Szlovákia továbbra is az unió egyik legkorruptabb országa

A korrupcióellenes szervezet 1995 óta rendszeresen közzéteszi a jelentést, melyben azt vizsgálják, miként változik a helyzet az ún. magas korrupció (hivatali hatáskörrel való visszaélés, pályázatok tisztasága, a kormány korrupcióellenes intézkedései) terén az egyes országokban. Az Eurobarometer néven ismert közvélemény-kutatásokkal ellentétben ez az értékelés azt tükrözi, a menedzserek, befektetők, hazai, valamint külföldi szakértők hogy ítélik meg a korrupció szintjét. Az adatokat közel 10 évre visszamenőleg lehet összehasonlítani. A kedden közzétett Korrupcióérzékelési Indexben (Corruption Perceptions Index, CPI) 180 országot rangsoroltak. Az index 0-tól 100-ig terjedő táblázatban tünteti fel a vizsgált országokat, a pontszám fordítottan arányos a korrupció mértékével – minél korruptabb helyről van szó, annál kevesebb pontot osztottak ki a berlini központ elemzői.

Óvatos optimizmus
Szlovákiában javult ugyan a korrupció megítélése a közszférában, de túl nagy örömre ezúttal sincs ok, hiszen világviszonylatban az 56. helyet foglaltuk el, az uniós országok közül pedig mindössze 5-öt (Görögországot, Horvátországot, Romániát, Magyarországot és Bulgáriát) sikerült leelőzni. Az 56. helyezés nem egy előkelő pozíció, de az előző évi eredményhez képest némi előrelépés – a korábbi 49 pontot sikerült 52-re emelni, ami azt jelenti, néggyel jobb besorolást kaptunk, az uniós országok közül pedig magunk mögé utasítottuk Görögországot is. Az eddigi maximális pontszámunk 51 volt, amit utoljára 2016-ban értünk el.

Michal Piško, a pozsonyi szervezet igazgatója úgy véli, a javulás már a jelenlegi kormány, illetve intézmények számlájára írható, a 2020-as elemzés ugyanis még a Peter Pellegrini vezette kabinet munkásságát tükrözte. „A szlovákiai javulás mindenekelőtt a rendőrség és az ügyészség fokozott erőfeszítésében mutatkozik meg a korrupció felderítése és a büntetése terén” – mondta, majd hozzátette, 2021-ben is folytatódott a korrupciós ügyek kivizsgálása. Eljárás zajlik az eddig befolyásos emberek ellen, akik közel álltak a hatalomhoz, s védelmet élveztek a hivatalos szervekkel szemben. Példaként említi Jozef Brhel és Miroslav Výboh oligarchákat, valamint Peter Kažimír egykori pénzügyminisztert és a Szlovák Nemzeti Bank jelenlegi elnökét. „Az első esetek már a bíróság elé kerültek, egyelőre nem jogerősen, de hivatali jogkörrel való visszaélésért és kenőpénz elfogadásáért elítélték Dušan Kováčik egykori speciális ügyészt” – folytatta. Piško szerint ezt alátámasztja a bűnügyi statisztika is, mely szerint az ügyészség soha nem volt ilyen aktív a korrupciós ügyek terén – most először fordult elő, hogy több mint 250 személy ellen kezdeményeztek eljárást. A 252 személy közül 136-an bíróság elé is álltak, valamint nőtt azok száma, akik vallomást tettek és vádalkut kötöttek az ügyészséggel. Míg 2020-ban 34 ilyen eset volt, addig 2021-ben már 84-en döntöttek a megállapodás mellett.

Hiányosságok
A pozsonyi iroda vezetője úgy véli, a kormányváltás óta ritkábban merül fel a korrupció gyanúja.

Bizonyos fejlődés a korrupcióellenes intézkedések bevezetésénél is látszik, bár ebben a tekintetben a kormánynak mindössze az ígéretei töredékét sikerült teljesítenie

– véli Piško. Kiemelte az új intézmények létrehozását, melyek a korrupció jellegű bűncselekmények bejelentőinek védelmét szorgalmazzák, valamint az információhoz való jog megsértésével kapcsolatos eljárásokat felügyelik. Több fontos intézmény élére transzparens és nyitott pályázat keretén belül választottak vezetőt, ami az eddigi politikai jelölésekhez képest minőségi javulást jelent. Piško szerint, a kormány nem ért el rendszerszintű változást, s az elmúlt évben is több problematikus politikai jelölést, valamint elfuserált pályázati folyamatot láttunk. Döcögve indult a bírósági térkép, a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) igazgatóválasztásának politikamentesítése, valamint a köztisztviselők érdekkonfliktusaival, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos problémák orvoslása. Hangsúlyozta, a konkrét reformok továbbra is hiányoznak a vagyon eredetének igazolását, valamint a lobbizás szabályozását illetően. Úgy véli, a következő időszakban a korrupciós ügyek feltárása mellett kiváltképp fontos lesz, hogy a koalíció közös nevezőre jut-e a meghatározó reformok kérdésében.

Utolsók közt
Az enyhe javulás ellenére még mindig le vagyunk maradva az uniós átlagtól (64 pont), a 28 tagállam közül hátulról a hatodik helyen végzett Szlovákia. Az összefoglaló készítői szerint azonban figyelemre méltó, hogy a szomszédos országokhoz képest nálunk javuló tendencia mutatkozik. A szakértők szerint azonban a fejlődés kulcsa a fenntartható rendszer kialakítása, amihez elengedhetetlen, hogy a kormány garantálja a bíróságok, illetve rendőrség független és színvonalas működését. Piško emlékeztetett, a Matovič-kormány korábban azt ígérte, hogy a hivatali ideje alatt 20 hellyel szeretne előrelépni a listán. A visegrádi országok közül Lengyelország kapta a legjobb értékelést (56), Csehország mindössze kétpontos lemaradással a 49. helyen végzett, ami azt jelenti, 2 ponttal és 7 helyezéssel maradtunk le tőlük.

Magyar mélyrepülés
A felmérés szerzői megállapították, a koronavírus-járvány második évében világszerte stagnált a korrupcióellenes harc. Az országok kétharmada a lehetséges pontszám felét sem érte el, miközben a globális átlagérték a tavalyihoz hasonlóan 43 pont. Mindemellett 27 ország a valaha produkált legrosszabb eredményét zsebelte be – köztük Magyarország is, mely az EU-s országok rangsorában az utolsó előtti helyre zuhant. A 43 pont az unió második legkorruptabb országa címre volt elég. Az elemzésben azt írják, Magyarországon az elmúlt 10 évben jelentősen romlott a helyzet, a 2012-es adatokhoz viszonyítva 12 helyet esett vissza. Az összefoglalóban figyelmeztetnek, a stagnálás és visszaesés a nyugati államokat is érinti. Magyarország esetében kiemelték a szólásszabadság korlátozását, illetve azt, hogy a Fidesz visszaélt a járványhelyzettel, és hatalmának megszilárdítására törekedett.

A helyreállítási támogatások juttatása nem transzparens módon történt, miközben a kormányközeli vállalkozások és települések profitáltak leginkább

– áll a nyilvánosságra hozott anyagban.

A globális listát Dánia, Finnország és Új-Zéland vezeti, de az első tízben van például Norvégia, Svédország, Svájc, Hollandia, Luxemburg és Németország. A világ legkorruptabb országa Dél-Szudán (11 pont). Az évközi eredményt tekintve Fehéroroszország szerepelt a legrosszabbul, 6 pontot esett vissza. A TI megállapította, a koronavírus-járványt több kormány a saját hatalmának megerősítésére, valamint az emberi jogok korlátozására használta. Aggasztónak találják, hogy a 10 évvel ezelőtti méréshez képest az országok 86%-ban romlott vagy stagnált a korrupció.