Új módszer – újabb csúszás – tovább szennyezheti a csallóközi ivóvizet a vereknyei veszélyes hulladék

A kormány a napokban elfogadta Tomáš Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter tájékoztató jelentését, amely szerint a Pozsony-vereknyei veszélyeshulladék-tározó felszámolását termikus deszorpcióval hajtanák végre. A módszer segítségével kivonnák a talajból a szennyező anyagokat, legalábbis ezt ígéri a minisztérium. 

Az egyik kormány több tízmillió euróért konzerválni akarta ezt a szennyezést, és a végső megoldást a következő generációkra bízta volna, a másik dilettáns módon nem írta alá a szerződéseket, amelyek lehetővé tették volna uniós támogatás felhasználását a projekthez

 – írta le az eddigi történéseket Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter.  

Az előző terv ment a kukába 

Az előző terv ugyanis az volt, hogy a szennyezett területet alulról és oldalról is leszigetelik, így akadályozzák meg, hogy a lerakatból szivárgó mérgező anyagok bejussanak a talajvízbe. Ezt az úgynevezett enkapszulációs módszert még Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter idején dolgozták ki, a megvalósításához pedig már megvolt a pénzügyi fedezet is, uniós forrásból mintegy 36 millió eurót használhattak volna fel. 2020-ban azonban ez a projekt leállt, Ján Budaj (akkor OĽaNO – most Slovensko) leblokkolta a megvalósítást, nem írta alá a szükséges szerződéseket. Tavaly nyáron, az Ódor Lajos vezette szakértői kormány idején még úgy tűnt, hogy a projekt folytatódhat, igaz, 36 millió helyett már 40 millió euróba került volna a megvalósítás, de a 2021-2027-es uniós támogatásokból lett volna rá fedezet. 

Minden intézkedést megtettünk, amit csak lehetett, bízunk benne, hogy újra beindul a munka

 – jelentette ki tavaly nyáron Milan Chrenko környezetvédelmi miniszter.. 

Az enkapszulációs megoldás megvalósításának leállítását bírálta Sólymos László (Híd) korábbi környezetvédelmi miniszter is. „A geológusok, a technológusok és a természetvédelmi szakemberek mind egyetértettek abban, hogy jelenleg az enkapszuláció, vagyis a leszigetelés a lehető legjobb megoldás” – mondta lapunknak korábban Sólymos. A megvalósításhoz ráadásul már évekkel ezelőtt minden készen állt, az építési engedély is megvolt már, a minisztériumnak minimális energiájába került volna a kivitelezés, és akár idén kész lehetett volna a betonszarkofág. 

Az egyik legnagyobb környezeti teher felszámolására irányuló többéves munka a kukába került. A pénzt nem használták fel, a szanáció nem kezdődött meg, és a vereknyei mérgező örökség tovább veszélyezteti a Csallóköz víztartalékait

 – közölte a korábbi hidas miniszter. 

Taraba új módszert ígér, határidő nélkül 

Taraba azonban ígéri, hogy ő valóban megoldja a problémát. Az enkapszulációs megoldást már tavasszal leállította, most bemutatta az újat. 

Olyan megoldást mutattunk be, amely gazdaságos, környezetbarát és megvalósítható

 – állítja a miniszter. Szerinte ez összhangban van az uniós előírásokkal is. „Ez az egyetlen módszer, ami ténylegesen alkamazható nagy mennyiségű hulladék és szennyezett föld feldolgozásához” – mondta Taraba. 

A gond ezzel a megoldással elsősorban az, hogy még a kezdetét sem lehet látni. 

A környezetvédelmi minisztérium belátható időn belül kiírja a közbeszerzési eljárást a felszámolási projekt elkészítésére

 – tájékoztatta az Új Szót a megvalósítás lehetséges időpontjáról a környezetvédelmi minisztérium. Vagyis egyelőre még a projekt sincs kész, és még a megvalósító sincs kiválasztva. 

400 különböző méreg 

Ezt kifogásolja Orosz Örs is, aki idén tavasszal vizsgáltatott ki a hulladéklerakatból származó földmintát, a vizsgálat több mint 400 különböző mérgező anyagit mutatott ki. Orosz szerint újra csak a megoldás halogatása látszik. 

Az a legnagyobb gond vele, hogy Taraba anyaga tájékoztató jellegű, tehát a projektdokumentáció, illetve a közbeszerzés még a kanyarban sincs

 – mondta az Új Szónak Orosz. – Ebből az egyszerű polgár azt látja, hogy telik az idő, megint elment egy év. Mindent le kellett állítani, amit az előző kormány tervezett, de végül 4 év megint kevés lesz, hogy megvalósítsa, amit szeretne.” A kiválasztott módszert sem tartja teljesen biztonságosnak. „Tomás Taraba szépen elnevezte a projektet, de valójában égetésről van szó, ami ugye büdös” – véli Orosz. 

Pedig a megoldást nem nagyon lehet már halogatni, mert a mérések szerint a szennyeződés terjed, és a Csallóköz alatti ivóvízkészletet fenyegeti. Egy tavalyi mérés szerint a szennyezett talajvíz terjed. Alena Trančíková ivóvízszakértő szerint a szennyezett talajvíz napi három–öt métert halad, a szennyeződések oldódása pedig folyamatos.