarország legdinamikusabban fejlődő megyéje, a győr–moson–soproni, amellyel létrehoztuk a Hármas Dunavidék Eurorégiót. Jó a térség közlekedési hozzáférhetősége. A Diószegen most létesülő ipari parkban már munkához látott az első jelentős külföldi beruházó, a gépkocsiabroncsokat gyártó Bekaert Rt., amely rövidesen ötszáz embernek ad munkát. A belgákat remélhetően mások is követik, hiszen jelentősek például az ivó- és hévízforrásaink, számottevő a szakképzett munkavállalóink száma, aktívak a helyi önkormányzatok és a polgármesterek, gazdagok a kulturális hagyományaink, erős a Csemadok, s az is nagyon fontos, hogy már néhány kihelyezett felsőoktatási intézmény is működik térségünkben. S végezetül hadd említsek még egy pozitívumot: állítom, hogy az MKP galántai szervezete jó csapatot jelölt. A hét ismert személy megválasztása esetén képes lesz arra, hogy fokozatosan enyhüljenek az itteni emberek gondjai, és a mostaninál kedvezőbb körülmények között éljünk.