Slosiarik: A magyar pártok csak a magyar szavazók magas részvételére számíthatnak

Martin Slosiarik, a kutatásban részt vevő Focus ügynökség igazgatója lapunknak elmondta, már a felmérések publikálására vonatkozó moratórium előtti tendenciák is azt mutatták, hogy az OĽaNO támogatottságának van növekedési potenciálja. „Az egyik reális lehetőség az, hogy az OĽaNO megnyerheti a parlamenti választást” – mondta Slosiarik. 

A magyar közöny
A Híd és az MKÖ támogatottságáról a szakember úgy nyilatkozott, korábban is látni lehetett, hogy a két párt preferenciái nagyon közel vannak egymáshoz. „Már ezekből, a moratórium előtti felmérésekből is arra lehet következtetni, hogy a magyar nemzetiségű szavazók választási hajlandósága elmarad az országos átlagtól” – mondta. Hozzátette, megismétlődhet a korábbi választások során tapasztalt forgatókönyv, amely szerint a magyarok végül kisebb arányban járulnak az urnákhoz, mint a szlovákok. „Ez pedig hátrányt jelenthet a magyar pártoknak” – magyarázta a szakember, azzal, hogy amióta a Híd elveszítette a szlovák választóinak egy részét, mindkét formáció elsősorban a magyar szavazók megszólítására törekszik. Arra a kérdésre, hogy Híd és az MKÖ közül valamelyik elcsábíthat-e a konkurensétől annyi választót, amennyi a parlamenti küszöb eléréséhez szükséges, Slosiarik szkeptikusan válaszolt. A szakember szerint az MKÖ választói bázisa viszonylag stabil. „Nem tudom elképzelni, hogy a Hídhoz való nagymértékű átcsoportosulásra kerülne sor” – fogalmazott a Focus igazgatója. Hozzátette, ha pedig a Híd egyes szavazói más pártra akarják adni a voksukat, akkor nem biztos, hogy az MKÖ-t választják, hiszen a szlovák pártok is elcsábíthatják őket.

Az esélyes Matovič
Václav Hřích, a holnap elkészülő felmérést végző másik ügynökség, az AKO vezetője kérdésünkre elmondta, ha a moratórium előtti tendenciák kitartanak, akkor elképzelhető, hogy az OĽaNO nyeri a parlamenti választást. Ilyen esetben Igor Matovič, a párt elnöke már kijelentette, hogy hajlandó lenne elvállalni a miniszterelnöki posztot. 

Hřích arra is emlékeztetett, minél többen esnek ki a törvényhozásból, a mandátumok szétosztásának módszere miatt, annál több parlamenti helyet kap a két-három legerősebb párt. A szakember szerint a parlamenti küszöb alatt lévő politikai formációk szavazói a választásra vonatkozóan több taktikát is követhetnek. Egyrészt vannak, akik átszavaznak egy relatíve gyengébb pártra, hogy ezzel megmentsék azt, másrészt vannak, akik inkább a viszonylag erősebb párthoz vándorolnak át. Hřích kiemelte, ezt a jelenséget Szlovákiában most fogják először megmérni, de a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a két taktikát követő választók aránya nagyjából azonos. Az AKO vezetője elmondta, az előző választások tapasztalata azt mutatja, hogy a szavazók negyede a végső döntését az utolsó napokra hagyja. Ez azt jelenti, hogy az előzetes felmérések során akár megjelölnek egy általuk támogatni kívánt pártot, de a valóságban 2-3 párt között ingadoznak. „Az utolsó napokban pedig az egyik mellett döntenek” – magyarázta Hřích.

Pavol Baboš politológus szerint is elképzelhető, hogy az OĽaNO megnyeri a parlamenti választást. Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a formáció az ellenzéki versenytársaitól, főleg a Za ľudítól csábíthat el szavazókat, másrészt a szakember szerint az is várható, hogy a Smer viszonylag rosszul szerepel majd. „A Smer ugyanis nem mozgósítja a választóit” – tette hozzá a politológus. Azokról a pártokról, amelyeknek a támogatottsága a parlamenti küszöb körül mozog, Baboš elmondta, nehéz megjósolni, hogy végül melyiküknek sikerül a törvényhozásba jutni. A politológus nem zárta ki, hogy a Híd vagy az MKÖ szavazóinak egy része az elsődleges pártszimpátiáját feladva inkább a másik formációra adná a voksát. Baboš az országos részvételi arányról elmondta, nem számít arra, hogy ezúttal sokkal többen járulnának az urnákhoz, mint négy évvel ezelőtt, amikor közel 60 százalékos volt a részvétel. Ezt elsősorban azzal magyarázta, hogy a Smernek nem sikerült megfelelően mobilizálnia a választóit.

Az utolsó felmérés
Az 50dni.sk kezdeményezés által rendelt kutatást a Focus és az AKO közvélemény-kutató ügynökség készítette és közösségi finanszírozásból fizették. Több mint 9 ezren járultak hozzá kisebb összeggel a gyűjtéshez, akik így mind a kutatás megrendelőjének számítanak és e-mailban megkapják annak eredményét. Az akció célja az volt, hogy lehetővé tegyék az információkhoz való szabad hozzáférést a moratórium alatt: míg ugyanis a pártok rendelhetnek felméréséket a választás előtti két hétben is, addig a sajtónak tilos közzétennie a pártpreferenciákra vonatkozó adatokat. Eredetileg egy felmérés készült volna, az összegyűjtött összegből végül kettő, a megszokottnál sokkal pontosabb kutatást rendeltek.

Mivel magánszemélyeket nem vonhatnak felelősségre azért, ha közösségi oldalaikon megosztják a felméréseket a moratórium alatt, az eredmények mindenkihez eljuthatnak, elég egy kicsit böngészni a világhálón.