Szigorodik a környezetvédelem Szlovákiában

Az italcsomagolások visszaváltásáról szóló javaslatot a parlament a második olvasatba küldte. Ennek értelmében a PET-flakonok és a fémdobozok ugyanúgy visszaválthatók lesznek, mint jelenleg a sörös- és borosüvegek. A környezetvédelmi minisztérium szerint az intézkedésekre azért van szükség, mert a jelenlegi szelektív hulladékgyűjtési rendszer nem elég hatékony.

A tárca felmérése szerint évente körülbelül 1 milliárd PET-palack kerül forgalomba, és ennek 40 százaléka hulladéklerakón vagy a természetben végzi. Az intézkedéseknek köszönhetően azonban a flakonok és a dobozok 95 százaléka oda kerülhet, ahová való. A visszaváltó automaták rendszerének kiépítése 2022-ig tartana, a palackok betétdíja az előzetes elemzések szerint nagyjából 10-12 cent körül mozogna.

A szavazáskor a jelenlévő 138 képviselőből 120 támogatta a javaslatot, vagyis az ellenzék nagy része is. „Világviszonylatban egyre fontosabb a környezet védelme. Örülök, hogy ezt a szlovák parlament honatyái is tudatosítják. Olyan modern és hatékony jogszabályt kell elfogadtatnunk, amely megszabadítja a természetet a műanyagoktól” – jelentette ki Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter.

A gyártók tiltakoznak

A Környezetpolitikai Intézet (IEP) előzetes elemzései szerint a visszaváltásos rendszer fenntartása évente 3–5 millió euróba kerülhet, és ezt a PET-palackokat gyártó vállalatoknak kell finanszírozniuk. A Szlovák Kereskedelmi Szövetség (ZO SR) szerint a tárca intézkedései feleslegesek, hiszen a jelenlegi rendszer segítségével is hatékonyabbá lehetne tenni a szelektálást. „A közösen elfogadott irányelveknek köszönhetően a mostani rendszer segítéségével 10 éven belül szintén 90 százalékra lehetne emelni a palackok újrahasznosításának mértékét” – mondta Michal Sebíň, a szövetség környezetvédelmi osztályának vezetője.

Védenék az erdőket is

A parlament szintén második olvasatba utalta az erdők védelméről szóló törvényjavaslatot. A módosítás tényleges hatáskörrel ruházza fel az Állami Természetvédelmi Hivatalt, főleg az értékes természetvédelmi területeken tervezett beavatkozások megakadályozása terén. Minden lépést jóvá kell hagyniuk, amely veszélyeztetheti a természetet a nemzeti parkokban, legyen szó fakitermelésről, a talajréteget vagy a vízfolyásokat érintő beavatkozásról. Jelenleg a természetvédők csaknem kizárólag a legmagasabb, 5-ös védettséget élvező területeken képesek megakadályozni a fakitermelést, ezek aránya pedig a legkisebb a nemzeti parkokban. A módosításnak köszönhetően ez a jogkör több mint 400 ezer hektárnyi értékes területre terjed ki, amely Szlovákia területének közel 10 százalékát jelenti.

Sólymos László szerint a törvény miatt nagy nyomás nehezedik a kormányra. „Akik eddig mindenféle szabályozás nélkül termelhettek ki ezeken a területeken, valószínűleg lobbizni fognak a törvény ellen. Mégis úgy gondolom, hogy a szlovák természet megérdemli ezt az intézkedést. Ha egy ehhez hasonló törvényt 15 évvel ezelőtt fogadtak volna el, most másként festene az Alacsony-Tátra” – mondta a miniszter.

A szénbányászat vége?

A szakértők szerint a szénbányászat- és tüzelés megszüntetése az egyik legfontosabb környezetvédelmi kihívás Szlovákia számára, és csak így kerülhető el a katasztrofális klímaváltozás. A környezetvédelmi minisztérium ezért fokozatosan a megújuló energiaforrásokra és a széntermelő régiók átalakítására összpontosítana. A parlament elfogadta az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, mely pontosítja a tárca hatásköreit.

A módosítások fontosságát Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök és Zuzana Čaputová államfő is hangsúlyozta. „Nagyon örülök, hogy a szlovák kormány komolyan veszi az állam fokozatos szénmentesítését, és tárgyal a lehetséges intézkedésekről” – mondta a köztársasági elnök a Pellegrinivel folytatott első közös találkozó után.

A Greenpeace valódi áttörésnek nevezte az intézkedéseket. „Most már csak a kormányon múlik, hogy 2023-ig leállítja-e a szénbányászatot az országban. Ha Peter Pellegrini betartja a szavát, akkor Szlovákia lehet az első a V4-es országok közül, amelynek sikerül beszüntetnie a barnaszénnel működő energiatermelést. Ez az első lépés, azért, hogy élhetővé tudjuk tenni az országot” – mondta Radek Kubala, a szervezet aktivistája.