Slosiarik: A Híd kilépése csökkentette a Szövetség parlamentbe jutásának esélyét

Bár az országos felmérésekben a megkérdezett magyarok száma alapján messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, a kutatásokból azonban néhány érdekes információ mégis látszik. Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség igazgatója lapunknak elmondta, a magyar választók között régóta a Szövetség a legnépszerűbb párt. Az előtt, hogy a Híd vezetői a pártból való kilépés mellett döntöttek, a szlovákiai magyar választók nagyjából fele a Szövetségre szavazott volna. A Magyar Fórumot hozzávetőlegesen a húsz százalékuk választotta volna. „A maradék harminc százalékon pedig szlovák pártok, elsősorban a Smer, a Hlas esetleg a Republika osztozott” – mondta Slosiarik azzal, hogy az utóbbi csoportban a jobbközép szlovák formációk támogatottsága minimális.

A Híd nélkül

Miután a Híd vezetői a Szövetségből való távozás mellett döntöttek és együttműködésre léptek Mikuláš Dzurinda Kékek nevű formációval, a Szövetség támogatottsága a magyarok körében csökkent. Ebben a csoportban a Szövetség választóinak száma a nagyjából 50 százalékról májusban 42 százalékra csökkent, majd júniusra, 43 százalékra változott. Az említett körben a Magyar Fórum körüli csoportosulás támogatottsága is hozzávetőlegesen tizedével csökkent, májusban és júniusban is 11 százalék körül volt. A Kékek és Híd újonnan létrejött együttműködésére májusban a hazai magyar választók 14, júniusban 15 százaléka szavazott volna. A szlovák pártokra szavazó magyarok aránya azonban a korábbi időszakhoz képest nem változott, ez az adat nagyjából 30 százalékon áll. „Azt gondolom, hogy a Híd kilépése csökkentette a Szövetség esélyét arra, hogy átlépje az öt százalékos parlamenti küszöböt, mivel ezzel tovább aprózódik azoknak a választóknak a halmaza, amelyeket ezek a pártok megszólítanak” – nyilatkozta Slosiarik.

Teljes potenciál

A felmérések során azt is vizsgálják, mekkora azoknak az aránya, akik egy adott párthoz valamilyen módon pozitívan viszonyulnak. Mindezt attól függetlenül, hogy az adott válaszadó számára melyik párt a legszimpatikusabb. Így például egy megkérdezett lehet elkötelezett Szövetség szavazó, ugyanakkor a Kékkel együtt induló Hídhoz, vagy éppen a Magyar Fórumhoz is viszonyulhat pozitívan. Ebbe a kategóriába olyanok is bekerülhetnek, akik nem járnak szavazni, elég, ha úgy nyilatkoznak, valamelyik párt szimpatikus a számukra. „Ez az adott párthoz pozitívan viszonyuló személyek legszélesebb halmaza” – magyarázta Slosiarik az így meghatározott potenciál fogalmát, és hozzátette, ebbe az adatba természetesen az adott formáció szavazóit is beleszámolják.

A Szövetség a lakosság 7 százaléka számára fogadható el, miközben ezen halmaznak a 70 százaléka magyar nemzetiségűnek vallja magát. A Focus igazgatója szerint, ha a párt növelni szeretné a hozzá pozitívan viszonyulók csoportját, akkor elsősorban a Kékek–Híd és a Magyar Fórum körüli csoportosulás magyar választóit célozhatja meg. „Arra is van tér, hogy a magyar nemzetiségű választókat mobilizálják, amely azonban a parlamenti választás során hosszú ideje problémát jelent Dél-Szlovákiában” – tette hozzá Slosiarik arra utalva, hogy a déli régiókban már hosszabb ideje elmarad az választási részvétel az országos átlagtól.

A Magyar Fórum és a körülötte lévő csoportosulás a lakosság 6 százaléka számára fogadható el kisebb vagy nagyobb mértékben. Slosiarik azonban rámutat, ebben a csoportban a magyar nemzetiségűek aránya nagyjából 50 százalék körül van. Az adatokból az is látszik, a Magyar Fórum és társaival szimpatizáló halmazban azok, akik nem ennek a formációnak a szavazói, elsősorban a Szövetséghez és a Kékek–Hídhoz állnak közel. Ez utóbbi csoportban a szlovák jobbközép pártok is népszerűek.

A Kékek–Híd együttműködésnek a fenti módon leírt potenciálja nagyjából 8 százalék körül mozog. „Ebben a csoportban azonban már enyhe túlsúlyban, 60 százalék körül vannak a szlovák nemzetiségűek” – tette hozzá Slosiarik. A szóban forgó halmazban szintén jelen vannak a Szövetség és a Kékek–Híd szimpatizánsai, de már a Progresszív Szlovákiával, illetve a KDH-val rokonszenvező személyek is megjelennek.

A fenti adatokkal kapcsolatban Slosiarik arra hívja fel a figyelmet, hogy a reprezentatív kutatásaikban, amelyeket nagyjából 1000 fős mintán végeznek, hozzávetőlegesen 90 személy képviseli az ország magyar lakosságát. „Ezért az ebből levonható következtetéseknek megvannak a korlátai” – tette hozzá. Ahogy arról beszámoltunk, a Focus felmérése szerint a Szövetségre országosan a választók 3,9 százaléka, a Kékek–Hídra 1,6 százaléka, a Magyar Fórum körüli csoportosulásra 1,4 százaléka szavazna.