Szlovákia túl keveset költ az oktatásra

Nőtt a közoktatás pénzügyi támogatása a válság utáni időszakban, de korántsem olyan mértékben, ahogyan azt a gazdaság lendülete lehetővé tette volna. Az OECD-tagországok közül Szlovákia azon államok közé tartozik, amelyek a legkevesebbet költik a közoktatásra.

Pozsony. A válság utáni időszakban – 2010 és 2013 között – ugyan nőtt az oktatásra fordított állami támogatás összege, de a növekedés elmaradt a hazai össztermék (GDP) növekedésétől. A 2010-es évhez viszonyítva a szlovák GDP mintegy 6 százalékkal bővült, ezzel szemben az oktatásra fordított összeg mindössze 5%-kal emelkedett. Részben ennek is köszönhető, hogy Szlovákia a 34. helyen áll a legfejlettebb országokat tömörítő OECD szervezet 38 tagja közül, a bruttó hazai összterméknek mindössze 2,5%-át fordítja oktatásra, miközben az OECD-átlag 3,7%. A magánszféra a GDP 0,2%-val járul hozzá az oktatás finanszírozásához, így az oktatás teljes anyagi támogatása a GDP 2,7%-át teszi ki. A régiónkban ugyan Csehország és Magyarország is mögöttünk végzett, Csehország közel annyit költ oktatásra, mint mi, Magyarország viszont csak a GDP 2,3%-át fordítja e célra –, de az unió valamennyi fejlett tagállama és több volt szocialista ország – mint például Szlovénia vagy Litvánia – megelőz bennünket. Az unióban a legtöbb közpénz Portugáliában és az Egyesült Királyságban jut a közoktatásra: a GDP 4,2, illetve 4,1%-a.

Még rosszabb a helyzet a felsőoktatás támogatása tekintetében, itt az utolsó előtti helyen állunk – csak Olaszországot előzzük meg az itt összehasonlított 27 tagállam közül. Míg az OECD-átlag 1,6 százalék, a szlovák költségvetésből csak a GDP 0,8 százaléka jut a felsőoktatásra. A magánszféra a GDP 0,2%-ával egyező támogatásával együtt is csak 1% a felsőoktatás támogatása. Az unióban Észtország (1,9%), valamint Finnország és Ausztria (1,7%) költi a legtöbbet az egyetemekre. (lpj)