Spórolás szlovák módra: a kormány a saját fosztogatásától próbálja menteni a pénzeket, és mélyen a lakosok zsebébe nyúl

Az elmúlt évek felelőtlen pénzszórása meghozta az eredményét. Az államháztartási hiány olyan mértékeket öltött, hogy Szlovákiát a „görög út”, valamint az államcsőd fenyegette. Bár a 2023-as parlamenti választást követően a jóléti csomagjairól ismert, „szívvel-lélekkel szociáldemokrata” Robert Fico (Smer) alakított kormányt, az elszabadult deficit felett ő sem hunyhatott szemet. Így a szlovák közbeszéd egyik leggyakrabban használt kifejezése a konszolidáció lett, amely szükségességét Fico az országot nagyjából hat hónapig irányító Ódor Lajos, valamint az atombombáiról ismert Igor Matovič számlájára írja. Azt azonban rendszeresen elfelejti megemlíteni, hogy a második nagy állami spórolás és a két említett úriember kormányzása között eltelt években az általa vezetett kabinetek irányították Szlovákiát.

A szokás hatalma

Annak ellenére, hogy Robert Fico már hivatalba lépése előtt jól tudta, üres a kassza, nehezen vetkőzte le a régi reflexeket. Miután 2023 végén jóváhagyta a mindenkinek járó energiatámogatás folytatását, 2024 első felében is folytatta az adakozást. A kormánypárti képviselők áldásukat adták a nyugdíjtörvény módosítására, amely értelmében az elmúlt hetekben minden arra jogosult állampolgárnak kézbesítették a 13. nyugdíjat. A lehetőségekhez mérten igencsak bőkezűre sikeredett juttatás okozta kritikahullám, valamint a hathatós európai uniós nyomásgyakorlás miatt a következő hónapokban a miniszterelnök igyekezett visszafogni magát. 

Brüsszeli bizonyítvány

Annak ellenére, hogy Robert Fico Brüsszel egyik komoly kritikusává avanzsált, az Európai Bizottság által kiállított „bizonyítvány” még őt is aggasztott. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) mindent megtett, különböző kreatív könyvelési technikákkal igyekezett elérni, hogy Szlovákia ne kapjon helyet az uniós szégyenpadon, a trükközés azonban nem segített. Tavasszal ugyanis jelezték, hogy kis hazánk is azon tagállamok közé tartozik, akiket túlzottdeficit-eljárás alá vonnak. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az unió illetékesei árgus szemekkel figyelték a kabinet további költekezését. 

Megszületett a konszolidációs csomag

Miután az Európai Bizottság is Ficóék orrára koppintott, a négyszeres kormányfő és kabinetje nem odázhatták tovább a népszerűtlen, ám annál szükségszerűbb megszorításokat. Nyár végére összeállt a 17 megszorító intézkedést tartalmazó Kamenický-csomag, amelyet az államkassza őrének nevével fémjeleztek. Ideális esetben a magasra csapott deficit megzabolázásának leghatékonyabb eszköze az lenne, ha az állam a saját működési költségein spórolna. Robert Fico és miniszterei azonban sajátosan értelmezték a spórolást. Mivel saját kiadásaikat alig vágták vissza, így összességében véve elmondható, hogy a megszorítások árát a lakosok fizetik meg. Emelkedik ugyanis az áfa alapkulcsa, ami januárban 20-ról 23 százalékra módosul, csökken a gyermekes szülőknek járó adóbónusz, érvénybe lép a V4 legmagasabb társasági adója, de többet fizetnek majd az egyéni vállalkozók is. Sőt, érkezik a vitatott tranzakciós adó, amely közvetetten ugyan, de szintén az embereken csattan. 

A konszolidációs költségvetés keletkezése

Ficóék megpróbáltatásai a megszorításokat tartalmazó lista összeállításával még egyáltalán nem értek véget. Ezeket ugyanis be kellett építeniük a jövő évi költségvetésbe is. A büdzsé összeállítása azonban kisebb problémának bizonyult, mint az elfogadtatása. A kormány parlamenti többsége ugyanis 2024 második felére minimálisra olvadt, így félő volt, hogy akár egyetlen elégedetlen képviselő is kútba ejtheti az év törvényének elfogadását. Ez azonban végül nem történt meg.

A pénzügyminiszter és a kormányfő így nem csak a költségvetés jóváhagyásának örülhettek, hanem annak is, hogy az Európai Bizottság áldását Szlovákia középtávú költségvetési tervére. Azt azonban továbbra sem nézik jó szemmel Brüsszelben, hogy a Fico-kormány az utolsó pillanatban a jövő évi büdzsébe is becsempészte a mindenkinek járó energiasegélyt.

A hitelminősítők hajthatatlanok

Annak ellenére, hogy Robert Ficónak és minisztereinek sikerült meggyőznie a brüsszeli bürokratákat, a hitelminősítők nem igazán hiszik el, hogy Szlovákiában valóban felelősségteljes kormányzás zajlik. Ennek pedig alig néhány héttel az év vége előtt hangot is adtak. A Moody’s hitelminősítő ugyanis egy szinttel rontotta az ország adósságkockázatának a minősítését. Ez még magában nem is lenne akkora tragédia, érdemes azonban megjegyezni, hogy Szlovákia 2003 óta nem volt ilyen mélyen. Mivel a legtöbb államhoz hasonlóan kis országunk is komoly adósságot halmozott fel, amit államkötvények segítségével finanszíroz, nem igazán jön jól, ha a hitelminősítők értékelése miatt a pénzpiaci befektetők bizalma is meginog. Ez ugyanis hosszú távon azt eredményezheti, hogy nőnek az állami költségvetés kamatterhei, ami miatt kevesebb pénz jut egyéb kiadásokra. Ennek következtében pedig nem csak a költségvetési hiány, de az adók is tovább emelkedhetnek.

Ez csupán a kezdet, de mi jöhet még?

Az tehát biztos, hogy a 2025-ös esztendő megszorításokban bővelkedik majd. Hálátlan feladat a jóslás, a rendelkezésünkre álló információk azonban már most azt irányozzák elő, hogy a nem lesz elég jövőre meghúznia a nadrágszíjat, a spórolás a következő években is folytatódni fog. A kabinet máris egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba, amiről jelenleg mindössze annyit tudni, a szerencsejátékok kedvelő biztosan rosszul járnak.