Sok múlik a helyi hozzáálláson

Berényi József: „Elsőként a Nemzeti Fejlesztési Tervet kell olyan állapotba hozni, hogy Brüsszelben elfogadják. ” Az MKP szerdai sajtóértekezletén Csáky Pál miniszterelnök-helyettes az egykori csehszlovák kerületeket másoló uniós tervezési régiókról beszélt, miközben a Dzurinda-kormány négy éve alatt teljesen más felosztással találkoztunk. Mit jelent ez a változás?

Az Európai Bizottság körülbelül fél évvel ezelőtt felszólított bennünket a kettősség megszüntetésére. A Mečiar-kormány idején ugyanis az Eurostat, az unió statisztikai hivatala a strukturális alapok számára négy tervezési régiót regisztrált, amelyek az egykori csehszlovák kerületeknek felelnek meg. Az új kormány ezen úgy próbált meg változtatni, hogy az úgynevezett integrált fejlesztési tervet két változatban dolgozta ki. Amikor ezzel kapcsolatban megszólítottuk a kerületi hivatalokat, kiderült, hogy a zsolnai nem akar együtt dolgozni a besztercebányaival, a trencséni pedig a nyitraival és a nagyszombatival. Ennek lett aztán az eredménye az ismert felosztás. Ez bizonyos értelemben előnynek is tekinthető, mivel uniós kérésre az előcsatlakozási alapok számára kijelölt kiemelt régióba így egymás mellé tehettük a Besztercebányai, a Kassai és az Eperjesi kerületet. Közben azonban az ágazati minisztériumok folyamatosan kifogásolták ezt a felosztást. Azt is láttuk, ha az unióban kérni akarjuk az új felosztás regisztrálását, az egy sor más csatlakozási fejezetben is gondot okoz. Ezért a kerületi önkormányzatokkal egyeztetve kényszerültünk visszatérni az eredeti felosztáshoz.

Most folyik a Nemzeti Régiófejlesztési Terv kidolgozása. 1999 elején viszont megértük, hogy az ezzel a felosztással elégedetlen Zsolnai és Trencséni Kerületi Hivatal szó szerint szabotálta a munkát. Mi a garancia arra, hogy ezentúl másként lesz?

Az új kormánynak szembe kell néznie azzal, hogy régiófejlesztési minisztériumnak nincs módszertanilag irányított kirendeltsége kerületi szinten, így a végrehajtást jórészt a kerületi önkormányzatokon keresztül kell megoldania. Nagyon komoly diplomáciai érzéket igényel a minisztérium leendő vezetésétől, hogy a politikailag sokrétű megyéknél a tervezési dokumentumok elkészítése és megvalósítása során közös nevezőre jussanak.

Az MKP választási programjának összeállítása során Ön vezette a regionális politikával kapcsolatos rész kidolgozását. Mivel ezt a területet a jelenlegi kormányban is a párt ellenőrizte, milyennek ítéli a kiindulási alapokat?

Több területen sikerült előrelépni. A strukturális alapok intézményrendszerének kiépítése során például szerintem behoztuk a Magyarországgal és Csehországgal szembeni lemaradásunkat. Vannak olyan területek is, amelyeken még intenzívebbé lehet tenni a munkát, például a kistérségi támogatások esetében. Az eurorégiókat két esetben is sikerült támogatni, valami hasonlót kellene nyújtani a kistérségi régióknak is. Ez azonban pénzkérdés, hiszen emellett biztosítani kell majd a strukturális alapok igénybe vételéhez szükséges társfinanszírozási részt is. Én azt hiszem, hogy a tervezést afelé kell irányítani, hogy ezt a strukturális alapokon keresztül oldjuk meg. Ilyen tekintetben a régiófejlesztési minisztérium már tett is lépéseket.

A magyarországi tapasztalatok szerint ameddig egy kistérség nincs felkészítve rá, addig nem is tud kérni az uniós alapokból. Nálunk viszont ezzel a jelenlegi kormány sem törődött.

Szerintem a regionális fejlesztési ügynökségek létrehozása ezt segítő lépésnek tekinthető, a hálózat szakmai segítséget nyújthat a kistérségek polgármestereinek. A Mečiar-kormány régiófejlesztés szempontjából szinte teljesen elhanyagolta Dél-Szlovákiát. ĺgy ezen a területen általában új intézmények vannak, amelyek egyre több eredményt tudnak felmutatni.

Az MKP régiópolitikai programjából hiányoznak a megyei területfejlesztési alapok, pedig Magyarországon ezek jelentik a legfontosabb pályázati lehetőségeket. Miért nem foglalkoztak e kérdéskörrel?

A program egy másik részében szerepel, hogy támogatjuk az adóreformot, amely több pénzt juttat a megyei önkormányzatok számára. Ezután pedig majd ott dönthetnék el, hogy ebből mire és mennyit fordítanak.

Nagyjából ismert, hogy ki mindenki léphetne koalícióra az új kormányban. A potenciális partnerek miként vélekednek az adóreformról?

A retorika szintjén támogatják, de a területi reform eddigi gyakorlatát ismerve ez nem mindig fedi a valóságot. Esély tehát van, de én azért óvatos vagyok.

Ha az MKP bekerül az új kabinetbe, melyek lesznek azok a prioritások, amelyeket szeretnének beépíteni a kormányprogramba?

Elsőként a Nemzeti Fejlesztési Tervet kell olyan állapotba hozni, hogy Brüsszelben elfogadják. Ez nehéz feladat, mert a dokumentummal a szlovákiai régióknak is egyet kell érteniük, ami kettős kihívást jelent. Ha viszont nincs terv, nincs brüsszeli régiófejlesztési támogatás sem. A terv elfogadása után következik annak megvalósítása, ami szintén széles körű kooperációt igényel. Ezenkívül mindenképpen szorgalmazzuk a déli járásokat összekötő gyorsforgalmi út építésének megkezdését. Végezetül pedig, bár már ott vagyunk az uniós tagság küszöbén, javítani kell a határátkelés lehetőségeit is. Magyarország esetében is olyan kishatárforgalmat szeretnénk biztosítani, amilyen Lengyelország felé már most is létezik. A határátkelők fejlesztésénél pedig főként az infrastruktúra fejlesztését kell figyelembe venni, ami majd akkor is szolgál bennünket, ha már nem lesznek határátkelők.