Közélet

Szlovákia a Minority SafePack ellen fordult

Brüsszel/Pozsony | Szlovákia beszállt a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomagról szóló Európai Unió Bíróságán (EUB) indított perbe, mégpedig a kisebbségvédelmi intézkedéscsomag ellen. Az MKP, a Híd és az Összefogás együtt tiltakozik a kormány lépésével szemben.
Czímer Gábor

2021. július 27. 18:30

Minority SafePack
Minority SafePack - Képarchívum

Szlovákia váratlanul belépett a Minority SafePack kisebbségjogi kezdeményezésről szóló uniós perbe, a szlovák külügyi tárca kezdeményezésére az igazságügyi minisztérium az ügyben az Európai Bizottság (EB) korábbi döntését támogatja, amely az év elején lesöpörte a kisebbségvédelmi csomagot. Szlovákiához hasonlóan cselekedett még Románia, Görögország, Ciprus, Franciaország és Bulgária is. Magyarország ugyanakkor jelezte, Minority SafePack oldalán szintén be kíván lépni a perbe.

A Minority SafePack elindítói még márciusban kérték az uniós bíróságtól, hogy semmisítsék meg az EB januári döntését, mely szerint nem indítanak jogalkotási folyamatot a kisebbségvédelmi csomag pontjai alapján. Az Ivan Korčok (SaS-jelölt) vezette külügyminisztérium pedig úgy döntött, Szlovákia az EB-nek a Minority SafePack-et lesöprő álláspontját támogatva belép a perbe. Azzal érvelnek, hogy a Minority SafePack az unió kompetenciájába utalna kisebbségjogi kérdéseket, amelyek azonban jelenleg a tagállamok hatáskörébe tartoznak. „A jogkörök ilyen átcsoportosítását pedig elutasítjuk” – közölte a külügy. A perbe való belépésre a szlovák kormányzatot nem kötelezte semmilyen nemzetközi vagy más megállapodás.

Az ügy miatt az MKP, a Híd és az Összefogás az egyesülésükből létrehozandó Szövetség párt nevében közös nyilatkozatot is kiadott. Ebben azt követelik, a kormány vonja vissza az EB támogatását a Minority SafePack perében.

Az igazságügy
A szlovák igazságügyi tárca által megbízott ügyvéd, Eva Viktória Drugda július 13-án tudatta az Európai Unió Bíróságával (EUB), hogy az ország, több másik tagállamhoz hasonlóan, be kíván lépni a Minority SafePackkel kapcsolatos perbe. Az ügyben Szlovákia az Európai Bizottság (EB) álláspontját támogatja, amely szerint a szóban forgó, az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai polgári kezdeményezés alapján nincs szükség a nemzetiségek védelmét szolgáló intézkedéseket hozni. A Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi miniszter által irányított tárca a megkeresésünkre azt nyilatkozta, a külügyminisztérium kérésére léptek be a perbe az EB oldalán. Arról azonban, hogy egészen pontosan mi Szlovákia álláspontja, csak a későbbiekben, a periratok kézbesítése után tudnak felvilágosítást adni.

A külügy
Megkerestük tehát a külügyminisztériumot is, hogy megtudjuk, miért érezték szükségét annak, hogy Szlovákia is belépjen az eljárásba. A tárca nevében Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár részletesen indokolta a döntésüket. A minisztérium érvelése arra épül, hogy az uniós jog szerint a kisebbségek védelme kizárólag tagállami hatáskörbe tartozik. Szerintük a Minority SafePack azonban pont ezeknek a kompetenciáknak az EU-s intézmények jogkörébe utalására adna lehetőséget. „Az EU és a tagállamok közti jogkörmegosztás terén ragaszkodunk a jelenlegi status quo megőrzéséhez” – idézi az államtitkár a minisztériuma véleményét, és hozzáteszi, hogy ezt az álláspontot maga az EB is osztja. A közlemény átemeli az EB-nek a Minority SafePack elutasításakor használt érvelését, amely szerint a jelenlegi jogi szabályozás keretei között is elérhetőek a kisebbségvédelmi csomag céljai. A külügy szerint ezért nem mondható, hogy az EB kisebbségellenes álláspontot képviselne. A Klus által küldött állásfoglalás azt írja: „A jelenlegi szlovák jogi szabályozás teljesen lefedi a kisebbségek státuszának védelmét.”

A magyar pártok
A Szövetség nevű pártban egyesülni szándékozó MKP, Híd és Összefogás először egyenként, majd együtt lépett fel a szlovák kormány döntése ellen. Nyílt levélben szólítják fel Kolíkovát, hogy a jó nemzetiségi kapcsolatok megőrzése érdekében vonja vissza az EB támogatását a Minority SafePack perében. Arra emlékeztetnek, a 2020-as parlamenti választás után Igor Matovič, az OĽaNO kormánypárt vezetője a kisebbségek támogatásáról beszélt. „Akkor azt ígérte, hogy teljes mellszélességgel áll majd ki a kisebbségek jogai mellett. Sajnos ez a lépés szöges ellentétben áll az akkor tett ígéretével” – utalnak arra, hogy a szlovák kormány az EB oldalán lép be a perbe.

Csalódást okozó lépés
Vincze Loránt (RMDSZ) erdélyi EP-képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, csodálkozik Szlovákia döntésén. Arra emlékeztetett, az előző kormány idején Szlovákia már egyszer megtámadta az uniós bíróságon Minority SafePacket. „Ezt végül visszavonta” – mutatott rá Vincze, aki a kisebbségvédelmi csomag ügyét képviseli. Hozzátette, amikor tavaly decemberben az Európai Parlament (EP) támogatását fejezte ki a csomaggal kapcsolatban, akkor a szlovákiai képviselők egy része (OĽaNO, Progresszív Szlovákia, Smer) is megszavazta azt. „Én eddig úgy éreztem, Szlovákiában a hangulat megfordulni látszik és van egy, a kisebbségi kérdések iránt nyitott, politikai többség. Ehhez képest a mostani beavatkozási kérelem ennek az ellenkezőjét mutatja” – magyarázta az EP-képviselő. Vincze szerint Szlovákia így azt az álláspontot képviseli, mely szerint az EU ne mondjon véleményt a kisebbségi kérdésekben, ne fogadjon el olyan intézkedéseket, amelyek az őshonos kisebbségek nyelvét és kultúráját védené. „Ez nem egy előremutató álláspont” – tette hozzá Vincze.

Mi a Minority SafePack?
A Minority SafePack egy 2013-ban életre hívott európai polgári kezdeményezés, amelynek célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. A kezdeményezéssel azért foglalkozik az Európai Bizottság (EB), mert 2018. április 3-ig több mint 1,1 millió aláírást sikerül összegyűjteni hozzá az unió 11 tagállamában. Szlovákiában 68 ezer aláírás gyűlt össze papír formanyomtatványon és elektronikusan, melyből 52 ezret az MKP regionális szervezetei gyűjtöttek össze. Az aláírásgyűjtést sikerrel teljesítő kezdeményezést 2020. január 10-én terjesztették az EB elé. A kezdeményezés alapján kidolgozott jogalkotási javaslatokat 2020. február 5-én mutatták be a bizottságnak. Az európai polgári kezdeményezés nyilvános meghallgatására 2020. október 15-én került sor, majd az Európai Parlament 2020 decemberében nagy többséggel elfogadott határozatban állt ki a kezdeményezés mellett. Ez utóbbinak azonban jogilag nem volt kötelező érvénye a bizottság lépéseire nézve. Az EB így 2021 januárjában úgy döntött, a Minority SafePack alapján nem tesz jogalkotási javaslatot, mert szerintük a létező jogszabályok is elegendőek az intézkedéscsomag céljainak beteljesítésére. A bizottság ezzel lényegében lesöpörte ezt az európai polgári kezdeményezést. A döntést a nemzetiségi pártok, de a téma szakértői is bírálták. Az év márciusában a Minority SafePack-et elindító szervezők az Európai Bírósághoz fordultak, ahol azt kérték, a törvényszék semmisítse meg az EB lesöprő döntését. Ebbe a perbe kapcsolódott most be az EB oldalán Szlovákia, valamint Románia, Görögország, Ciprus, Franciaország és Bulgária is. A kisebbségvédelmi csomag beterjesztőinek oldalán pedig Magyarország lépett be a folyamatba. Szlovákia, pontosabban a szlovák külügyi tárca és igazságügyi minisztérium mindezt bárminemű nemzetközi kötelezettség nélkül, tisztán saját indíttatásából tette.

A Minority SafePack tartalmazza például egy új EU-s ajánlás megfogalmazását a kulturális és nyelvi sokféleség védelmének érdekében, de egy új uniós intézmény, a Nyelvi Sokféleségi Központ létrehozását, és azt is magában foglalja, hogy a kisebbségek által lakott régiókban szabadon hozzá lehessen férni a más tagállamokból sugárzott műsorokhoz.

Támogassa az ujszo.com-ot

Az elmúlt időszakban arra kértük olvasóinkat, járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez annak érdekében, hogy a jelentős költségekkel járó hiteles, megbízható hírszolgáltatást hosszú távon biztosítani tudjuk.

Köszönjük a pozitív fogadtatást. Jó érzés tudni, milyen sokan tartják fontosnak a független, magyar nyelvű újságírás fennmaradását Dél-Szlovákiában, és milyen sokan szeretik az Új Szót.

A beérkezett támogatások lehetővé tették, hogy új munkatárssal bővítsük az ujszo.com professzionális csapatát, fejlesszük szolgáltatásainkat, növeljük az ügyeletben töltött órák számát. Nagyszerű eredmény ez olyan gazdasági környezetben, ahol a fejlesztések helyett a költségek visszafogása került sok helyen célkeresztbe.

Hálásak vagyunk eddigi támogatásaikért, és kérjük, továbbra is segítsék az ujszo.com fejlesztését. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Ipolyság

Korokon átívelő régészeti lelőhely Ipolyságon

Boris Kollár

Kollár válaszolt Matovičnak: Ha így határoznak, mi tiszteletben tartjuk

Maroš Žilinka

FELMÉRÉS: Žilinka, Lipšic és Mikulec – kiben bíznak a legtöbben?

Van megoldás: a közösségi média szétválasztása

Van megoldás: a közösségi média szétválasztása

01

Gubis Éva: Posledná jazda

dd

Mészáros Márta 90 éves

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.