Szijjártó szerint Klus provokál, erre a szlovák külügy berendelte a pozsonyi magyar nagykövetet

Klus a TA3 hírtelevízió politikai vitaműsorában beszélt arról, azért nem akarták megengedni, hogy a Szlovákia területén élő polgárok, így a szlovákiai magyarok érzelmi vagy kulturális kötődés alapján felvehessék egy másik ország állampolgárságát, mert az olyan problémákat okozna, mint Kelet-Ukrajnában, Dél-Oszétiában és Abháziában. Mindhárom esetben arról van szó, hogy Oroszország az említett régiókban élő polgárok egy jelentős részét valamilyen módon magához tartozónak vagy állampolgárának tartja, amire hivatkozva aztán fegyveresen is támogatta az érintett térségek kiszakadását Ukrajnából és Grúziából.

Szijjártó: Ez provokáció

Az államtitkárnak a televíziós műsorban tett kijelentésére reagált a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter (Fidesz). Szerdai szlovákiai látogatása során Komáromban elmondta, nem szeretnék, ha a két ország közötti feszült viszony visszatérne. „Ezért mi nem is szoktunk a médiumokon keresztül üzengetni” – mondta, és sajnálatosnak nevezte, hogy a szlovák kormány nem teszi lehetővé, hogy a Szlovákiában élő magyarok felvegyék a magyar állampolgárságot. „A szlovákoknak nem kellene félniük ettől a jogintézménytől, amely Európa-szerte létezik” – véli Szijjártó.

„A magyarokat felforgató, destabilizáló elemekként feltüntetni számunkra elfogadhatatlan. Mint ahogy elfogadhatatlan az is, hogy egy kormányzati tisztségviselő, egy államtitkár befagyott kaukázusi konfliktusokhoz hasonlítsa a felvidéki magyarok helyzetét”

– jelentette ki, és hozzátette, Klus kijelentése szerinte nyilvánvaló provokáció. Úgy látja, a kérdést a kölcsönös tisztelet talaján állva kell rendezni.

Korčok: Ne szóljanak bele a belügyeinkbe

A magyar tárcavezető kijelentésére reagálva a szlovák külügy csütörtökön berendelte a pozsonyi magyar nagykövetet. A diplomatától a szlovák kormány magyarázatot követel Szijjártó kijelentéseire.

„Magyarországgal jó szomszédi viszonyt akarunk fenntartani, de nem engedem meg, hogy beavatkozzanak a belügyeinkbe”

– jelentette ki Ivan Korčok (SaS jelölt) szlovák külügyminiszter.

Szijjártó a hétvégén tárgyalni szeretett volna szlovák kollégájával az állampolgársági törvényről, de Korčok ezt visszautasította. Arra hivatkozott, még folyik a törvény elfogadásának folyamata. A szlovák külügyminiszter szerint a problémát az jelenti, hogy 10 évvel ezelőtt Magyarország elfogadta az egyszerűsített honosítási eljárást lehetővé tévő törvényét. Korčok kiemelte, számára világos, hogy a kettős állampolgárság célja, hogy minél több szlovákiai magyar vegyen részt a magyarországi parlamenti választáson.

Biztonsági kockázat?

Még Szijjártó nyilatkozata előtt az ügyben mi is megkerestük az államtitkárt, aki lapunknak írásban válaszolt. Klus szerint a kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban egyes politikusok és a sajtó részéről is nagyon sok jogtalan támadás érte őket, amelyek csak szítják a nemzetiségi feszültséget. Klus szerint magyargyűlölettel, sőt, antiszemitizmussal vádolták őket, amit az államtitkár kategorikusan visszautasít. Ugyanakkor a feszültségkeltés okát nem a saját kijelentéseiben, hanem a külföldi országok állampolgárságra vonatkozó szabályozásában látja.

„Pont az ilyen, az állampolgárság szó szerinti osztogatásával összefüggő támadások szolgáltak a múltban az említett régiókban arra, hogy előkészítsék az olyan komoly helyzetet, amellyel ma Ukrajnának, Grúziának és Moldovának is szembe kell néznie”

– írja Klus. Az államtitkár abban látja a fenyegetést, hogy az állampolgárok védelmének ürügye az említett térségben az adott államok szuverenitásának és területi egységének megsértését, illetve fegyveres konfliktust eredményezett.

Azt a kérdésünket, miszerint a fentiek analógiáján a szlovákiai magyarokról feltételezi-e, hogy a magyar állampolgárság megszerzése esetén Szlovákia területi egységének megbontására törekednének, Klus szuggesztívnek és nem szerencsésnek nevezte. Ahogy azokat a kérdéseinket is, hogy a szlovákiai magyarokat vagy Magyarországot biztonsági kockázatnak tartja-e. Ezekre érdemben nem válaszolt.

„Élesen elutasítom, hogy egyesek szántszándékkal kiforgassák a korábbi kijelentéseimet, vagy kiragadják szavaimat a szövegkörnyezetből azzal a céllal, hogy nemzetiségi feszültséget keltsenek”

– írja válaszában.

Klus lapunknak adott nyilatkozatában végig hangsúlyozza, a kormány által most elfogadott állampolgársági törvény megengedné, hogy valaki felvegye egy másik ország állampolgárságát, de csak akkor, ha autentikus és gyakorlati kapcsolatban áll az adott országgal. Az ilyen kapcsolatnak azt tartják, ha valaki már hosszabb ideje az adott ország területén él, vagy ott dolgozik, de a történelmi, nyelvi vagy kulturális kötődéseket nem ismerik el ilyennek. A kettős állampolgárság megszerzésének ezzel az elvével szerinte a 27 tagú Európai Unió 26 tagállama egyetért. „Aktívan támogatom, hogy egy magyar állampolgárságot szerző szlovákiai polgár megtarthassa szlovák útlevelét. Természetesen azon feltétel mellett, ha valódi kötődéssel rendelkezik Magyarországhoz, ahogy azt az európai sztenderdek is megkövetelik” – nyilatkozta.