Tanulni, tanulni... - megéri

A munkaerőpiaci elemzők szerint a munkanélküliség mértéke már azért nem csökken olyan ütemben, mint korábban, mert fogytán van a képzett munkaerő. Egyes hiányszakmákban – és a régiótól függően – a szakképzett munkaerő többet kereshet, mint az egyetemi végzettséget igénylő pozíciókban elhelyezkedő pályakezdők. Ezt erősítette meg a mintegy ezer munkaadó részvételével megvalósított svájci–szlovák projekt eredménye, amely azt mutatja, hogy megfelelő szakmával akár ezer eurós kezdő fizetésre is számíthat az érettségizett pályakezdő. Az AKO ügynökség felmérése szerint a középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő átlagkeresete 500 euró bruttó, ami azonban 5 év alatt 50 százalékkal emelkedik, vagyis 750 euróra nő. A pályakezdők bérében is jelentős azonban a regionális különbség: míg Pozsonyban megkapnak 600 eurót, ami néhány év alatt 800-ra emelkedik, addig az ország keleti részében kénytelenek 480 eurós átlagkeresettel beérni. Igaz, az AKO felmérése szerint itt emelkedik a leggyorsabban a fizetésük, 5 év elteltével már 750 eurós átlagkeresetre számíthatnak. A Trexima kimutatása kicsit árnyalja a képet. A mintegy 21 ezer munkaadó és több mint egymillió alkalmazott jövedelemét figyelő cég elemzése igazolja, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők jövedelme kezdetben magasabb, mint az egyetemi végzettségűeké, de hosszabb távon megéri tanulni. „A magiszteri szintű végzettséggel rendelkezők az életük során felével többet keresnek, mint a középiskolát végzettek” – tájékoztatta lapunkat Ľubomír Kadlečík, a Trexima statisztikai részlegének vezetője. A cég számításai szerint a középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazott élete során – az iskola elvégzésétől 65 éves koráig – mintegy 430 ezer eurót keres, míg a második szintű egyetemi végzettséggel rendelkező alkalmazott átlagosan 690 ezer eurót vihet haza.