Szabadabb lesz a 2. pillér

Még mindig viszonylag kevesen – a Szociális Biztosító adatai szerint kevesebb mint ezer ember – kap nyugdíjat a második nyugdíjpillérből is. Ehhez képest sokan – csaknem négyezren – vannak azok, akik jogosultak lennének nyugdíjra, de ennek kifizetését még nem kérték. Az ok sokak számára az, hogy a jelenlegi feltételek mellett kötelesek lennének életjáradékot vásárolni, ami a viszonylag rövid spórolási idő miatt (kevesebb mint 15 év) rendkívül alacsony. A biztosító adatai szerint a második pillérből kapott nyugdíj átlagos összege mindössze 23,92 euró.

Február elsejétől azonban jelentősen csökken a nyugdíjnak az a minimális összege, amely felett a nyugdíjpénztártag szabadon dönthet arról, hogy egy összegben vagy részletekben veszi fel a megtakarítását. „Ha a kiszámított nyugdíj magasabb lesz 432,40 eurónál, akkor az érintett szabadon dönthet, hogy mit kezd a nyugdíjszámláján összegyűlt fennmaradó összeggel” – magyarázta lapunknak Ivan Švejna (Híd), a szociális ügyi minisztérium államtitkára. A határösszeg évente változni fog, mivel azt az átlagnyugdíj összegéhez köti a jogszabály, az előző éves átlag felett határozza meg (2017 decemberében az átlagnyugdíj összege 428,31 euró volt).

Švejna szerint 2017 végén 3775 ember volt jogosult nyugdíjra a második pillérből, de még nem egyeztek meg sem a nyugdíjpénztárukkal, sem az életbiztosítóval az összeg kifizetéséről. „Az új feltételeknek megfelelően 45 százalékuk dönthet majd szabadon arról, hogy életjáradékot vásárol vagy pedig részletekben, esetleg egy összegben veszi fel a megtakarítását, vagy pedig hagyja tovább kamatozni a megtakarítást a nyugdíjalapban” – magyarázta az államtitkár. Idén várhatóan további több mint 3 ezer ember lesz jogosult nyugdíjra a második pillérből, jelentős ugrás 2020 után várható, amikor évente már több mint 10 ezer pénztártag megy nyugdíjba.

A nyugdíjalapok hozama tavaly jóval meghaladta az egyéb befektetési lehetőségek biztosította hozamot. A legjobban az indexált alapok teljesítettek, amelyek átlagosan 6,73 százalékos hasznot hoztak. A hozamuk ugyan csökkent az utóbbi években – a legjobb év 2013 volt 17,45%-kal – de az 5 éves átlagot tekintve éves szinten 11 százalékot tettek hozzá az ügyfél megtakarításához. A vegyes és a részvényalapok hozama is jónak nevezhető, az 5,49 és a 6,26 százalék magasan meghaladja a garanciaalapok hozamát, amely mindössze 1,08% volt. A hat nyugdíjpénztár valamennyi alapja által kezelt összvagyon tavaly 7,59 milliárd euró volt.