Szabályozzák a digitális bennszülötteket

Az internet és a közösségi hálók elterjedésével az emberek digitális lábnyoma egyre nagyobb - egyre több adatot hozunk magunkról nyilvánosságra a világhálón. S bár egyre többen figyelnek jobban oda arra, mit közölnek magukról a neten, továbbra is nagyon sokan tartoznak az alacsonyabb digitális tudatossággal rendelkezők csoportjába: elsősorban az idősebbek, akik nehézkesen ismerik fel az internet buktatóit, és a gyerekek, akik bár könnyedén használják a technológiát, életkorukból adódóan sokkal kiszolgáltatottabbak a világhálón, mint mások. 

Apu, anyu megengedte? 

Az Európai Parlament épp a gyerekek védelmében hozott egy határozatot tavaly, mely kötelezi az unió területén működő közösségi oldalak üzemeltetőit, hogy életkorhoz kötötten a fiatalok regisztrációjánál kérjék a szülő beleegyezését a gyerekek személyes adatainak kezeléséhez. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok egy bizonyos életkor alatt önállóan nem egyezhetnek bele, hogy a közösségi oldalak kezeljék az adataikat, így nem regisztrálhatnak csak úgy például a Facebookra, a Twitterre, vagy épp a Snapchatre. A határozat ad némi teret a tagállamoknak, 13-16 éves korhatár között mozoghatnak. A jogharmonizációt 2018 májusáig kell elvégezni. Írországban például idén nyáron fejezték be mindezt, és elfogadták, hogy a 13 év felettiektől nem lesz kötelező szülői beleegyezést kérni, ha regisztrálnak a közösségi oldalakra. Szlovákia jelen pillanatban dolgozik a szabály bevezetésén - az igazságügyi minisztérium azonban nálunk javaslatában a legmagasabb határt, a 16 éves kort szabja meg - írja a Sme napilap. A módosítás a személyi adatok védelméről szóló új törvény része, mely jelenleg első olvasatban van a parlamentben. A törvényt az Adatvédelmi Hivatal nyújtotta be. Nemcsak a közösségi oldalakat érinti, hanem például az internetes boltokat is, melyek szintén kérnek beleegyezést a személyi adatok kezeléséhez. Az igazságügyi tárca álláspontja szerint a 16-os határ teljes mértékben megfelelő és indokolható - például azzal, hogy a szülők így sokkal inkább részt vehetnek gyermekük digitális életében, és kontroll alatt tarthatják, mit csinálhat csemetéjük az interneten. 

Elvágva a 21. századtól 

Az igazságügyi tárca vélekedésével, és magával az EP-s módosítással ugyanakkor nagyon sok hazai és külföldi szakember és szervezet nem ért egyet. Számos dologgal érvelnek: véleményük szerint a módosítás megfosztja a fiatalokat rengeteg oktatási és szociális lehetőségtől, ráadásul még csak nagyobb biztonságban sem lennének, mint most. Egyrészt, mert a szabályozást könnyen meg lehet kerülni: a Facebookra például a felhasználási szabályzat szerint csak 13 éven felüliek regisztrálhatnak, ám a korhatárt az ennél fiatalabbak könnyedén megkerülik, egyszerűen idősebbnek hazudják magukat - s az sem teljesen egyértelmű, az új adatvédelmi törvény a gyakorlatban hogyan menne elébe hasonló praktikáknak. Másrészt online biztonsági szakértők szerint a közösségi média már sokszor nyújtott mentőövet bajba jutott tinédzsereknek, korlátozás esetén pedig megnő a kockázata annak, hogy nem tudnak másoktól segítséget kérni. 

Azt is nagyon nehéz eldönteni, vajon a mai gyerekek, az 1996 és 2007 között született ún. Z generáció és a 2007 után született alfa-generáció tagjai valóban annyira sebezhetőek-e az interneten, mint ahogy azt feltételezik róluk. A Z generáció már a digitális technológiák világába született, teljesen másak a tanulási és szocializációs szokásai, mint az őket megelőző Y generáció tagjainak, hozzászoktak a gyors információáramláshoz és annak befogadásához is, identitásukat pedig nagyban meghatározza online életük. 

Az új szlovák adatvédelmi törvény véleményezési eljárásában több szervezet, például a Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ), valamint az Amerikai Kereskedelmi Kamara is azt kérte a törvényalkotóktól, csökkentsék a korhatárt 13 évre. Szerintük ugyanis a fiatalokat egyes szülők letiltanák a közösségi hálóról, és részben elvágnák őket az információktól és a barátaiktól. A szervezetek szerint egyes tinédzsereknek szükségük van a közösségi felületek nyújtotta védelemre saját szüleik elől, és valószínűleg mindenkinek szüksége van némi magánéletre is. 

Ki beszéljen a gyerekkel? 

Peter Bubla, az igazságügyi tárca szóvivője szerint azonban az, hogy szülői beleegyezésre lesz szüksége a 16 éven aluliaknak a közösségimédia-használathoz, biztosan nem vágja el őket a „pozitív“ információktól, sem az oktatási lehetőségektől. A Sme napilapnak nyilatkozó Mária Tóthová Šimčáková gyermekpszichológus szerint pedig teljesen rendben van, hogy egy 16 évnél fiatalabb gyereknek a szülő beleegyezésére van szüksége a közösségi oldalak használatához. „A szülőknek beszélniük kell a gyerekeikkel a közösségi oldalakról, és ellenőrizniük is kell őket“ - mondja hozzátéve, 2012-es felmérések szerint minden második 12 éven felüli lánynak van az oldalán félmeztelen képe. A gyerekek ráadásul gyakran érzékeny személyes adatokat hoznak nyilvánosságra. 

Stredl Terézia, a Selye János Egyetem neveléstudományi tanszékének oktatója ugyanakkor szkeptikus a korhatárkorláttal kapcsolatban, véleménye szerint ugyanis egyrészt megkerülhető, másrészt korlátozó jellegű, a felelősség áthárítására szolgálhat. Ő inkább a megelőzésre, illetve az internet használatának felelősségteljes oktatására helyezné a hangsúlyt. „El kell látni a gyerekeket azokkal a készségekkel, melyek segítségével biztonságosan tudja használni az internet nyújtotta lehetőségeket“ - mondta lapunknak. Ezt pedig szerinte nem a sok esetben nem kompetens szülőnek kell megtennie, hanem az oktatási intézményeknek, illetve a pedagógusoknak, akiknek rendelkezniük kell ezekkel a készségekkel.