Szavazati jog a külhoni magyar állampolgároknak

A 88 oldalas tervezet – ebből közel 80 oldal az egyéni választókerületek listája – csak egy mondatban foglalkozik a határon túlról érkező szavazatok kérdésével. A 12. paragrafus 3. pontja kimondja: A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.

Ha a tervezet vitája során nem változik a javaslat, akkor – ahogy azt korábban írtuk – egy szavazata lesz a külhoni magyaroknak. A magyarországi lakóhellyel bíró választópolgárok a pártlista mellett az egyéni választókerületi jelöltre is voksolhatnak.

Még idén lehet döntés

A tervezetről várhatóan a következő hetekben dönt az Országgyűlés. Információink szerint ugyanakkor az MKP vezetése az elmúlt hetekben mindent megtett azért, hogy a kérdésről csak a márciusban esedékes szlovákiai előrehozott választások után döntsön a magyar parlament, hogy ez ne legyen nálunk kampánytéma. „Tavaly is rosszkor jött nekünk, hogy az itteni választások előtt módosították az állampolgársági törvényt, erről akkor is próbáltuk őket lebeszélni” – mondta egy név nélkül nyilatkozó MKP-s politikus.

A Fidesz ugyanakkor már az alkotmány tavaszi tárgyalása során betervezte, hogy most ősszel fogadja el az új választójogi törvényt. Ráadásul erre egy korábbi alkotmánybírósági döntés is kötelezte a parlamentet. A testület ugyanis korábban kimondta, hogy a hatályos választójogi törvény alkotmányellenes, mivel aránytalan a választókerületek beosztása – volt, amelyben két és félszer annyian élnek, mint a kisebb választókerületekben –, ezért 2011 végéig módosítani kell a jogszabályon.

Az már eldőlt ténynek látszik, hogy külhoni magyarok is szavazhatnak, a határon túli lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok választhatóságára nem ad választ a tervezet. Elképzelhető, hogy ezt kiegészítő jogszabály vagy rendelkezés fogja szabályozni, hiszen a választási eljárási szabályokat tartalmazó külön törvényjavaslat szövege továbbra sem ismert.

Kérdéses ugyanakkor, hogy a választójogi törvény elfogadása mennyire befolyásolja majd a szlovákiai kampányt. Az utóbbi időben – a kormány bukásának, az euróválságnak, és újabban a lehallgatási botránynak köszönhetően – háttérbe szorultak a magyarországi hírek a szlovák médiában. Szlovákiai politológusok szerint valószínűtlen, hogy a magyar kérdés hasonló mértékben befolyásolja a kampányt, mint 2010-ben.

Nemzetiségi lista

A magyar választójogi törvény lehetőséget nyújtana a nemzeti kisebbségeknek, hogy kedvezményes módon mandátumhoz jussanak. Aki élni akar ezzel a jogával, nemzetiségi választópolgárként kérheti felvételét a névjegyzékbe, s az egyéni választókerületi jelölt mellett a pártlista helyett nemzetiségének listájára szavazhat. Egy nemzetiségi képviselői hely megszerzéséhez az egy mandátumhoz szükséges szavazatszám negyede is elegendő lesz.

Elemzők szerint így Magyarországon a romák mellett várhatóan a németek és – aktív részvétel mellett – a szlovákok is képviselőt küldhetnek a parlamentbe. A tervezet szerint a nemzetiségi képviselők nem növelnék a parlament létszámát, annyival kevesebb listás mandátumot osztanak ki a magyarországi pártok között, ahány nemzetiségi képviselő bejut a parlamentbe. A nemzetiségi képviselők ugyanolyan jogokkal fognak rendelkezni, mint a többi képviselő, így rendkívül szoros választási eredménye esetén ők alkothatják a mérleg nyelvét.

Továbi részletek szerdai nyomtatott kiadásunkban.