Született művészek

Két tehetséges, fiatal festőművész kiállítását nyitották meg február 2-án a Duna Múzeum Galériájában. Hivatalosan még nem rendelkeznek a festői végzettséget igazoló okirattal, ám Huszti János és Mórocz Viktor – mindketten a Pécsi Természettudományi Egyetem Művészeti Karának festő szakos, végzős hallgatói – a tárlat képeit tekintve birtokolják a művészet hajlamát, ami nem a diploma átvételekor képződik, s nem is a papír tulajdonba vételével teljesedik ki. A művészet folyamat, belső hajlam, melynek jelenléte a tokodi származású Huszti János és a pincehelyi születésű Mórocz Viktor munkáiban is jócskán fellelhető. Huszti a festészet mellett fotókat is feldolgoz alkotásaiban. A kész felvételt apró mozaikokba szedve, majd új látásmódot, markánsabb mondanivalót belehelyezve válik egyénivé az alkotás. A nyári búzatábla a rávitt lakkrétegtől plasztikussá válik, fényes és csúszós lesz egyszerre, mézédes hangulattal tölti meg a képet. A Magasról fotózott táj és égbolt ugyanezzel a technikával készült, ám a levegőég apróbb darabokra szedve. A különbség üzenheti, hogy bármily rendezettnek is tűnik földi ténykedésünk, de egy felettünk álló világ bonyolult illúziói vagyunk. Néhány műhöz a választott képkeret is igen egyedi, a kimustrált riglis faajtó a maga nemes egyszerűségével öleli körbe a képet.

Mórocz Viktor festményeit a természet varázsa ihlette. A színek, a néhol vastagon felvitt festékrétegen már-már nőies romantika, kecsesség szűrődik át. Pipacsokat fest közeli és távolabbi perspektívából, égően piros, lepkeszárny-szirmú virágot. A vágyat, mely mindig űzendő, a virágot, amely csokorba nem köthető. A Tavirózsák sorozata is mestermű, mert a növényen keresztül bepillantást enged lelkébe. A kék és zöld játékával, megejtő formáival vidámságot és ujjongást mutat. Egy fiatal, érzéki lelkű ember egészséges huzatát az élet küszöbén. Képeivel egy olyan világot láttat velünk, melyet a kocka-beton építészet és a művészet „elsivatagosodásának” korában gyakran elfelejtünk.(L. Zs)