Szövevényes a mandátumok kiszámítása

A mandátumok szétosztásának rendszere a pártok által a választáson elért százalékos eredményből indul ki. Az öt százalék alatti eredményt elérő pártokra adott voksok azonban nem eredményeznek mandátumot. A 2016-os parlamenti választás során így 343 277 szavazat ment a kukába, ami az összes érvényes voks 13,15 százalékát teszi ki. A mandátumokat az úgynevezett országos választási szám segítségével osztják el, amelyet úgy kapunk meg, hogy a bejutott pártokra leadott voksok összegét elosztjuk a mandátumok száma plusz 1-gyel, vagyis 151-gyel. Ezzel a számmal aztán elosztjuk az egyes pártokra leadott voksok számát. Az országos választási szám 2016-ban 14 997 volt. Az első körben kiosztott mandátumok száma egyenlő azzal, ahányszor ez a szám megvan a pártra leadott voksok számában. Például a Smer 2016-ban 737 481 voksot kapott, a választási szám ebbe 49-szer „fér bele”, az osztási maradék pedig 2628. 2016-ban az első körben 148 mandátumot osztottak szét, a maradék kettőt a szélsőjobboldali ĽSNS és az azóta felbomlott #Sieť kapta, mert ennek a két pártnak volt a legtöbb „maradék voksa”.

2016-ban a rendszer azt eredményezte, hogy például a Smer a 28,28 százalékos eredményével, a mandátumoknak 32,6 százalékát kapta meg. Ez azt jelenti, hogy 49 parlamenti helyet kaptak, 42,4 mandátum helyett, csaknem 7-tel többet, mint ami a százalékos aránynak megfelelt volna.

Választási paradoxon
Peter Spáč, a brünni Masaryk Egyetem Politikatudományi Tanszékének docense lapunknak elmondta, a mandátumok szétosztásának ezen rendszere választási paradoxonhoz is vezethet. Nagyon ritkán ugyanis előfordulhat, hogy egy párt, ha néhány vokssal átlép egy bizonyos szavazatszámot, akkor egy mandátummal kevesebbet kap, mintha alatta maradna. Spáč elmondta, hét évvel ezelőtt javaslatot tett a rendszer átalakítására, mely szerint a pártok több regionális listát állítanának, a megszerzett mandátumaikat pedig az egyes megyékből érkező jelöltjeik között osztanák szét.

Figyeljünk a szabályokra!
A mai választásra is vonatkozik, hogy 33 eurós bírságot szabhatnak ki arra, aki kiviszi a szavazóhelyiségből a fel nem használt szavazólapokat. A szavazó köteles a fel nem használt, vagy a helytelenül kitöltött szavazólapokat az erre a célra kijelölt, lezárt dobozba helyezni. A szavazás titkos, a választó a szavazófülkében voksol. 

A szavazólapot módosítás nélkül teheti be a borítékba, vagy legfeljebb négy jelölt sorszámát karikázhatja be. 
A borítékot ezután a szavazóurnába kell dobni. Akkor is érvényes a szavazat, ha a szavazólap piszkos lett, összefirkálták vagy elszakadt. Egyértelműnek kell lennie azonban, hogy a szavazó hogyan voksolt.