Slovnaft-adó: a koalíció tovább keresi a megoldást

Bár az előzetes hírek szerint a parlamentnek szerdán délelőtt kellett volna szavaznia a pozsonyi olajfinomítóra kivetendő különadóról, a törvényhozás a június 14-én kezdődő ülésére halasztotta az eredetileg gyorsított eljárásba utalt javaslat tárgyalását. Mindezt azért, mert a kormánykoalíció nem jutott egyezségre az ügyben. Az adó bevezetését Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter forszírozza, míg az SaS kormánypárt csak akkor tartaná elfogadhatónak, ha cserébe valamilyen más adót csökkentenének. Az SaS-t vezető Richard Sulík gazdasági miniszter a Rádio Expres politikai vitaműsorában szerdán arról beszélt, először azt javasolták, hogy a Slovnaft-adóval párhuzamosan csökkentsék az üzemanyagok áfáját, mivel ez közvetlenül a fogyasztók számára jelentene alacsonyabb árakat. Sulík szerint ezt átmenetileg annak ellenére kivitelezni lehetne, hogy ilyesmit az Európai Unió szabályai elvben nem engednek. Ha 20-ról 8 százalékra csökkentenék a benzin és a gázolaj áfáját, akkor az literenkénti 18–19 centtel olcsóbb üzemanyagot jelentene. A tárcavezető elmondta, mivel ezt az áfára vonatkozó feltételt elvetették, azt javasolták, hogy az üzemanyagok jövedéki adóját csökkentsék. „Ha egyik sem jó, akkor azt javasoljuk, hogy csökkentsük az alapélelmiszerek áfáját tízről öt százalékra” – tette hozzá Sulík.

Lehetne áfacsökkentés?

Marián Viskupič (SaS), a parlament gazdasági bizottságának elnöke a Slovnaft-adó kapcsán lapunknak elmondta, az intézkedés tárgyalásának júniusra halasztásával nyert időben megkeresik az Európai Bizottságot azzal, hogy az uniós szerv adjon kivételt Szlovákiának az üzemanyagok áfájának csökkentésére. Viskupič rámutatott, Lengyelország nyolc százalékra csökkentette ezt az adónemet. Itt érdemes megjegyezni, hogy ehhez Varsó nem kérte Brüsszel engedélyét. A képviselő elismerte, az áfacsökkentés szlovákiai megvalósítása viszont attól függ, beleegyezik-e az Európai Bizottság.

Viskupič arra emlékeztetett, pártjuk elvből elutasítja az összesített adóterhek növelését. Az SaS ennek értelmében akkor értene egyet a Slovnaft megadóztatásával, ha más adónem csökkenne. Arra a kérdésre, hogy ilyen esetben az SaS elfogadhatónak tartja-e az üzemanyag-áremelkedést, Viskupič azzal válaszolt, pont emiatt szeretnék, ha a benzinen és a gázolajon lévő adók csökkennének az olajfinomítóra kivetett adóval párhuzamosan. Korábban ugyanis az SaS azzal érvelt a Slovnaftra kivetendő adó ellen, hogy ez szinte biztosan megemelné az üzemanyagok árát.

Az extraprofit

A pénzügyminisztérium azzal indokolta a Slovnaft megadóztatását, hogy a cég jelentős extra nyereségre tesz szert, mivel az ukrajnai háború miatt olcsóbban vásárolja az orosz kőolajat. Viskupič szerint a különadó kivetésével a vállalat nem erről a profitról mondana le, hanem a fogyasztói árakat emelné. „Ha a Slovnaft ma le akarna mondani a nyereségének valamilyen részéről, mivel a háború miatt kisebbek a kiadásai, akkor ezt már most is megtehette volna” – mondta a képviselő. Ezzel együtt is helyénvalónak tartja, hogy a Slovnaft, mint piaci vállalat nem akar lemondani a profitja egy részéről. „Ugyanakkor mi is érzékeljük, hogy a Slovnaftnak a háború miatt van nagyobb nyeresége. Ezért egyezünk bele az orosz olajra kivetendő különadóba. De ugyanakkor az államnak is extra profitja van a magas üzemanyagárakon lévő áfa miatt, ami ugyancsak a háború következménye. Miért pont az államnak lehetne ilyen extranyeresége?” – indokolta Viskupič, hogy a Slovnaft-adóért cserébe miért pont az üzemanyagok áfájának csökkentését szeretnék elérni. Az SaS szerint ugyanis a Slovnaftra kivetett adóból származó bevételnek végkép nem az államkaszába kellene kerülnie, amely ugyanúgy plusz nyereségre tesz szert a háború miatt, mint az olajfinomító. Ugyanakkor az áfa, vagy a jövedéki adó csökkentéséből szerintük végső soron a fogyasztók profitálhatnának. Viskupič bízik abban, a következő hetekben a koalíció megtalálja az ügyben a közös hangot.

Az extra nyereség a háború miatt van

A Molnak, amely mögött a magyar állam áll, három nagy finomítója van, a magyarországi Százhalombattán, a horvátországi Rijeka közelében, valamint Pozsonyban. Ez utóbbi a Slovnaft. Az Erste olajipari elemzője, Pletser Tamás adatai szerint a Mol mostani üzemi nyeresége napi 2,5–3 milliárd forinttal (6,5–7,8 millió euró naponta) magasabb, mint a háború előtt, ez ráadásul csak a finomítói és nagykereskedelmi üzletágra értendő. A szakértő a g7.hu portálon közölt elemzésében kiemeli, ez a profit azért jött létre, mert az ukrajnai inváziójuk miatt az oroszok nem tudják eladni a teljes korábbi kőolaj-exportmennyiséget, így olcsóbban kínálják azt. A szokásos 1–2 dolláros különbség a nyugati Brent- és az orosz Ural-típusú olajok között 30 dollár fölé nőtt. „Az ukrán/orosz háború hatására ráadásul a társaság üzleti modellje nemhogy plusznyereséget termel, hanem igazi luxusprofitot generál” – írja az elemző a Molról, de hozzáteszi, ezt a nyereséget némileg csökkenti a drága földgáz és az üzemanyagok magyarországi hatósági ára. A szlovák pénzügyminiszter javaslata, az ún. Slovnaft-adó ennek az extranyereségnek a Szlovákiában megtermelt részéből vonna el tíz százalékot az államkassza számára.