Šimečka: A 90-es évek nacionalizmusáért bocsánatot kelleni kérnünk

Forró Tibor, a Progresszív Szlovákia magyar platformjának elnöke a 47. a listán, az előző választások előtt a 32. sorszámot viselte, és az elnökség tagja is volt. Mi az oka ennek a visszaesésnek? Azt jelenti, hogy a párt már nem tartja annyira fontosnak a magyar platformot, mint korábban?

A magyar platform legalább olyan fontos a PS számára, mint amennyire a megalakulásakor volt. Ha nem tévedek, azóta gyarapodott is. A listaállításra hatással volt, hogy sok új ember érkezett a pártba, másrészt pedig több nőt is sikerült felvennünk a jelöltek közé. Ez nem azt mutatja, hogy kinek milyen súlya van, Tibor szakmailag és emberileg egyaránt felkészült, készen áll arra, hogy parlamenti képviselő legyen. Az első húszban szerepel egyébként Jaroslav Spišiak is, aki Dél-Szlovákiából származik, beszél magyarul és családja egy része magyar. Martin Dubécinek (21. a jelöltlistán – szerk megj.) szintén vannak magyar gyökerei.

Ami a párt kommunikációját illeti, a választási program nem érhető el magyarul, tudomásom szerint a viták és a sajtótájékoztatók szlovákul zajlanak. A kampány során a magyar platform képviselői nem léptek fel túl intenzíven. Milyen stratégiával akarja meggyőzni a szlovákiai magyarokat arról, hogy valóban fontosnak tartja a nemzetiségi kisebbségeket?

Intenzív kampányt folytatunk Dél-Szlovákiában, a magyarok által sűrűn lakott területeken is. Magam is részt vettem a választási beszélgetésen Dunaszerdahelyen, ami szlovákul volt ugyan, de volt lehetőség magyarul is kérdezni, hiszen ott volt Jaroslav Spišiak is, aki fordított. Igaz, hogy az egész választási program nincs magyarra fordítva, de vannak magyar nyelvű kampányanyagaink. Az, hogy a magyar platform nem szerepel külön a kampányban azzal függ össze, hogy ma összességében más koncepciónk van, mint legutóbb, amikor a PS együtt indult a Spoluval. Akkor több platform – például a progresszív hívők, progresszív nők – önállóan szerepelt a kampányban. A kampányunk most sokkal kompaktabb, nem szerepelnek külön az egyes platformok, helyette a programra, a listára és a fő kampányüzenetre helyezzük a hangsúlyt.

A magyar platform létrejöttét több kritika érte, amiért konkurenciát jelent a magyar pártokra nézve, melyeknek ezáltal csökken az esélyük a parlamentbe jutásra. A Szövetség, a Magyar Fórum vagy a Híd alternatívájának tartja a magyar platformot ill. a Progresszív Szlovákiát?

A Progresszív Szlovákiát, annak nemzetiségi és gazdasági programját alternatívának tartom Szlovákia összes polgára számára – beleértve a magyar nemzetiségűeket is. Mindenkinek, aki nem akar káoszt és stagnálást, nem szeretne visszatérni a múltba, hanem azt akarja, hogy Szlovákia végre előre mozduljon. Ez a kisebbségi jogokra, Dél-Szlovákia infrastruktúrájára, az oktatás minőségére egyaránt érvényes – országos szinten és a déli részeken különösen, ahol figyelembe kell venni a magyar kisebbség sajátos szükségleteit a kultúra fejlesztése terén. A programunkból merítve: célunk, hogy a szlovákiai magyarok otthon érezzék magukat itt Szlovákiában, ugyanakkor megőrizhessék identitásukat és ápolhassák kultúrájukat. Ez olyasvalami, amit liberális pártként egyedül mi kínálunk Szlovákiában.

A választás utáni együttműködésből kizárta a Smert és a fasiszta pártokat. A közvélemény-kutatások alapján a magyar pártok jelenleg parlamenten kívül vannak. Ha a Szövetség bejut a parlamentbe, nyitott az együttműködésre?

A Progresszív Szlovákia elvben nyitott az együttműködésre minden olyan demokratikus parlamenti párttal, amely tiszteletben tartja a demokrácia alapvető játékszabályait és az emberi jogokat, emellett pedig Európa-párti irányultságú. A külpolitika szempontjából kulcsfontosságú, hogy Szlovákiát szilárdan az Európai Unióban és a NATO-ban látja. Olyan pártokkal tudjuk elképzelni az együttműködést, melyek tiszteletben tartják a jogállamiságot – a különböző ügyek felderítését, a Speciális Ügyészség a Specializált Bíróság, valamint a bíróságok és a rendőrség függetlenségét. Ezek a fő paramétereink. Kizártuk a Smert és a fasisztákat, a többi pártok közül vannak, akik nem kívánatos partnerek a PS számára, de meglátjuk, hogy sül el a választás. A Smeren, az új és régi fasisztákon, tehát az ĽSNS-en és a Republikán kívül nem zártunk ki senkit. Meglátjuk, a magyar pártok közül valamelyik bejut-e a parlamentbe, a Szövetségen kívül indul a Híd is Mikuláš Dzurinda Kékek pártjával.

Tárgyalt a magyar pártok képviselőivel az esetleges együttműködésről?

A választás utáni együttműködésről a választás után fogunk tárgyalni azokkal a pártokkal, amelyek bejutnak a parlamentbe. Ez így szokott lenni.

A nem hivatalos egyeztetések általában már a választás előtt is zajlanak.

Zajlanak, de nem intenzíven. Mindenki a kampányra összpontosít, hogy a lehető legjobb eredményt érje el a választáson. Azáltal, hogy nagyon kiszámíthatatlan, ki jut be a parlamentbe és ki nem, mi is teljesen arra koncentrálunk, hogy a lehető legjobb eredményt hozzuk.

Gyimesi György nézetei szöges ellentétben állnak a Progresszív Szlovákia által képviselt értékekkel. Gyakran kritizálja a liberálisokat, múlt hétvégén szélsőségesnek neveznek Önt, a magyarországi Hír TV-nek adott interjújában pedig azt mondta, „a progresszívekkel egy percig sem tudna beszélgetni”. El tudja képzelni az együttműködést egy olyan emberrel, aki rendszeresen támadja az LMBTQ-közösséget és Brüsszellel riogat?

Láthatóan nem, hiszen egy percig sem tudna velünk beszélgetni. Azt hiszem, ez mindent elmond.

Ez Gyimesi álláspontja, engem most az Öné érdekel.

Nézze, amikor a három alapvető paraméterről beszéltem, az európai irányultság is közöttük szerepelt. Van jobb dolgom is, minthogy Gyimesi kijelentéseit figyeljem, de az, amit még múlt évben regisztráltam, biztosan akadály lenne.

Miután a Híd-platform vezető politikusai kiléptek a szövetségből, Ravasz Ábel bejelentette, hogy a Saska párt színeiben indul a választáson. Ez meglepő volt, hiszen korábbi pályafutása azt a látszatot keltette, hogy közelebb állnak hozzá a baloldali értékek. Ravasz megerősítette, hogy a PS-szel is tárgyalt. Miért nem sikerült megegyezniük?

Nem szeretném részletezni a beszélgetéseket, amelyek alapvetően kettőnk között zajlottak. Megerősíthetem, hogy találkoztunk, megvitattuk az esetleges együttműködést. A jelöltlistánk azonban ekkor már nagyjából összeállt a párton belül. Minden jót kívánok Ábelnek, szorítok neki, hogy sikerrel járjon.

Az európai parlamenti választás után azt mondta, hogy szívesen képviselné a magyarokat is Brüsszelben, a magyar pártok jelöltjei ugyanis nem jártak sikerrel. Sikerült képviselnie a magyarok érdekeit Brüsszelben?

Mindig nehéz arról beszélni, mit sikerült elérni, és mit nem.

A választási időszak végén járunk.

Valóban, ha a Progresszív Szlovákia bejut a parlamentbe, befejezem az Európai Parlamentben. Azt gondolom, foglalkoztam a magyarokat érintő témákkal. Sajnos nem beszélek magyarul, de például Facebook-posztokon keresztül kommunikáltam magyar nyelven is, ha olyan témáról volt szó. A jelenlegi választási ciklusban az Európai Parlamentben a kisebbségi jogokkal kapcsolatos legfőbb téma a Minority Safepack kezdeményezés volt, amelyet rengeteg aláírással támogattak az emberek, s ennek köszönhetően az Európai Bizottság és az Európai Parlament elé került. A kisebbségek képviselőin kívül egyedül én álltam ki a javaslat mellett nyilvánosan – akár a meghallgatáson, akár az állampolgári jogi bizottság ülésén. Mindezt a hivatalos szlovák pozíció ellenére tettem. A kezdeményezés fő problémája véleményem szerint az volt, hogy elsősorban Orbán Viktorral kötötték össze. Politikai szempontból legalábbis ez gondot okozott. Az én álláspontom viszont más volt – nemcsak azért, mert a választóim, illetve a magyar nemzetiségű választók érdekeit akartam védeni – hanem azért, mert a nemzetiségi kisebbségek jogait emberjogi kérdésnek tartom, amivel az Európai Uniónak foglalkoznia kell. A jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia uniós témák, s meggyőződésem, hogy a nemzetiségi jogok is. Ebben a szellemben támogattam a javaslatot. Úgy érzem, megvédtem ezeket a témákat a választóim előtt is, az viszont más kérdés, hogy keményen kritizáltam Orbán Viktort. Aktívan részt vettem a jogállamiság megőrzéséért folytatott küzdelemben az Európai Unió egészében az új mechanizmus révén. Gyakran kerültem vitába a Fidesz képviselőivel, és sokat kritizáltak is ezért. Azt gondolom, ezzel a polgáraink érdekeit védtem, hiszen az ő érdekük, hogy az Európai Unió a demokrácia és a jogállamiság hazája legyen.

Az EP-választás után azt nyilatkozta az Új Szónak, hogy a szlovák politikusok feladata lehetővé tenni, hogy a szlovákiai magyarok használhassák az anyanyelvüket és otthon érezzék itt magukat. Továbbra is úgy látja, hogy ez elsősorban a szlovák politikusok feladata, nem pedig a magyarokat képviselő pártoké?

Természetesen, ez a szlovák politikusok feladata. A közjogi méltóságoknak szem előtt kell tartaniuk az összes polgár érdekét, és különös tekintettel kell lenniük a nemzeti kisebbségek sajátosságaira. Mint mondtam, azért, hogy otthon érezhessék magukat, ne tapasztaljanak diszkriminációt, fejleszthessék a kultúrájukat, szabadon használhassák a nyelvüket. A múlthoz képest jelenleg viszonylag jók a szlovák-magyar kapcsolatok, ami egyáltalán nem magától értetődő. Továbbra is van min javítani, a 90-es évek nacionalizmusa és feszültsége azonban nagyon rossz volt. Itt helyénvalónak tartom nyíltan kimondani azt is, hogy a 90-es évek szlovák nacionalizmusáért, amit sok magyar ember nagyon nehezen viselt, bocsánatot kellene kérnünk. A nemzeti kisebbségek jólétét nemcsak a magyar pártoknak kell szorgalmazniuk, hanem az összes parlamenti képviselőnek és minden kormánytagnak – nemzetiségtől függetlenül, hiszen ugyanúgy Szlovákia polgárairól van szó, akiknek mindössze más a nemzetiségük. Az ő érdekeik a mi érdekeink.

A választási program nemzetiségi kisebbségekre vonatkozó fejezetében a kisebbségi nyelvek önkéntes tanításának bevezetését szorgalmazza a szlovák iskolákban a kétnyelvű területeken. E kezdeményezés ellenzői azzal érvelhetnek, hogy ez a magyar tannyelvű iskolák rovására megy, és hozzájárul az asszimilációhoz. Figyelembe vették ezt az érvet a program kidolgozásakor?

Be kell vallanom, az oktatás nem a szakterületem. Én úgy látom, ez inkább arról szól, hogy a vegyes családban élőket ne kényszerítsük választásra a két nyelv között. Akiknek magyar az anyanyelvük, és az a természetes számukra, biztosítani kell a zökkenőmentes nyelvhasználatot – beleértve a hivatalokat is, a vonatkozó jogszabálynak megfelelően. A másik oldalon viszont meg kell teremtenünk a lehetőséget, hogy jól megtanuljanak szlovákul is. Nagyon fontosnak tartom, hogy idegen nyelvként oktassuk a szlovákot.

Ezt már törvénybe foglalták.

Egyszerűen nem oktatják jól a szlovákot, amin szeretnénk változtatni. Ami az asszimilációt illeti, tisztában vagyok a magyar kisebbség aggodalmaival, például a népszámlálási adatokat illetően. Figyelembe kell venni azonban a vegyes családok helyzetét is, s úgy vélem maximálisan meg kell adnunk nekik a lehetőséget a választásra. Hangsúlyozom, értem a félelmeket, és biztosan nem célunk az asszimiláció fokozása. A cél az, hogy a lehető legnagyobb szabadságot adjuk az embereknek a választásnál, hogy szabadon használhassák az anyanyelvüket, ugyanakkor meg tudjanak tanulni szlovákul is, ha szeretnének.

Ez az elv érvényes a programban vázolt kétnyelvű középiskolákra is? A gyakorlatban nem úgy fog kinézni, hogy a magyar tannyelvű középiskolákat kétnyelvűvé kell átalakítani, és szlovák tantárgyakat is kell majd oktatni?

Egyáltalán nem. A cél nem az, hogy korlátozzuk a tanulás lehetőségét magyar nyelven. Azt szeretnénk, hogy aki akar, annak lehetősége legyen jól megtanulni szlovákul.

Tehát fontosnak tartja a nemzetiségi iskolák védelmét?

Az, hogy ez szerepel a programban nem azt jelenti, hogy valami kárára menne, csupán több lehetőséget nyújt. Nem azt mondjuk, hogy azonnal létrehozzuk a kétnyelvű iskolákat, mindössze szeretnénk, ha létezne ilyen lehetőség. A nemzetiségi kérdések kapcsán a filozófiánkat tartom a legfontosabbnak – rendszerszintű változásra van szükség abban, hogy az állam mikét viszonyul az egyes nemzetiségekhez. Nem vehetjük egy kalap alá a 9 százalékos magyar kisebbséget, amelynek történelmi és kulturális helye van az országban, saját intézményekkel, egyetemmel rendelkezik azokkal a kisebbségekkel, amelyekből mindössze pár száz él Szlovákiában. Teljesen más a helyzetük, az állam mégis az összes nemzetiségi kisebbséget egy kategóriában kezeli, különbséget pedig csak a létszám alapján tesz. Mi azt valljuk, hogy differenciált hozzáállásra van szükség, elsősorban a magyar és ruszin kisebbség esetében.

A programban említik a Kisebbségi Kulturális Alapot (KKA) is. Milyen reformot képzelnek el e terén?

Erről jó lenne megkérdezni Zora Jaurová kolléganőmet, a nemzetiségi fejezet kidolgozásáért felelős személyt, aki gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a kultúra és kreatív ipar területén is. Tény, hogy az alap nem működik jól, ami elsősorban nem is a támogatás összegének kérdése, ami persze mindig lehetne magasabb. Szörnyen bonyolult struktúráról van szó, az egyes bizottságokból gyakran hiányoznak a tagok. Egyszerűsíteni kell a folyamatokat és a már említett differenciált hozzáállás elvét kell alkalmazni. Úgy látom, hatékonyabban is lehetne támogatni azokat a tevékenységeket, amelyeknek közvetlen kapcsolatuk van az adott nemzetiség kultúrájával, illetve a kisebbséghez kötődő nyelv és hagyományok ápolásával.

Említette Zora Jaurovát, a program kidolgozásában részt vett magyar közéleti személyiség is?

A gesztorként feltüntetett személyek azok, akik nyilvánosan képviselik a programot. Rajtuk kívül több tucat ember vett részt a dokumentum kidolgozásában, ők azonban különböző okoknál fogva nem akarták feltüntetni a nevüket. Főként szakemberekről van szó, akik nem szeretnék, hogy politikai párthoz kössék őket.

Olyasvalakire gondolok, akit ismerhetnek az Új Szó olvasói.

Akadnak olyanok is, de a megállapodás az, hogy a gesztorokon kívül nem tüntetjük fel, ki segített a program összeállításában.

A programban szerepel az állampolgárságról szóló törvény felülvizsgálata is, hogy „lehetőség legyen második állampolgárság megszerzésére a szlovák állampolgárság elvesztése nélkül, amennyiben az érintett személynek bizonyíthatóan családi és személyes kötődései vannak a másik országban”. Mit értenek a bizonyítható családi és személyes kötődés alatt?

A restriktív törvényt, amelyet ugyan nemrégiben módosítottak, kimondottan károsnak tartjuk Szlovákiára nézve. Nemcsak a magyar nemzetiségű polgárok szempontjából, akik két állampolgárságot szeretnének, hanem a külföldön élő szlovákoknak is árt, akik meg szeretnék tartani a szlovák állampolgárságukat is. A 21. században az Európai Unióban képtelenség tiltani, hogy több állampolgársága legyen valakinek. Támogatjuk a nagyobb szabadságot, egy magabiztos szuverén államnak nem szabad félnie attól, hogy a polgárainak két állampolgársága lesz. Nem szeretnék belemenni a jogi részletekbe, azokról még a többi politikai párttal is egyeztetnünk kell, de elvben azt az utat választjuk, hogy azok, akik két állampolgárságot szeretnének, egy értelmes kompromisszumnak köszönhetően megkaphassák.

Tehát készek módosítani a jogszabályon, ami eredetileg a Magyarországon elfogadott törvényre reagált?

Igen, azt gondolom, hogy azt már meghaladtuk.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kivételek sora bővül, hanem jelentősebb módosítást terveznek?

Igen, szeretnénk jobban megnyitni.

Lapunk korábban rámutatott, a Szlovák Földalap az elmúlt években a Beneš-dekrétumokra hivatkozva több földterületet kobzott el a déli járásokban. Mi a Progresszív Szlovákia álláspontja a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat illetően?

Tudatosítom, hogy sok ember számára ez még mindig érzékeny kérdés. A PS nevében megismételhetem a szlovák diplomácia álláspontját, ami változatlan: nincs helye a régi dolgok megnyitásának, eltörlésének vagy bármi erre irányuló lépésnek. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy ne éljenek vissza velük. Szeretném hozzátenni, hogy a Beneš-dekrétumok nem tartoznak a szlovák történelem fénypontjai közé.

Ami a Földalap által indított konkrét földelkobzási ügyeket illeti, ha a PS kormánypárt lesz, megvizsgálja az alap eljárását?

Nem kimondottan a Beneš-dekrétumokkal összefüggésben, de általában véve elmondhatjuk, a Földalap és a jogállamiság működése tekintetében is rengeteg hézag van, ami lehetőséget ad visszaélésekre, illetve spekulációra. Ha valami ilyesmi történik, azt egyértelműen meg kell vizsgálni.

A téma az Európai Parlamentben is napirendre került. Ön EP-képviselőként a szlovákiai magyarok érdekeit is képviselni szerette volna Brüsszelben. Meg sem fordult a fejében, hogy utánajár, mi van az ügy hátterében?

A LIBE bizottságon belül, melynek tagja vagyok nem merült fel a téma. Őszintén szólva nem gondolom, hogy a kérdés az Európai Parlamentre tartozik, ellentétben a kisebbségi jogokkal, ami teljes mértékben európai kérdés. Nem vagyok jogász, sem földügyekre szakosodott ember, de azt gondolom, ha visszaélések történnek, azt itt Szlovákiában kellene orvosolniuk a szakértőknek, nem pedig az Európai Parlamentben.

Az érintettek a nemzetiségük miatt esnek el vagyonuktól. A PS kormánypártként hajlandó lenne felülvizsgálni a dolgot? Támogatná egy munkacsoport létrehozását, mely feladata az lenne, hogy megoldást javasoljon a dekrétumok alapján történő földelkobzásokra?

Nem tudjuk, hogy fog kinézni a következő kormány, milyen pártokból fog állni, így jelen pillanatban nem kötelezhetem el magam egy intézmény létrehozása mellett. Amit elvben helyénvalónak tartok kimondani az az, ha valaki tulajdonjoga sérül vagy visszaélnek valamilyen intézménnyel, azt minden esetben a jogállam feladata megoldani.

Ami a külpolitikát illeti, a PS „demokratikus, biztonságos és szabad jövőt kínál Szlovákia számára az Európai Unióban és a NATO-ban”. Mi a helyzet a V4-ek jövőjével?

Őszintén szólva azt gondolom, a visegrádi négyeknek számos témában van jövője a kölcsönös együttműködés platformjaként – a kultúrától a közlekedésig, a határokon átnyúló fejlesztésen keresztül, s ott van például a Visegrádi Alap is. Az együttműködésnek e téren folytatódnia kell, amiben viszont szkeptikus vagyok, az a legmagasabb szintű koordináció az európai kérdésekben. Ennek oka, hogy Orbán Viktor számos alapvető kérdésben teljesen más pozíciót képvisel, mint a V4-ek többi tagja. Nem félek kimondani, hogy ő az, aki az elmúlt években de facto működésképtelenné tette a V4-eket, mondhatni szétverte azt. Főként az ukrajnai orosz agresszióval kapcsolatban, de nemcsak ebben a kérdésben különböznek az álláspontok, ezért nagyon szkeptikus vagyok. Nemcsak én, hanem ha jobban megnézzük, a tömörülés többi tagja is.

Orbán Viktor rezsimjét régóta bírálja az Európai Parlamentben is. A magyarországi parlamenti választás után Vlagyimir Putyin orosz elnök trójai falovának nevezte őt. Milyen hatással lesz a kormányváltás a kétoldali kapcsolatokra Magyarországgal?

Ideális esetben nem szabadna számítania, milyen kormánya van Szlovákiának, a lehető legjobb kapcsolatokat kell ápolni az országgal, mely közel áll hozzánk, és mindig is szomszédunk lesz – évekkel azután is, hogy Orbán Viktor, Robert Fico vagy éppen én a politikában leszünk. A gyakorlatban természetesen szerepet játszik, hogy ki van hatalmon. Ha a választás rosszul sül el és Robert Fico, Milan Mazurek, illetve Andrej Danko kerül hatalomra, az biztosan nem jelent jót Szlovákiának, hiszen a szélsőjobboldalon sokan nyíltan felnéznek Orbán Viktorra, és az ő politikáját tekintik követendőnek – a bel- és külpolitikában egyaránt. Úgy vélem, Szlovákiát ezáltal nemzetközi elszigetelődés fenyegetné, amit részben Orbán Viktor Magyarországa is tapasztal az Európai Unióban és a NATO-ban. Ez Szlovákia érdekeivel szembe menne. Ilyen forgatókönyv esetén a kétoldali kapcsolatoknál – bármennyire is fontosak – sokkal komolyabb problémákkal kell szembenéznünk a szlovák külpolitika és nemzetközi elköteleződés szempontjából.

Orbán Viktor a második legnépszerűbb külföldi vezető Szlovákiában – a Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérésében a megkérdezettek 36%-a tartotta őt megbízhatónak. Mit jelent ez Szlovákia irányultsága szempontjából?

Örülök, hogy a legnépszerűbb Petr Pavel cseh államfő, talán ez lenne az én válaszom is. Ez pontosan ugyanazt mutatja, mint azok a felmérések, amelyek szerint Robert Fico a legnépszerűbb szlovák politikusok közé tartozik.