Társadalmi sztereotípiák – rózsaszín és kék világ

Pozsony. Kisfiúknak kisautó, lányoknak játék baba, ha véletlenül fordítva van, az már nem normális – ez az egyszerű megállapítás jellemzi a nőkkel és a férfiakkal kapcsolatos legtöbb sztereotípiát. Bevett társadalmi szokás: a születés pillanatától különbséget kell tenni a hím- és nőnemű lények között. Pszichológusok szerint senki sem születik nőnek vagy férfinak, ezt mindenkibe belenevelik: tudatosan fiús és lányos ruhákat adnak a gyerekre, a játékokat is eszerint válogatják, és a gyerekek megnyilvánulásait, tulajdonságait is céltudatosan erősítik vagy elnyomják. Például egy fiúnak nem illik sírni, viszont szabad verekednie, ha pedig megüti magát, az katonadolog. A lányok nyugodtan nyafoghatnak, a tükör előtt foroghatnak, anyukának segíthetnek. Az emberekbe kicsi koruktól belesulykolják a másságot – mutatott rá a Polgár és Demokrácia Alapítvány a nemiséggel kapcsolatos társadalmi sztereotípiákra. Az emberjogi szervezet Rózsaszín és kék világ címmel módszertani segédkönyvet jelentetett meg: ezzel próbálják segíteni az etika tanítását. A katolikus és a regisztrált egyházakkal jóváhagyott szerződések hatályba lépése után ugyanis a hittan kötelezően választható tantárgy lesz az iskolákban, és aki nem a vallási nevelést választja, annak etikára kell járnia. Šarlota Pufflerová, az alapítvány vezetője szerint azonban az etikát nem lehet az elavult sztereotípiák alapján oktatni. Az emberjogi aktivisták szerint a gyerekeket meg kall tanítani a másság elfogadására, de úgy, hogy a tőlük különböző személyeket egyenrangú partnernek tartsák. Ezzel szemben társadalmunk inkább beskatulyázza az embereket. „Ezt kitűnően példázza, hogy vannak tipikus női és férfi munkák, ha pedig egy nő mégis ugyanazt végzi, mint a másik nem képviselője, alacsonyabb fizetést kap. Ez már diszkrimináció” – mutat rá a könyvecske. (sza)