Szlovákiában a szoftverek 40 százalékát illegálisan alkalmazzák

A háztartásokban is nagyon sok az illegális szoftver, a cégeknek viszont sokkal nagyobb elővigyázatosságra van szükségük, mivel a rendőrség rendszerint a kis halakra nem figyel, a nagyokat akarja kifogni.

Bár büntetendő az illegális szoftver, nagyon sok van belőlük. Gyakran elfordul, hogy valaki új számítógépet vagy laptopot vesz, a szoftvert viszont valamelyik ismerőse díjtalanul installálja neki. Ezzel akár több száz eurót is megspórolhat. A vállalkozók, cégek viszont könnyen ráfaraghatnak erre a csalásra, a rendőrség őket könnyebben kikutatja, mint a háztartásokban használt illegális szoftverek tulajdonosait. Cégek a célkeresztbenA hatóságok a legkönnyebben azon cégeket leplezik le, amelyek specifikus programokkal dolgoznak – ilyenek lehetnek az építészmérnöki cégek, grafikai vagy dizájnstúdiók. „Pontosan tudjuk, hogy Szlovákiában a cégek jelentős része illegális szoftvereket használ. Leggyakrabban grafikai szoftverek másolatát használják, mint az Adobe vagy Autodesk, de nagyon gyakoriak a Microsoft vagy az Office másolatai is” – mondta a BSA jogi képviselője, Adriana Tomanová. Például egy olyan grafikai stúdió, amelynek semmilyen szoftvergyártóval sincs licencszerződése, szinte biztos, hogy illegális programokkal dolgozik. A BSA több bűnvádi feljelentést tett pozsonyi, nagyszombati, eperjesi, kassai cégek ellen. A rendőrség egyelőre három fővárosi cégben tartott razziát, ahol lefoglalták a számítógépeket. „Az érintett cégekről gyakran maguk az állampolgárok értesítenek minket a www.bsa.sk honlapunkon” – mondta Tomanová. Titkolják a taktikátA szoftvergyártók maguk lépnek kapcsolatba a gyanús vállalkozásokkal. Megpróbálnak velük kommunikálni, s egy speciális szoftver segítségével állítólag nagyon könnyen kiderítik, hogy az adott számítógépben milyen programokat használnak, s van-e rájuk engedély vagy sem. Az eljárás részleteit viszont titokban tartják, nem akarnak segíteni a tetteseknek. A BSA tájékoztatása szerint a licencfeltételeket a leggyakrabban kis- és középvállalkozók sértik meg. A BSA képviselői beismerik, nem az a céljuk, hogy olyan egyéneket keressenek, akik otthon illegális Word vagy Excel programokat használnak. Előfordulhat, hogy az adóellenőrzés során leplezik le a csalókat. Ha például egy cégnek tíz számítógépe van, de csak két licencszerződése, akkor biztos, hogy valami nincs rendjén. Az adóhivatalok kötelesek jelenteni a rendőrségnek, ha azt gyanítják, bűncselekményt követtek el. Eljárás helyett egyezkedésA BSA állítólag csak olyan esetekben tesz feljelentést a szoftverkalózok ellen, ha nem tudnak velük megegyezni. A nem jogtiszta programok leleplezése után ugyanis az elsődleges céljuk, hogy az érintett cég utólag fizesse ki a jogdíjat, a szoftver árát. Tomanová szerint az esetek többségében mindig sikerrel járnak, a szoftvercégek pedig utólag már nem tesznek bűnvádi feljelentést.Arról is létezik statisztika, hogy évente hányszor kerül bíróságra egy szoftverkalózügy: átlagban háromszor. A tettesek rendszerint feltételes büntetést és több ezer eurós pénzbírságot kapnak.A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértéséért 2 év szabadságvesztést kaphat a tettes, ha a bűncselekménnyel jelentősebb anyagi kárt okozott, a büntetés a 10 évet is elérheti. Az esetek túlnyomó többségében a tettesek vádalkut kötnek, s szabadságvesztés helyett feltételes büntetést kapnak pénzbírsággal. Ahhoz, hogy a rendőrség razziát tartson egy cégnél, ügyészi jóváhagyásra van szükség. Az egyenruhásoknak egyébként minden kerületi városban csak egy szakképzett munkatársuk van a szerzői jogokkal összefüggő bűncselekmények leleplezésére.Árulkodó alkalmazottak A cégeknek főleg arra kellene ügyelniük, hogy jóban váljanak el alkalmazottaiktól, a rendőrség szerint ugyanis szinte kivétel nélkül elbocsátott alkalmazottaktól kapnak fülest. Hisz ki más tudhatna többet a szoftverkalóz cégekről, mint maguk az alkalmazottak. Pontosan tudják, mennyi számítógép van a cégben, s milyen programokat használnak. Tomanová szerint épp ilyen kirúgott vagy még alkalmazott személyektől havonta átlagban tíz bejelentést kapnak. Arra is volt példa, amikor egy cég IT-technikusa jelentette fel munkaadóját. Főnöke ugyanis nem akart neki pénzt adni az eredeti szoftverekre, s arra utasította, hogy illegális másolatokat installáljon a számítógépekben. Az alkalmazott viszont félt a büntetőjogi következményektől, mivel munkaszerződése szerint ő felelt azért, hogy a cégben csak legális programokat használnak, ezért feljelentést tett a rendőrségen. Egyébként arra is gyakran van példa, hogy egy cég jelenti fel a konkurens vállalkozást. Ha a BSA tudomást szerez ilyen törvényszegésről, először levélben tájékoztatják az érintett céget arról, hogy tudnak az illegális szoftverről, s egyezséget ajánlanak fel.