„Stabil összefogásra lenne szükség”

Múlt hétvégén Szlovákia köztársasági elnököt választott, Zuzana Čaputovát. Az elnökválasztásnak a Híd saját jelölttel vágott neki, a párt elnökét, Bugár Bélát indították. Hogyan értékelték a pártban az első fordulóban elért 3,1%-os eredményt?

Őszintén szólva jobb eredményre számítottunk. Sajnos, nem sikerült mozgósítani a választókat, és a szlovákiai magyar összefogás sem jött létre, annak ellenére sem, hogy a legelfogadottabb szlovákiai magyar politikust indítottuk. Sőt, azokban a községekben sem sikerült mobilizálni a szavazókat, ahol a Híd jól szerepelt az önkormányzati választáson. A dél-szlovákiai nagyon alacsony részvételi arány a választáson azt mutatja, az emberek nem érezték azt, hogy tétje van a választásnak. A választók célja szerintem az első fordulóban a szélsőségek háttérbe szorítása volt. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy mi milyen eredményt értünk el. Az egyik tanulság, hogy a választói kedven próbáljunk meg javítani a szlovákiai magyarok körében, amely sajnos általában az országos átlag alatt van.

Mi a véleménye Zuzana Čaputová sikeréről?

Egyértelműen lehetett érezni, hogy a kettős gyilkosság óta a társadalomban jelen van az igény a változásra, jött is egy új, ismeretlen jelölt, akire a legtöbben szavaztak. Őszintén gratulálok Zuzana Čaputovának. Remélem, hogy a kisebbségi ügyekhez más lesz a hozzáállása, mint az elődjeié volt. Nem elég magyarul megköszönni a támogatást, meg is kell hálálni a bizalmat.

A Híd a második forduló előtt kijelentette, hogy Zuzana Čaputovát támogatja és nem a Smer jelöltjét, Maroš Šefčovičot. Okozott ez a döntés feszültséget a koalícióban?

Az elnökjelöltek támogatásáról nem volt egyezség a kormánykoalícióban, ezért ez nem okozott feszültséget.

Az államfőválasztást nem lehet a parlamenti választáshoz hasonlítani, de annyi mégis világosan látszik, hogy a politikai paletta alaposan átrendeződhet a parlamenti választásig. A Híd korábbi, szlovák, liberális szavazóit már elveszítette – például Zuzana Čaputová is egy Híd-szavazó volt; azokat, akik maradtak, új pártok szólítják meg. Erre a jelenségre hogyan reagál a párt?

Azzal, hogy a Smerrel és az SNS-szel koalícióra lépett a Híd, vesztett liberális szavazókat, ez tény. Viszont vannak olyan régiók, ahol a Híd erősödött, például Eperjes környékén. Kulcsfontosságú lesz, hogyan tudja a Híd megszólítani a szlovákiai magyar szavazókat.

Pár hét múlva egy újabb választást, mégpedig európai parlamenti választást tartanak. Ön szerint mi a választás tétje?

A következő időszakban erre a választásra fókuszálunk, ez lesz a legfontosabb téma. Az elnökválasztás egy kicsit elhomályosította ezt a választást. Rövid idő maradt a tartalmas kampányra, ez pedig a szélsőségeseknek kedvez igazán, akiknek egyszerű, populista válaszaik vannak. Van rá példa, hogy szorgalommal, kitartással el lehet érni eredményeket az Európai Parlamentben is, ott van Nagy József példája, aki végigvitte a kisebbségi minimum tervezetét. Nehéz megjósolni, hogy milyen lesz a választói kedv, bár most érezni, hogy forr a társadalom, de az EP-választáson hagyományosan alacsony a részvételi arány. Ha kevés szavazó járul az urnához, még jobban számít minden szavazat. Még ha sokan úgy gondolják, hogy Brüsszel messze van, és nem kell foglalkozni vele, nekünk meg kell győzni a választókat az ellenkezőjéről.

A Híd is az Európai Néppárt tagja, ahol most hatalmas a feszültség a Fidesz miatt, amelynek a tagságát jelenleg felfüggesztették. Önöknek mi az álláspontja ebben a konfliktusban?

Úgy gondolom, hogy bölcs döntés született. Négy hónappal az EP-választás előtt nem lett volna szerencsés még nagyobb konfliktust előidézni. A választás után újra vissza lehet térni a kérdéshez, és a többség eldönti, milyen határt lépett át a Fidesz. Én annak a híve vagyok, hogy addig kell tárgyalni, amíg lehet. Az EP-választás eredménye is befolyásolhatja a döntést.

A feszültséget az fokozta csúcsra, hogy a Fidesz teleplakátolta az országot Soros Györggyel és Jean-Claude Junckerrel. Ez elfogadható az ön számára?

Ez már nekem is túl sok, ilyen megengedhetetlen. A természetes, hogy egy pártcsaládban különböző vélemények vannak, de az érdekérvényesítés módszerei megkérdőjelezhetők. Ez tényleg túllépett egy határt. Az a kérdés, hogy ez annyira sok volt-e, hogy az együttműködést be kell-e fejezni. Szerintem még van tér az egyeztetésre. Úgy vélem, ezt tükrözi a döntés is.

Néhány napja azt lehetett érezni, hogy tarthatatlan a feszültség a koalícióban. Andrej Danko és Peter Pellegrini abban a szellemben reagált, hogy a kormánykoalíció nem tud tovább ebben a formában dolgozni. Most is napirenden van az előrehozott választás témája?

Mi megpróbáljuk befejezni a megkezdett munkát…

De nincs kizárva, hogy előrehozott választásra kerül sor?

Nincs teljesen kizárva a lehetősége, mert jöhet egy olyan váratlan helyzet, amit nem tudunk megoldani. A probléma gyökere sokszor a kommunikációban van. Ha a felek a médiában üzennek egymásnak, ahelyett hogy leülnének tárgyalni, könnyen feszültséghez vezet. Ahogy közeledik a következő parlamenti választás ideje, egyre több súrlódás lehet, mivel a pártok a saját érdekeikre figyelnek.

Egyelőre az látszik, hogy egyre több párt fog megküzdeni nagyon hasonló típusú választóért. Ez a kiélezett verseny mit jelent önökre nézve?

A parlamenti választásig a politikai térkép még többször át fog rajzolódni. A Progresszív Szlovákia az elnökválasztás után megerősödött, de nem tudjuk, ez mennyire hosszú távú dolog. Andrej Kiska államfő bejelentette pártalapítási szándékát, ez egészen biztosan nagy horderejű változást jelent majd a politikai palettán. Természetesen ezt figyelemmel kísérjük, és reagálni fogunk. A szlovákiai magyar választót kell megszólítanunk, mert a déli járásokban nagyon alacsony a részvételi arány. Minden kisebbség számára fontos, hogy legyen parlamenti képviselete, és a kormányban legyen, akkor tud tenni a kisebbségért. Az elmúlt három év alatt komoly eredményeket értünk el, megalakult a Kisebbségi Kulturális Alap, nőtt a kisebbségi iskolák támogatása, megmentettük a kisiskolákat, több száz kilométer út tervezése-építése kezdődött meg, kétnyelvűsítettük a vasúti táblákat stb. Környezetvédelmi miniszterként is sokkal nagyobb támogatást tudtam eljuttatni a magyar régiókba, például vízvezeték-hálózatok építésére, óvodák, iskolák szigetelésére. El kell fogadni, hogy ez így működik, aki kormányban van, több lehetősége van a támogatásra. A koalíciós partnereink botrányai sokszor ránk is rossz fényt vetnek, de az eredményeket nem lehet megkérdőjelezni. Mindenképpen megpróbáljuk kiszélesíteni a választói réteget.

Meddig hajlandók ebben elmenni, kit szólítanak meg? Tárgyalnának az MKP-val is az együttműködésről?

Az együttműködés már szinte 10 éve téma, eddig mégse sikerült összehozni, többször elbukott. Úgy gondolom azonban, hogy nekünk a választókra kell figyelni, és meghallani az üzenetüket. Egy olyan összefogásra lenne szükség, amely stabil, erős politikai képviseletet biztosít a szlovákiai magyaroknak a parlamentben és a kormányban is. Az együttműködés csak őszinte lehet, a választót nem lehet átverni. És nem szabad, hogy ez a politikusokról szóljon. A szlovákiai magyarok képviselete a tét. Ha valaki úgy kezdi az együttműködést, hogy a másik pártból kivel nem akar közösködni, akkor ezt nagyon nehéz megvalósítani. Ez a múlt és nem vezet sehová. Ha nem lesz olyan erős összefogás, amelyik képviseli a szlovákiai magyarok, a többi kisebbség és az általuk lakott régiók érdekeit, akkor más, szlovák párt ezt soha nem fogja megtenni. Az én véleményem az, hogy a délszlovákiai alacsony választói kedv az elmúlt időszakban annak is köszönhető, hogy a választók megelégelték a széthúzást.

Ezek alapján reálisnak tartja a Híd–MKP összefogást?

Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, de érzékelni kell azt a változást, ami a társadalomban történik. Talán van most erre lehetőség, de őszintén kell beszélni róla.

Az MKP részéről többször elhangzott, hogy csak Bugár nélkül lennének hajlandók tárgyalni. A Híd hajlandó lenne ezt elfogadni?

Ebben a kérésben semmilyen racionalitást nem látok, Bugár Béla ma is az öt legelfogadottabb szlovákiai politikus egyike, s a legnépszerűbb szlovákiai magyar politikus. Csáky Pál egy interjúban jelezte, hogy az egyik lehetséges lépés az MKP részéről az Igor Matovičcsal való megegyezés. Ez számunkra teljesen elképzelhetetlen lenne, hiszen Matovič eddig egyáltalán nem támogatta a kisebbségi ügyeket.

Az elnökválasztás eredményén mégsem látszott az ön által említett népszerűség Bugárnál…

Ezt a népszerűséget az ügynökségek mérik. A köztársaságielnök-választásnak teljesen más a tétje, mint a parlamenti választásnak. Másról van szó akkor, ha egy olyan párt parlamenti bejutása a tét, amelyik a kisebbségek érdekeit képviseli. Kérdés, hogy milyen lépést tudunk tenni az együttműködés irányába. Az egész társadalmon érezhető, hogy nem akartak az emberek több feszültséget, és a szlovákiai magyaroknál is azt érzem, hogy nem akarnak több viszályt.

Hároméves volt a kormánykoalíció, lassan lehet értékelni. Ön is említette, hogy a Smer és SNS botrányai a Hídra is rávetülnek. Megérte ez a kormánykoalíció a Hídnak?

Ha megnézzük, hogy három éve milyen választási eredmények voltak, nagyon nehéz lett volna bármilyen elfogadható koalíciót összehozni. Az elejétől fogva tudtuk, hogy nem lesz egyszerű, és azzal is tisztában voltunk, hogy lesznek a pártnak veszteségei. Az elért eredmények viszont ennek a küzdelemnek a következményei. Ezek a küzdelmek minden kormánykoalícióban megvannak, a Radičová-kormányban is így volt. A Híd miniszterei, államtitkárai stb. botrányok nélkül végigcsinálták ezt az időszakot.

Közvetlenül a köztársaságielnök-választás második fordulója előtt volt két olyan szavazás a parlamentben, amit nagyon sokan „kampányszavazásnak” neveztek, a kormánypárti elnökjelölt támogatásának. Az egyik az Isztambuli Egyezmény elutasítása, a másik pedig a nyugdíjkorhatár maximalizálása volt. A Híd hivatalosan nem támogatta ez utóbbi javaslatot, három képviselőjük mégis megszavazta. Miért?

A két ügy teljesen különböző. Az Isztambuli Egyezmény értékrendekről szól, a társadalmat is megosztja. Sok minden elfogadható benne, viszont egyes részei vitathatóak. A nyugdíjkorhatár-plafon teljesen más kérdés, ebben a Hídnak határozott álláspontja volt, elutasítottuk a Smer elképzelését, a korhatár maximalizálását. Nem tudom, miért szavazott ettől eltérően három képviselő. Ugyan mondhatnánk azt, hogy a törvény hatása nem a jelenlegi kormányt érinti, majd megoldja ezt a problémát az a kormány, amelyet érinteni fog, de ez felelőtlen hozzáállás.