Szűkös költségvetés elé nézünk

A pénzügyminisztérium által e héten bemutatott 2013-as költségvetés-tervezet ezért az egyes minisztériumoknak szánt összeget is jelentősen lefaragta, ami a magyarok által lakott régiókat is negatívan érintheti.

A déli járásokban élők számára továbbra is a mezőgazdaság jelenti az egyik fő megélhetési forrást, ebből a szempontból rossz hírnek számít, hogy a pénzügyminisztérium által kidolgozott költségvetés-tervezet egyik legnagyobb vesztese a földművelésügyi tárca lesz. Míg idén a minisztérium 1,449 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat, jövőre ez a tervek szerint 1,235 milliárd euróra csökken, ami csaknem 15%-os visszaesésnek számít.

A sztrádaépítés a gyógyszer

A Fico-kormány ezzel szemben nagyjából a harmadával növeli az építésügyi tárcának szánt összeget, vagyis míg idén 1,697 milliárd euró áll a tárca rendelkezésére, jövőre ez elérheti a 2,258 milliárdot. Az említett pénzek jelentős részét autópályák építésére fordítják. „Az állami költségvetésben még soha ekkora összeget nem fordítottak a közúti és a vasúti infrastruktúrára, mint a 2013-as büdzsében” – áll a költségvetés magyarázatában. A pénzügy szerint az autópályák építésével a munkanélküliség csökkentését szeretnék elérni, hiszen a beruházók általában csak olyan régiókban szoktak letelepedni, amelyek megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek. A sztrádákat azonban jelenleg az északabbi járásokban építik, míg a nagyobb munkanélküliséggel küszködő déli járásokat továbbra is elkerülik. Az építésügyi tárcának szánt pluszpénzekből így elsősorban az északi járások profitálnak. A nagy munkanélküliséggel küszködő régiókon jövőre ráadásul a gazdasági tárca sem segíthet majd olyan hatékonyan, mint idén. A beruházók támogatására szánt pénzek nagyobb része ugyan eddig is elkerülte a magyarlakta régiókat, jövőre azonban a gazdasági tárca erre a célra csak 11 millió eurót, vagyis az idei összeg alig hatodát kapja, így még kisebb támogatásokra számíthatunk.

Az építésügyi tárca mellett a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertese a környezetvédelmi minisztérium, amely az idei 402 millió euró után jövőre 584 millió euróra számíthat, ami nagyjából 45%-os növekedés. Nem panaszkodhat a megszorításokat szorgalmazó pénzügyminisztérium sem. Ez utóbbi az ideihez képest jövőre 28%-kal nagyobb, 653,6 millió eurós keret felett rendelkezhet.

Szinten tartott egészség- és iskolaügy

Az egészségügynek jövőre ugyan több pénz juthat, ez azonban nem az állami költségvetésből közvetlenül fizetett összegnek köszönhető. Ez utóbbiból jövőre egy biztosítottra számítva havi 10 centtel kevesebb jut. Az adóknak és a magasabb egészségbiztosítási járulékoknak köszönhetően azonban az ideihez képest 153 millió euróval nagyobb összeget kaphat az ágazat. Ebből nagyjából fedezni lehetne az orvosok és a nővérek béremelését, amelyre a becslések szerint 100–150 millió euróra lesz szükség évente.

Az iskolaügy jövőre 2,45 milliárd euróval számolhat, ami ugyan 16,6 millió euróval több, mit idén, az egyes iskolatípusok között azonban jelentős különbségek vannak. Míg az önkormányzatok hatáskörébe tartozó alap- és középiskolák csaknem 8 millió euróval kisebb összegre, az egyetemek és főiskolák 159 ezer eurós pluszra számíthatnak. Igaz, ez utóbbi is csak rendkívül elenyésző, 0,04%-os növekedést jelent. Csaknem 7%- kal kisebb összeg jut a tudomány támogatására is.

Kevesebb pénz a védelemre

Történelmi mélypontra sülylyed a védelmi tárca költségvetése is. A minisztérium jövőre 736 millió euróra számíthat, 62,5 millióval kevesebbre, mint idén. A védelmi tárca számára elkülönített összeg csak a fele annak, amit Szlovákia NATO-tagként magára vállalt. E szerint a védelemre szánt összegnek el kellene érnie a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát, a most előterjesztett tervezet szerint azonban ez csak 1 százalék lenne. A pénzügyminisztérium hasonló összeggel számol a 2014-es és a 2015-ös költségvetésben is.

A pénzügy jövőre a lakosság biztonságán is spórolni próbál, a rendőrségre így csaknem 5%-kal kisebb összeget, 722,4 millió eurót szán, míg a titkosszolgálat működésére fordított összeget mintegy 10%-kal csökkentik. Csaknem 8 millió euróval, 311 millióra növelik ugyanakkor az igazságügyi tárca költségvetését. Beruházásokra jövőre 29%-kal többet, 18,1 millió eurót fordíthat. A minisztérium ugyanis öt büntetés-végrehajtási intézetet szeretne felújítani, aminek köszönhetően ezekben 835-tel nőne a férőhelyek száma.

Az idei 123 millió euróval szemben jövőre a külügyminisztérium is kisebb, nagyjából 113 millió eurós keretből gazdálkodhat, a szerb, afgán és kenyai fejlesztési projektekre szánt összeget azonban nem csökkentik. Jövőre nagyobb összeget kell befizetnünk a nemzetközi szervezetekbe is, mivel az új NATO-központ építéséhez 561 ezer euróval kell hozzájárulnia az országnak.

Több pénz a képviselőknek

A kormányhivatal számára ugyan 11,4 millió euróval kisebb összeget, 28,3 millió eurót szánnak, ez azonban kizárólag annak köszönhető, hogy a hivatal jövőre már egy centet sem fordít az árvízvédelemre. A kormányhivatal költségvetéséből 668 ezer euró jut a romák támogatására, 490 ezer euró pedig az Ifjú Szivek Táncszínháznak. A parlament ugyan az ideihez képest 2 millió euróval kisebb összeget, 23,4 millió eurót kap, a képviselőkre szánt összeg azonban 95 ezer euróval nő, eléri a 15,3 milliót. Vissza kell fognia a kiadásait Ivan Gašparovičnak is, az elnöki iroda csak 3,61 millió euróra számíthat, negyedmillióval kevesebbre, mint idén. A jövő évi költségvetés már számol a 2014-es elnökválasztással is, ami az előzetes becslések szerint 9,7 millió eurójába kerül .

Az egyes minisztériumok hivatalosan egyelőre nem kommentálják a pénzügy által benyújtott költségvetés-tervezetet, a tárgyalásokat ugyanis még nem zárták le, több tárca azonban már jelezte, hogy a pénzügy által javasoltnál többre tartana igényt. A közlekedési tárca például, a minisztérium szóvivője, Martin Kóňa szerint 2,469 milliárdos összeggel lenne megelégedve. A szaktárcák követelései garantáltan meghaladják a lehetőségeket, ezért október derekáig, a költségvetési törvénytervezet véglegesítéséig még számos egyeztetés várható. (mi)