Tapsvihar Fico uszításának

Robert Fico a Smer decemberi közgyűlésén vette elő a romakártyát. A roma telepeken egy újabb olyan generáció nő fel, mely „nem akar dolgozni” – mondta. 

A Polis felmérése szerint az emberek döntő többsége egyetért a kijelentéssel. 

A romaügyi kormánybiztos úgy véli, Ficónak inkább oldania kellene a feszültséget a társadalomban. 

A Polis ügynökség felmérése 1275 válaszadó megkérdezésével készült a SITA hírügynökségnek. Az eredmény alapján a válaszadók 41,7 százaléka teljesen, 40,7 százaléka pedig inkább egyetért Fico kijelentéseivel a dolgozni nem akaró generációról. 41,3 százalék emellett úgy véli, a kormányfő nem diszkriminálja kijelentéseivel a romákat, és további 38 százalék hajlik erre a véleményre. 

Maga Fico nem kommentálta ezt a felmérést, egy korábbi internetes ankétot azonban igen. Facebookoldalán még december derekán egy kijelentéseivel foglalkozó, a Pluska. sk oldalon megjelent cikk ankétját osztotta meg, amelyben a válaszadók 80 százaléka azonosult Fico állításaival. A kormányfő ezt azzal kommentálta, hogy a sajtó nem objektív, nem profi, gyakran hazudik, és másnak írja le Szlovákiát, mint amilyen valójában. 

Fico éles kirohanásának azonban egyelőre még nincs valós kormányzati lecsapódása. Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos lapunknak elmondta, hivatalában egyelőre nem történt változás. „A kormányprogram változatlan, és a koalíciós egyeztetések során sem merült fel a romakérdés” – tette hozzá. Leszögezte azonban: az említett Polisfelmérés eredményei is aláhúzzák, mekkora felelőssége van annak, aki közszereplőként romakérdésről beszél. „A társadalomban hatalmas a feszültség ezzel kapcsolatban, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a feszültséget és bizonyos esetekben ezeket az előítéleteket erősítjük, vagy megpróbáljuk feloldani, és megoldásokat kínálunk. Én a második stratégia híve vagyok” – mondta az Új Szónak. Ő személy szerint megpróbálja őszintén kiemelni, melyek a roma integráció problémái, konkrét megoldásokat akar kínálni rájuk, és nem az előítéletekkel dolgozik. Ravasz elmondása szerint két dolgot lehet tenni az olyan kijelentésekkel kapcsolatban, amilyeneket Fico tett. „A saját kiállásommal, tetteimmel és kommunikációmmal próbálom eloszlatni azokat a kételyeket és tévhiteket, melyek az ilyesféle véleményeket erősítik a társadalomban.

ormánybiztosként pedig folyamatosan a kormányfő, a kormány és a minisztériumok rendelkezésére állok, hogy szakszerű vitát folytathassunk a romakérdés dologi részéről” – zárta. Nem sok pluszpontra számíthat Fico a romaellenes kirohanásaival Grigorij Mesežnikov politológus szerint. Úgy véli, ezzel csak a szélsőségesek malmára hajtja a vizet. 

Fico retorikája nem segít a Smernek Grigorij Mesežnikov politikai elemző szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy Robert Fico az emberek előítéleteire játszik rá. Ám az, hogy a válaszadók azonosulnak nézeteivel, még nem jelenti azt, hogy rá is szavaznak majd. 

A Polis felmérésének eredményeivel kapcsolatban Mesežnikov kijelentette: sok ember nem érti, milyenek a valós életkörülmények ezeken a telepeken. „Amit Fico mondott, nem az igazságot tükrözi: nem arról van szó, hogy a telepeken élők nem akarnak dolgozni, hanem arról, hogy nincs rá lehetőségük” – mondta lapunknak. Úgy gondolja, a kormányfő a társadalomban élő sztereotípiákkal dolgozik, holott politikusként inkább fel kéne oldania ezeket az előítéleteket. 
„A jelenlegi helyzet tulajdonképpen a kormányok felelőssége, és azt mondani, hogy ezek az emberek nem akarnak dolgozni, nem sportszerű, hiszen nem teremtették meg számukra a feltételeket” – mondta az Új Szónak. 

Elveszett csata 

Fico politikai pontokat akar szerezni, de a szélsőjobb retorikájához való közeledés, és az, hogy az emberek egyetértenek kijelentéseivel, még nem jelenti azt, hogy szavazni is fognak rá. Mesežnikov felhívja a figyelmet egy 2015-ös felmérésre, melyen az emberek a mostanihoz hasonló arányban értettek egyet a kormány politikájával a menekültválsággal kapcsolatban, ám ez a választási eredményeken egyáltalán nem tükröződött. 
„Egy mérsékelt párt nem szállhat harcba ezen a téren a szélsőségesekkel a saját fegyvereikkel, ez egy előre elvesztett csata” – véli az elemző, hozzátéve: a szélsőségesek szimpatizánsai számára ugyanis a valódi extrémisták sokkal autentikusabbak. 

A magyar példa 

Mesežnikov két példát is említett annak kudarcára, mikor egy mérsékelt párt szélsőséges retorikával próbálkozott, Magyarországot és Franciaországot. 
Orbán Viktor magyar kormányfőnek szerinte nem sikerült sarokba szorítania a Jobbikot azzal, hogy radikálisabb szótárat kezdett használni, Vona Gáborék tábora és népszerűsége ugyanis egyáltalán nem csökkent az elmúlt hónapokban. Franciaországban pedig a mérsékelt jobboldal kudarca volt az etnikai és menekültellenes kártyával való játék, amit még Nicolas Sarkozy elnök kezdett el. A dolog nem vált be, egyáltalán nem segített a republikánusoknak – ellenben megerősödött, felnőtt mellettük a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front.