Szemétlerakó nagyhatalom: évről évre több háztartási hulladékot termelünk ki

Az ország lakossága tavaly összesen 2,37 millió tonna háztartási hulladékot állított elő, vagyis egy lakos átlagban évi 435 kilót. Ez azt jelenti, hogy naponta csaknem 1,2 kiló szemetet dobunk a fekete konténerekbe. A 2018-as adatokhoz képest ez 2 százalékos növekedést jelent, viszont ha figyelembe vesszük az utóbbi tíz évet, akkor azt látjuk, hogy évről évre több szemetet termelnek a háztartások: 2017-ben egy lakosra évi 393 kilogramm szemét jutott, 2016-ban 360 kilogramm, 2015-ben pedig 348 kilogramm.

Nyugaton több a szemét

Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési csoport elemzője rámutatott, hogy a háztartási hulladék összetételével van a fő probléma. Egynegyedét ugyanis a konyhai hulladék, vagyis az ételmaradék képezi.

„A fekete konténerekben végzik továbbá a műanyag palackok, a papír és az üveg is, holott ezeket szelektíven kellene gyűjteni a sárga, a kék és a zöld konténerekbe”

– hangsúlyozta a szakértő.

Ha az egyes megyékre bontva vizsgáljuk a kidobott háztartási hulladékot, azt látjuk, hogy a dél-nyugati régiókban termelődik a legtöbb szemét. Nagyszombat megye áll a legrosszabbul, ahol egy lakosra évi 573 kilogramm háztartási szemét jut. Ezután következik Nyitra megye lakosonként évi 520 kilogrammal, majd Pozsony megye 507 kg-mal. A legkevesebb háztartási hulladékot Eperjes megye (évi 343 kg/lakos) és Kassa megye (évi 340 kg/lakos) termeli ki.

Mi lesz a hulladékkal?

Eva Sadovská szerint a háztartási hulladék összetétele mellett a másik probléma az, hogy a szemét nem jó helyre kerül. A hulladéknak Szlovákiában kétféle sorsa lehet: vagy feldolgozzák, vagy pedig szemétlerakóra kerül. Ha feldolgozásról beszélünk, három módszert különböztetünk meg: újrahasznosítás, komposztálás és szemétégetés. Mindhárom folyamat során valamiféle hasznot hoz a szemét, és nem károsítja különösebben a környezetet. Ehhez képest a másik megoldást a szemétlerakatok jelentik, amelyek nemcsak hogy nem hoznak hasznot, hanem veszélyesek is a természetre.

Szlovákiában sajnos az utóbbi módszer még mindig gyakoribb. A Statisztikai Hivatal szerint 2019-ben a háztartási hulladék 50,6 százaléka végezte a lerakókon. A 2018-as adatokhoz képest ugyan némileg javult a helyzet (akkor ez a mutató még 53,8 százalék volt), de Sadovská szerint Szlovákia továbbra is „szemétlerakó nagyhatalomnak” számít.

Ebben a tekintetben Nyitra, Besztercebánya és Eperjes megye áll a legrosszabbul, ahol a háztartási hulladék 58–60 százaléka végzi a szemétdombon.

„Ha tehát az említett régiók valamelyikében él, a kidobott szemetének háromötöde lerakatokon végzi, bármiféle esély nélkül arra, hogy a feldolgozási körforgás részéve váljon”

– tette hozzá az elemző.

A háztartási hulladék leginkább Kassa megyében hasznosul, ahol a szemét 64 százalékát feldolgozzák. Ez főként a ZEVO szemétégetőnek is köszönhető, amelynek segítségével a szemétből elektromos áramot és hőt állítanak elő. Sadovská elmondása szerint amíg más, fejlett országokban az ilyen berendezések elterjedtek, nálunk egyelőre csak Pozsonyban és Kassán léteznek.

Fejlődnünk kell

A szemét minél hatékonyabb felhasználása az Európai Unió fő prioritásai közé tartozik. A legújabb uniós reformcsomag 2035-ig két célkitűzést fogalmaz meg: a háztartási hulladék mindössze 10 százaléka végezze lerakatokon (ahogy említettük, nálunk ez az arány 50,6 százalék), valamint a szemét legalább 65 százalékát újra kellene hasznosítani (nálunk ez az arány 40,3 százalék). 

„Szlovákia számára ez egy kifejezetten ambiciózus célkitűzésnek mondható. Nagyon sok múlik majd a gyártók hozzáállásán, a kereskedők stratégiáján, a fogyasztók viselkedésén, valamint az állam intézkedésein és támogatásain”

– zárta Sadovská.