Szlovákia és Magyarország kivételt kaphat az olajembargó alól

A politico.eu portál – a hétfőn közzétett, Ursula von der Leyen bizottsági elnök köreiből származó információkra hivatkozva – azt állítja, hogy az Európai Bizottság már kedden, május 3-án előterjeszti azt a javaslatát, amely az idei év végével betiltaná az Európai Unióban az orosz olajtermékek importját. Eszerint lesz egy több hónapos felkészülési idő, Szlovákia és Magyarország pedig – a nagyobb kitettsége miatt – ennél is hosszabb „átmeneti mentességben” részesülhet. A portfolio.hu meglátása szerint mindez összhangban van a német ZDF közszolgálati televízió hétfő reggeli információival, amelyek szerint a múlt heti német fordulat után Magyarország és Szlovákia is visszavonja vétóját, pontosabban azzal szerelik le az ellenkezésüket, hogy a helyzetükre tekintettel könnyítéseket kapnak, a németek pedig egy konkrét olajfinomító esetleges államosításával tudják kipipálni az orosz olajembargót.

„Mára olyan helyzetben vagyunk, hogy Németország képes kibírni az olajembargót”

– jelentette ki hétfőn Robert Habeck német gazdasági miniszter, aki szerint 25% helyett már csak 12%-os az orosz olajimport súlya, de ez is csak azért, mert a Berlin melletti Rosznyeft-finomítóban orosz olajat vesznek, erre a kihívásra azonban akár „napokon belül” megoldást találnak, és így gyakorlatilag nullára tudják vinni az orosz importot.

Magyar ellenkezés

Ha a forgatókönyv beválik, szerdán már a tagállami nagykövetek is megvitathatják az orosz háború finanszírozási csatornájának az aláásását célzó embargó kérdését, a végső döntést azonban a tagállami vezetőknek kell meghozniuk. Hogy a végső döntés nem lesz olyan könnyű, az már hétfőn kiderült. A nap folyamán ugyanis Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára Facebook-bejegyzésben cáfolta a ZDF állítását.

„A magyar kormány továbbra sem támogatja az Oroszország elleni olaj- és gázembargót”

– közölte az államtitkár. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már egy nappal korábban a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában bejelentette: a legfontosabb, hogy „az Európai Unió ne fogadjon el olyan szankciót, amely lehetetlenné teszi az orosz kőolaj és földgáz importját”, ellenkező esetben „Magyarországnak lényegesen drágábban kellene beszereznie ezeket a nyersanyagokat, amelyek nélkül a rezsicsökkentés, a fűtés és a gazdaság működése sem biztosítható”.

Nagy a kitettségünk

Hogy az Európai Bizottság nem dönt az orosz olajszállítások azonnali leállítása mellett, az az elemzők szerint teljesen érthető, az EU nagyjából 25%-os orosz olajimport függése ezt ugyanis nem teszi lehetővé, ráadásul nagyfokú tagállami eltérések vannak, hiszen a magyar kitettség nagyjából kétharmados, a szlovák pedig csaknem 100%-os. Így még az év végére tervezett olajembargós lépés is alapos felfordulást okozhat az üzemanyagpiacon.

Míg tavaly decemberben a Szlovákia számára is mérvadó északi-tengeri Brent olajfajta hordójának (159 liter) a tőzsdei ára 70 dollár körül mozgott, az ukrajnai háború kirobbanását követően, március első napjaiban ez 133 dollárra ugrott, hétfőn pedig 104 dollár körüli árfolyamon kereskedtek vele.

„Az elmúlt napokban az olajárat felfelé nyomta Oroszország azon döntése, hogy leállítja a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállításokat, ami növelte a bizonytalanságot a piacokon. A nagyobb árrobbanást azonban visszafogja a Kínában kialakult rossz járványügyi helyzet, ami a kereslet csökkenéséhez vezethet”

– mondta el Jana Glasová, a 365.bank elemzője.

Még drágább üzemanyag

Milyen hatással lesz mindez a szlovákiai töltőállomások áraira? A benzin.sk üzemanyagportál legfrissebb adatai szerint Szlovákiában az elmúlt napokban a 95-ös benzin literjéhez átlagosan 1,75 euróért juthattunk hozzá, míg a gázolaj esetében az átlagár 1,77 euró körül mozgott.

„A 95-ös benzin így már most nagyjából 25, a gázolaj pedig 46 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor, az elkövetkező napokban pedig további drágulásra számíthatunk. Hogy pontosan milyen árváltozásra kell felkészülnünk, az elsősorban attól függ, hogy az Európai Unió milyen szankciókat vezet be az orosz olajimportra”

– figyelmeztet Glasová.

Veszélyben a gázellátás

Hétfő délután az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei is válságtanácskozásra gyűltek össze Brüsszelben, hogy tisztázzák az orosz gázszállítás rubelben fizetése körüli bizonytalanságokat, mert a bolgár és lengyel irányba leállt orosz gázszállítások felerősítették azokat a félelmeket, hogy az oroszok akár egész Európa felé leállíthatják a gázellátást.

Oroszország a múlt héten állította le a Bulgáriába és Lengyelországba irányuló gázszállításokat, miután ezek nem voltak hajlandók rubelben fizetni. Mindez félelmet keltett az orosz gáztól továbbra is nagymértékben függő uniós országokban, mivel számos európai cégnek ebben a hónapban kell fizetnie az orosz gázszállításokért. Az uniós tagállamok ezért arra biztatják Brüsszelt, hogy mielőbb tisztázza, folytathatják-e a cégek a vásárlásokat anélkül, hogy megsértenék az Oroszország elleni szankciókat.

Moszkva azt követeli, hogy a cégek nyissanak számlákat a Gazprombanknál, amely az euróban történő kifizetéseket ezeken keresztül rubelre váltja át, és a kifizetés csak az átváltás után tekinthető teljesítettnek, vagyis a cégek gyakorlatilag rubelben fizetnek a Gazpromnak, ami segíthet csökkenteni a szankciók orosz gazdaságra gyakorolt hatását. Az Európai Bizottság szerint ez a mechanizmus nyilvánvalóan sérti az uniós szankciókat. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a kifizetések akkor felelnének meg a szankcióknak, ha azokat az euróban történő kifizetés után, azaz a rubelre történő átváltás előtt kifizetettnek tekintenék. Szlovákia, Lengyelország, Bulgária, Dánia, Görögország és más államok már a múlt héten azt szorgalmazták, hogy tisztázzák Brüsszel álláspontját az orosz gázfizetésekkel kapcsolatban, ezért az EU most további rendeleteket készít elő a témában.

Egységes fellépés?

„Szlovákia uniós egységet sürget az orosz nyersanyagok euróban történő kifizetésének a kérdésében. Mi a gázért euróban fogunk fizetni, és szeretnénk minél hamarabb lekapcsolni az orosz szállításokat. Pillanatnyilag azonban még nem vagyunk felkészülve arra, hogy teljesen lemondjunk az orosz energiaszállításokról”

– mondta el Eduard Heger szlovák kormányfő a BBC brit közszolgálati televízió vitaműsorában. Heger szerint a szlovák kormány azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy minél hamarabb leváljon az orosz gázról és olajról. „Ehhez az orosz gáz alternatívájára lesz szükségünk, ami valószínűleg a tankhajókon érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) lesz, ami a lengyel terminálokon keresztül érkezne hozzánk. Pozsony együttműködik Varsóval ebben az ügyben. A szlovák–lengyel gázhálózat összekötése a végső szakaszánál tart” – tette hozzá Heger. A gazdasági tárca információi szerint a vezeték tesztüzemmódja már júliusban beindulhat. (mi, TASR, MTI)