Százmilliókat lehetne spórolni a közszférában

Akár 765 millió eurót is meg lehetne takarítani a közigazgatásban, ha az hatékonyan működne – állítják az ÚHP elemzői, akik szerint 1,2 milliárd eurót kellene befektetni azokba az ágazatokba, amelyek hatékonyabbá tennék a közigazgatást. Több egészségügyi nővérre, szociális munkásra és alapiskolai pedagógusokra lenne szükség, emellett fontos lenne, hogy a fizetésük is nagyobb legyen a jelenleginél.

„Az államnak nagy tartalékai vannak a hatékonyság terén. Vegyük például a rendőröket, akikből 20%-kal többet foglalkoztatunk az uniós átlagnál. Szintén magas az egyetemi oktatók száma, amely az elmúlt 10 évben szinte semmit sem változott, miközben a hallgatók száma a harmadával csökkent”

– ismertette a felmérés eredményeit Štefan Kišš, az ÚHP igazgatója.

Más országokkal összehasonlítva a közigazgatásban dolgozók átlagosan kevesebb bért kapnak, mint ha a magánszektorban dolgoznának. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező személy előbbi esetben akár 25%-kal is kevesebbet kereshet. Leginkább a tanárok vannak lemaradva, míg az ügyészeknek magasabb a fizetésük a külföldi kollégáikhoz képest.

Kišš szerint ahhoz, hogy 2027-re az ország elérje az uniós átlagot, a regionális iskolahálózat tanárainak a fizetését 10%-kal kellene növelni évente. Szintén növelni kellene a szociális szolgáltatások területén dolgozók számát és fizetését, hiszen ez utóbbi ma az átlagbér összege körül mozog. A szakemberek évente 8,5%-os növekedést javasolnak 2027-ig. Idéntől pedig évente 320 fővel kellene növelni az egészségügyi nővérek számát.

„A kiadások növelésével együtt kell járnia az egyes szakmák reformjainak” – véli az igazgató.

A források hatékonyabb felhasználását segítené az állami intézmények megfelelő átvilágítása is. Az ÚHP elemzői szerint a korábbi ellenőrzések rámutattak, hogy a minisztériumok a bérköltségek 10%-át tudnák megtakarítani, ami körülbelül 147 millió eurót jelentene. Szintén a hatékonyságot segítené elő, ha a kisebb településeket összevonnák – a 250 lakosnál kevesebbet számláló községek ugyanis a költségvetésük felét kizárólag a hivataluk működésére költik.