Sebesen tolódik ki a nyugdíjkorhatár

A nyugdíjkorhatár 2017-től, a vonatkozó törvénynek megfelelően évente emelkedik a várható átlagéletkor viszonyában. Idén 63 nappal, tavaly pedig 76 nappal nőtt a korábban 62 évben, a férfiak és nők számára egységesen meghatározott korhatár. Vagyis két év alatt több mint négy és fél hónappal emelkedett. Habár a törvény elfogadásakor, 2012-ben azzal számoltak, hogy az emelkedés idővel lassul – Jozef Burian (Smer), a szociális ügyi minisztérium akkori államtitkára éves szinten 30–40 napra becsülte a korhatár emelkedését – várhatóan jövőre is több mint két hónappal nő, ami három év alatt több mint féléves emelkedést jelent. A Pravda napilap számítása szerint 2019-ben újabb 62 nap lesz az emelkedés, ezt azonban csak ősszel véglegesíti a szociális ügyi minisztérium.

A Kovo szakszervezet tavaly kezdeményezte, hogy legyen felső határa a nyugdíjba menetelnek. A Smer, a szakszervezetek és a nyugdíjasszervezetek megbeszélései alapján várhatóan 65 évben maximalizálnák az emelkedő nyugdíjkorhatár plafonját. A plafon azonban csak a jelenlegi negyveneseket érinti majd, mivel még a viszonylag gyors, évente két hónapos emelkedéssel is csak mintegy 17 év múlva érnénk el a 65 évet.  A javaslatot a Smer is támogatta azzal, hogy alkotmánytörvénybe írnák bele a plafont.

Ivan Švejna (Híd) szociális ügyi államtitkár szerint fontosabb lenne azt meghatározni, hogy a nyugdíj előtt állók mikor mehetnek nyugdíjba, mivel ezt jelenleg csak egy évre előre lehet pontosan tudni. „A plafon bevezetésének több olvasata van. Az első, hogy amikor elfogadják, a Költségvetési Tanács kijelenti, hogy romlott a nyugdíjrendszer fenntarthatósága – véli Ivan Švejna (Híd) szociális ügyi államtitkár. – Azt sem árt tudatosítani, hogy a 65 éves plafont a jelenlegi feltételek mellett mintegy 17–18 év múlva érjük el, addig legalább négy kormány kicserélődik.” Úgy véli, ez olyan hosszú idő, ami alatt még minden megváltozhat. 

A plafon bevezetését a nyugdíjassszervezetek is kérik, habár tagjaikat ez már biztosan nem érinti. Ján Lipianský, a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületének elnöke szerint is a 65 éves plafon bevezetése lenne optimális. Azzal magyarázza, hogy a V4-es országokban is hasonló a plafon. Csehországban is a 65 évet fogadták el azzal, hogy 2030-ban újra átgondolják. Addig viszont évente 2 hónappal emelik, vagyis fix hosszúsággal nő. 

Švejna szerint a limit bevezetése elsősorban érzelmi kérdés, azoknak, akik hamarosan nyugdíjba fognak vonulni, nem segít. "Most évente változik az emelkedés hossza,szerintem viszont legalább 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt már pontosan kellene tudni a nyugdíjba vonulás időpontját, hogy tudjon tervezni” - magyarázza Ivan Švejna.

 A nyugdíjkorhatárt jelenleg a várható átlagélettartam alapján számítják, ami az utóbbi években viszonylag gyorsan emelkedik. Felső határ nincs, 2017-ben 76, idén 63, jövőre pedig a Pravda számításai alapján 62 nappal emelkedik majd, vagyis átlagosan évente több mint 2 hónappal nő. Három év alatt ez összesen 201 napos emelkedést, vagyis hat és fél hónapot jelent. Ha ez így folytatódik, akkor 2034 tájékán érhetjük el a 65 éves korhatárt, vagyis a tervezett plafont.