Nem bízunk az amerikai erőkben, egy esetleges konfliktusban inkább az oroszok mellé állnánk. Az Oroszország elleni szankciókat is túl keménynek találjuk.
Szlovákia a visegrádi négyek közül a legoroszbarátabb
Az Európai Unió Külügyek Tanácsának nemrég publikált felmérése 14 országban vizsgálta a lakosság külpolitikai nézeteit. Az eredményekből egyebek mellett kiderül, hogy a hazai lakosság 48%-a bízik az Európai Unió erejében, a megkérdezettek csupán 3%-a válaszolta, hogy jobban bízik az USA erejében mint, az EU-éban. A felmérés szerint a lakosság 40%a egyikben sem bízik.
Leginkább a görögöket jellemzi a bizalmatlanság, a válaszadók több mint fele azt válaszolta, hogy egyik hatalomban sem bízik. Az EU-ba vetett bizalom Dániában a legnagyobb, ott a megkérdezettek 60%-a bízik inkább az Unióban, míg az USA-ban csak 6%-uk. Az Egyesült Államokkal szemben főleg Ausztriában bizalmatlanok, csak 3%-uk bízik jobban Donald Trump országában, mint az Unióban, utóbbival 60%-uk szimpatizál. Magyarországon is inkább az Unióban bíznak, nem az USA-ban. A megkérdezettek 39%-a az EU-ban bízik, 14%-a pedig az Egyesült Államokban.
Az oroszok mellett
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy egy esetleges orosz–amerikai konfliktusban az országnak kit kellene támogatnia. Szlovákia lakosságának 65%-a azt válaszolta, hogy ilyen esetben inkább semlegesnek kellene maradnia az országnak, míg 20%-a szerint az oroszokat, 6% szerint pedig az amerikaiakat kellene támogatni. Magyarországon azonban fordított a helyzet: a válaszadók 13%-a gondolja, hogy egy ilyen konfliktusban az ország az Egyesült Államok pártját fogná, míg 6% az oroszok mellé állna. A magyarok 71%-a véli úgy, inkább semlegesnek kellene maradni.
Az eredményekből kiderül, hogy a 14 vizsgált ország közül Szlovákiában szimpatizálnának legtöbben az oroszokkal, és Svédországban a legkevesebben.
„Már évek óta a különböző felmérések azt bizonyítják, hogy a V4 országai közül Szlovákia a leginkább oroszbarát, legyen szó bármilyen jellegű kérdésről” – véli Feledy Botond külpolitikai szakértő.
„Lassan a szakértők között egy kiindulási pont, hogy a szlovákiai szlovákok táplálják a legmélyebben a pánszláv érzést a csehekhez és a lengyelekhez képest”
– nyilatkozta lapunknak Feledy.„Azt is láthattuk az elmúlt pár évben, hogy a kifejezetten a szlovákiai közönségnek szánt, és oroszok által inspirált, hozzájuk kötődő dezinformációs oldalak, információs kampányok kifejezetten erre az érzésre játszanak rá” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok mellé legnagyobb arányban Lengyelországban állnának, a válaszadók 33%-a inkább őket támogatná egy konfliktusban, míg az oroszokat csupán 6%-uk. Semlegesek leginkább az osztrákok és a görögök lennének, mindkét ország válaszadóinak több mint 80%-a maradna ki egy USA–Oroszország konfliktusból.
Szigorú szankciók
Arra is kíváncsiak voltak a kutatás végzői, hogyan vélekednek az emberek az Oroszországgal szembeni szankciókról. Az eredmények alapján a szlovákiai lakosság bő negyede (28%) úgy gondolja, a szigorítások túl kemények, míg 19% szerint túl gyengék. Magyarországon ezzel kapcsolatban is fordított eredmények születtek: a válaszadók 29%-a gondolja, hogy a szankciók nem elég kemények, és csak 16% szerint túl szigorúak. Leginkább a lengyelek elégedetlenek, a megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy a szankciók nem eléggé kemények Oroszországgal szemben.
Ugyanezt a kérdést a kormánypártok szavazóinak is feltették. Szlovákiában az eredmények szerint a Smer szimpatizánsok csupán 6%-a gondolja, hogy az Oroszországgal szembeni a szigorítások nem eléggé kemények, 39%-uk pedig úgy véli, hogy túlságosan is azok. Magyarországon a Fidesz szavazóinak 23%-a gondolja, hogy túl kemények a szankciók, és 22% szerint nem elég szigorúak.
EU-hadseregre költenének
A kormányzó pártok szavazói arra is válaszoltak, hogy az Unió vagy a NATO hadseregére kellene költeni: a Smer szavazóinak 49%-a szerint inkább az uniós haderőre, míg 14% szerint a NATO hadseregére. A Fidesz választóinak azonban 36%-a inkább a NATO haderejét növelné, és 27%-a az Unióét. Ezzel kapcsolatban Feledy megjegyezte, hogy az Uniónak egyelőre nincs hadserege, és mind Szlovákia, mind Magyarország NATO-tag. „Nem lenne választási lehetőség. Egy ilyen konfliktusban Pozsonynak és Budapestnek is kötelessége lenne segíteni a szövetségeseket” – mondja a szakember.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.