Közélet

Sertéspestis: a sertésállomány elpusztítását is elrendelhetik a régióban

Pozsony | A szlovákiai sertéstenyésztők sem tudtak a végsőkig ellenállni az afrikai sertéspestisnek, a tőketerebesi járásbeli Örös (Strážne) községben ma igazolták egy sertésnél a kórt. A község csupán 450 méterre található a magyar államhatártól, a fertőződés módját egyelőre vizsgálják.
Demecs Péter

2019. július 25. 17:44

Sertés
- TASR-felvétel

Az ország történetében ez az első eset, amikor egy sertésnél afrikai pestist igazoltak. A kór veszélytelen az emberre, viszont rendkívül gyorsan terjed a házi sertések és vaddisznók között. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőség (ŠVPS) holnap délelőtt tájékoztat arról, pontosan milyen óvintézkedéseket terveznek a sertéspestis kapcsán. Az Európai Unió illetékes szerveit már tájékoztatták a pestisről, Őrös körül pedig egy három kilométeres védelmi zónát jelöltek ki, az ezen belül található sertésállomány elpusztítását is elrendelheti a hatóság. További tíz kilométeres körzetben található a megfigyelés alatt álló övezet, itt is haladéktalanul megkezdik a sertésállományból vett minták laboratóriumi vizsgálatát. 

Figyelik a sertésállományt

Azt, hogy mennyi sertést kell majd elpusztítani a régióban, egyelőre nem tudni. „Hogy felmérjük a fenyegető veszélyt a környékbeli tenyésztők sertéseitől vérmintákat veszünk. Ezek kiértékelése után kiderül, máshol is megjelent-e a fertőzés, s ennek fényében döntünk a további intézkedésekről” – nyilatkozta tegnap Jozef Bíreš, az ŠVPS igazgatója.

A fertőzött állatokat, s gyakran a fertőzés felbukkanásához közeli sertésállományt azért kell levágni, mert a afrikai sertéspestis ellen nem létezik orvosság. Bíreš még májusban tájékoztatott arról, hogy a déli régiókban korlátozzák a vaddisznóvadászatot, abban az időben ugyanis a magyarországi hatóságok néhány száz méterre a szlovák – magyar államhatártól döglött vaddisznókat találtak. Mint kiderült, az állatok sertéspestisben pusztultak el. 

Ember is lehet hordozó

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan hogyan fertőződött meg a sertés. „Most vizsgáljuk a megfertőződés legvalószínűbb módját, forrását. A gazdaság nagyon közel volt a magyar határhoz, így a sertés többféleképpen is megfertőződhetett. Ezt akarjuk pontosan kideríteni, hogy a többi tenyésztőt is tájékoztatni tudjuk arról, mire kell ügyelni” – nyilatkozta tegnap Bíreš. Az érintett gazdának a fertőzött sertésen kívül még három malaca volt, mindegyiket elpusztították és vágóhídra szállították, hogy megakadályozzák a sertéspestis esetleges terjedését. 

Bár az afrikai sertéspestis nem jelent veszélyt az emberre, a fertőzött állat húsa természetesen nem alkalmas fogyasztásra, a fertőzött állatok 95–100 százalékban elpusztulnak. Egyébként az ember is lehet hordozó. A vírust ugyanis az öltözékén átviheti az egyik régióból a másikba, veszélyesek a fertőzött állatokból készített húskészítmények is. „Ha a fertőzött állatot levágják és például kolbászt készítenek belőle, akkor a húsban a vírus akár egy évig is megmarad” – közölte Bíreš.

A sertéshús már drágult

Az afrikai sertéspestis már régóta kísért a régióban, ám a szlovákiai tenyésztők eddig sikeresen védekeztek ellene. A járványveszély miatt  tavaly novemberben szigorították a sertéstartás szabályait, az arra vonatkozó előírásokat. Azóta a szakhatóságot már nemcsak arról kell tájékoztatni, hogy disznóvágást tervezünk, hanem azt is jelenteni kell, ha akár csak egy sertést is vásárolunk. Korábban, aki csak a disznótor miatt vett egy sertést, annak nem volt bejelentési kötelezettsége. Novembertől mindenki köteles tájékoztatni az ŠVPS-t, hogy sertést tart. Ráadásul nem elég csak felhívni a hivatalt és közölni, hogy saját felhasználásra beszereztünk egy állatot, hiszen többlépcsős ügyintézésről van szó. A polgároktól begyűjtött adatokat a zsolnai székhelyű központi nyilvántartóba továbbítják. 

A sertéspestis következménye, hogy világszerte csökkent az értékesíthető sertéshús, ezért az árak is felfelé kúsznak, amit már mi is megéreztünk. A nyár folyamán több 10 centtel drágult a sertéshús kilója, főleg azért, mert e téren szintén mélyen az önellátás alatt mozgunk – hazai forrásból már csak a sertéshús alig 40 százalékát elégítjük ki. Évente átlagosan egy főre 30 kilogramm sertéshús elfogyasztása esik, azaz az áremelkedés viszonylag érzékenyen érinti a fogyasztókat. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Pellegrini: bár a Smernek új listavezetője van, a cél ugyanaz

Frissítve

Hétre emelkedett az eperjesi gázrobbanás halálos áldozatainak száma

Lesz-e rock and roll a Téglamezőn?

Ficónak kórházba kellett mennie, nem tud fellépni a Smer ünnepi kongresszusán

14 személyt láttak el az eperjesi kórházban a robbanással kapcsolatban

Szombat reggelre sikerült eloltani a tüzet Eperjesen

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.