Sólymos: előnyös lesz szelektálni

A környezetvédelem nem tartozik a legnépszerűbb társadalmi témák közé, az embereket nem érdekel. Hogyan lehetne ezen változtatni?

Amióta beléptem a minisztériumba, az egyik prioritásom az, hogy megpróbáljuk népszerűsíteni a környezetvédelmet az emberek, főleg a fiatal generáció körében. Sajnos nagyon sokan közömbösek. Nemcsak a környezetvédelem, mint olyan nem érdekli őket, hanem az a környezet sem, amelyben élnek. Készítettünk egy felmérést, amely igazolta, hogy a lakosságot ez a téma nem érdekli. Az is kiderült, hogy mindenki másra hárítja a felelősséget a környezetszennyezésért, a saját hibáját senki sem akarja belátni. Amikor pedig azt kérdeztük, mikor tennének többet a környezetért, akkor a többség azt válaszolta, ha megfizetnék. Ezen a felfogáson változtatni akarunk, s úgy látom, ez a folyamat már beindult. Elég figyelni a közösségi portálokat, ahol egyre gyakrabban vitáznak környezetvédelmi témákról, fák kivágásáról, parkok létrehozásáról, folyók szennyezéséről.

A közösségi portálokon való kommunikáció viszont nem változtatja meg az emberek felfogását. A környezetbarát életstílusról ismert skandináv országokban is hosszú utat kellett megtenni, míg eljutottak arra a szintre, hogy az ökológiai életmód és gondolkodás minden ember életének szerves része lett.

A legnagyobb előrelépést akkor tudnánk elérni, ha ezeket a témákat egyre jobban becsempésznénk a köztudatba. Teljesen mindegy, milyen törvényeink, milyen szigorú büntetéseink lesznek, ha az emberek önszántukból nem kezdenek tudatosan érdeklődni a környezetvédelem iránt, ha nem változtatnak gondolkodásukon, akkor semmin sem tudunk változtatni.

Ez hosszú távú feladat. Milyen projekteket indítottak a környezetvédelmi témák népszerűsítéséért?

Nagyon hosszú út áll előttünk, ám az a legfontosabb, hogy a munkát már megkezdtük. Korlátoztuk a nejlontáskák használatát az üzletekben, beindítottuk a Greeen Slovakia projektet, amelyben megpróbáljuk közös ernyő alá vonni a környezetvédelemmel kapcsolatos összes projektet vagy tevékenységet. Létrehoztuk a zöld oktatási alapot, amely diákoknak, gyerekeknek szóló környezetvédelemmel kapcsolatos projektek támogatására szolgál, így akarjuk minél több iskolába bevinni az ökológiát. A számos törvény és előírás kidolgozása mellett tehát dolgozunk azon is, hogy egyre több ember megtalálja magában a zöld iránytűt.

Ha már szó esett a nejlontáskákról, az elfogadott törvény értelmében 2019-től lesz tilos ingyen adni az üzletekben ezeket a táskákat. Felmérték, milyen mértékben csökkenhet a táskák felhasználása, miután a törvény hatályba lép?

Jelenleg egy főre évente az országban 300–400 nejlontáska jut. Azt szeretnénk, ha 2020 végére ez a szám negyvenre csökkenjen. Nem egy üzlethálózat képviselője igazolta, hogy amióta fizetőssé tették a nejlontáskákat, radikálisan csökkent a kereslet irántuk. Ez sem megy egyik napról a másikra, de biztos vagyok benne, hogy ha a vásárlók meglátják a nejlonszatyrok mellett a papírtáskát vagy a többszöri használatra alkalmas táskát, akkor leszoknak a klasszikus műanyag szatyorról.

A kis nejlonzacskókat, amelyekbe például a pékárut csomagoljuk, ez a szabályozás nem fogja érinteni?

Nem, ennek a szabályozása nem is tartozik a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe, a nejlonzacskók ugyanis higiéniai okokból vannak az üzletekben, hogy az emberek ne fogdossák össze szabad kézzel a pékárut. A piacra kerülő táskák 85 százalékát azok a nejlontáskák teszik ki, amelyeket az ember egyszeri használatra visz el az üzletből, hazaviszi benne a bevásárlást, otthon pedig kidobja. Az Európai Unió és mi is ezért akarjuk korlátozni ezek használatát.

Évekkel ezelőtt téma volt a műanyag flakonok (PET) visszaválthatósága. Erről már letettek?

Egyáltalán nem, erről továbbra is tárgyalunk, viszont ahhoz, hogy ilyesmire lehetőség legyen, rengeteg műszaki problémát kell még megoldani. Ha törvénybe foglalnánk, hogy mindenki, aki műanyag flakonokat árul, köteles is visszaváltani azokat, akkor az aránytalanul nagy anyagi terhet jelentene például a kisebb boltoknak. Már csak azzal, hogy tárolniuk kellene a flakonokat. Ugyanakkor egy országos rendszer is kellene arra, hogy igazolni tudjuk, a flakon nálunk került forgalomba, hogy ne hordják hozzánk külföldről az üres PET-palackokat.

Ha lehetőség lenne visszaváltani a PET-flakonokat, az jelentősen javítana a szelektív hulladék arányán, amely jelenleg nagyon alacsony az országban. Miért nem tudjuk vagy akarjuk a szemetet szelektíven gyűjteni?

Ez is a megszokással van összefüggésben. Évtizedeken át senki sem válogatott, és eltart egy ideig, míg a szelektáltan gyűjtött szemét aránya megugrik. Jelenleg egyszerűbbé akarjuk tenni az emberek számára a szelektálást, hogy egyszerűbb legyen kidobni a hulladékot az arra szolgáló kukába, mint az út mellé a földekre.

Ezt hogy akarják elérni, ha az elmúlt években sem lehetett rávenni a lakosságot arra, hogy több szemetet, háztartási hulladékot szeparáljon?

Aránylag egyszerűen. Azt akarjuk, hogy mindenki olyan szemétdíjat fizessen, amennyi hulladékot kitermel. Ha kiszelektálja a szemét 50 százalékát, akkor csak az 50 százalékáért fizessen. Tehát ha a fekete konténer csak félig lesz, akkor az elszállításáért csak fele annyit fizessek. Vagy legyen lehetőség kisebb konténert kapni, kérni, hogy csak kéthetente vigyék el a hulladékot. Fontos, hogy a szelektív gyűjtés előnyös legyen az embereknek. Ha valaki szelektálja a hulladékot, akkor kapjon olyan komfortot, hogy ne kelljen tíz kilométert autóznia a szelektált szeméttel, hanem az utca végén vagy a házánál tudja leadni. Ennek az egész rendszernek a beállításán dolgozunk, s ezt a változást is tartalmazza majd a hulladéktörvény módosítása, amely ősszel kerül a parlamentbe.

Épp a jelenlegi törvényt bírálták a nagy gyártók például azért, mert jelentősen nőttek a szemét előállításáért fizetett díjak. Ezen is módosítanak?

Amikor bevezették a törvényt, megmutatkozott, mennyibe kerül az egész folyamat, a szelektív hulladék összegyűjtése, elszállítása és feldolgozása. A törvény kimondja, hogy annak kell fizetnie a szemétért, aki a terméket piacra dobja, tehát megtermeli a szemetet. Ezzel nincs is probléma, mert ez így működik az egész világon. Minden egyes piacra dobott termékért kell szemétdíjat fizetni. A gyártók felelőssége, hogy megoldják a megtermelt szemét szelektálását és összegyűjtését. Erre a célra ők létrehozták a gyártók felelősségvállalással felruházott szervezeteit, amelyek elvégzik ezt a munkát helyettük. A gyártók viszont arra panaszkodtak, hogy ezen szervezetek gazdálkodása nem volt mindig átlátható, és nem volt teljesen egyértelmű, hogy reális árat kérnek-e a megtermelt hulladékért. Mindezt úgy, hogy a szervezeteket maguk a gyártók alapították. Később elismerték, hiba volt a részükről, hogy ebbe a folyamatba nem léptek be kicsit aktívabban. A törvénymódosítás lehetőséget ad felügyelőtanácsok létrehozására, melyekben a minisztériumnak, a gyártóknak és a falvaknak is lesznek képviselői, s ezen tanácsok fogják ellenőrizni, reális összeget kérnek-e a szervezetek a megtermelt hulladékért, és hogyan gazdálkodnak a pénzzel.

A gyártók azt akarták, hogy évi 500 kiló megtermelt hulladékért ne kelljen fizetni …

A törvénybe évi százkilós határ került, addig nem kell díjat fizetni. Ez nagyon sok kis- és középvállalkozónak segít, több mint 2500 vállalkozóról beszélünk. Nem tudom, hogyan jutottak az 500 kilós határra, szerintem az már kicsit túlzás lenne. A százkilós határ optimális.

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy megválasztása után eláll a párizsi klímaszerződéstől. Változott valami ezen a téren?

Az utóbbi G7-es csúcstalálkozón Trump nem foglalt egyértelműen állást. Annyit tudok, hogy rövidesen határozott választ kell adnia az USA-nak, eláll-e a klímaegyezménytől vagy sem. Ha az igen mellett döntenek, nem lesz egyszerű feladatuk, ugyanis az aláírástól számított négy éven át nem lehet felmondani a szerződést. Azonnali hatállyal csak akkor tagadhatnák meg az egyezménybe foglalt kötelezettségeik teljesítését, ha kilépnének az ENSZ környezetvédelmi szervezetéből. Bízom benne, hogy maradnak, és nem mondják fel a szerződést. Ha nem tudjuk megállítani a hőmérséklet emelkedését, vagy legalább stabilizálni, akkor annak elképzelhetetlen következményei lehetnek. Ha a hőmérséklet átlagban 3–4 fokot emelkedik, lehetnek olyan részek a Földön, ahol ez 8–9 fokot jelent; nagy valószínűséggel olyan területekről beszélünk, Afrikában és Ázsiában, ahol már most is nagy a szárazság és hatalmas a szegénység. Ezek a helyek élhetetlenné válnak. Eljuthatunk odáig, hogy a jelenlegi migrációs helyzet gyönge kis turistautazásnak fog tűnni akkor, ha a jövőben 10 milliók kelnek útra, hogy az életüket mentsék.

SÓLYMOS CSALÓDOTT TRUMP DÖNTÉSE MIATT

A klímaváltozás következményét éreztük idén télen Szlovákiában is, néhány héten át sok helyütt szmogriadót hirdettek ki a levegő szennyezettsége miatt. Készülnek már azok az óvintézkedések, amelyekkel ezt el lehetne kerülni?

Már tárcaközi egyeztetésen van a légkörről szóló törvény. Ebbe dolgozzuk bele például azt, hogy az embereket gyorsabban és naprakészen tudjunk figyelmeztetni arra, ha a légkörben megemelkedik az apró porrészecskék koncentrációja. A közszolgálati médiáknak kötelezően kell jelenteniük a szmogriadókat, például az időjárás-előrejelzésekben. A szlovák meteorológiai intézet készít egy projektet az Európai Unió finanszírozásával, amelynek köszönhetően megduplázhatnák az országban a légkör tisztaságát mérő állomások számát.

Nem akarják törvényben korlátozni a gépjárművek behajtását a városok központjaiba?

Erre már most is van lehetőség, mi viszont az új jogszabállyal még több lehetőséget akarunk adni az önkormányzatoknak arra, hogy korlátozzák a forgalmat a városok alacsony kibocsátású zónáiban. Pontosítjuk a közlekedési minisztériummal együttműködve a forgalomkorlátozásra vonatkozó közlekedési táblákat, meghatározzuk, milyen károsanyag-kibocsátású autókat engedhetnek majd be ezekbe a zónákba, például a városközpontokba, és mikor. Minderről rendelkezik majd a törvény, amelyre hivatkozva a városok korlátozhatják a gépkocsikat azok tömege vagy típusa szerint.

Az elmúlt időszakban nagy felháborodást keltett a Párkány mellé tervezett hulladékfeldolgozó megépítése. Mi a helyzet ezzel a projekttel?

A Green Park Štúrovo projekt környezetvédelmi hatástanulmányára benyújtották a kérvényt, jelenleg ennek elbírálása folyamatban van, ennél többet nem tudok mondani.

Tehát, ha teljesítik a feltételeket, a tárca áldását adja a projektre?

Kizárólag szakmai, környezetvédelmi szempontból vizsgáljuk a projektet. Azt figyeljük, ártalmas-e a környezetre vagy sem. Nem tudom, mit tartalmaz majd a hatástanulmány.