Selye Egyetem: amit nem muszáj, az nincs

Ahogy azt pénteki cikkünkben is megírtuk, a Selye János Egyetem, egyetlen szlovákiai magyar felsőoktatási intézményként megalapítása óta csak szlovák, vagy szlovák–angol nyelvű diplomákat állított ki. Egy végzős hallgató kérte, hogy oklevelén legyen magyar szöveg is, de az intézmény ennek nem tett eleget. Az egyetem szombaton közleményben reagált cikkünkre. A nyilatkozatban azt írják, hogy a jogi szabályozás miatt nem adhatnak ki háromnyelvű, magyar–szlovák–angol diplomát.

„Amit nem engednek, azt tilos”

„A Szlovákiában hatályos jogi szabályozás értelmében bármely felsőoktatási képzést biztosító intézmény csakis az érvényes felsőoktatási törvény alapján végezheti tevékenységét, s mint ilyen, csak azt teheti meg, amit a törvény és a vonatkozó jogszabályok a számára megengednek, s nem azt, amit azok nem tiltanak” – olvasható az egyetem nyilatkozatában.

A jogszabály ugyanis azt mondja ki, hogy két nyelven is ki lehet adni az okleveleket, a három- vagy több nyelvű változatokról nem beszél a törvény. Az egyetem szerint pedig, ha nem mondja a jogszabály, hogy lehet, akkor tilos kettőnél több nyelvű diplomát kiadni.

A Jogsegélyszolgálat másként látja

A kérdésben megkerestük Szekeres Klaudiát, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat jogászát. Szekeres elmondta, hogy az egyetem kiadhatna háromnyelvű diplomát, hiszen rá nem a közigazgatási intézményekre vonatkozó szabályok vonatkoznak.

„Az alkotmány 2. cikkelye tartalmazza az egyetemre is érvényes szabályt: (2) Az állami szervek csak az alkotmány szerint és annak keretei közt, valamint törvény által meghatározott mértékben és módon járhatnak el. (3) Mindenki megtehet bármit, amit törvény nem tilt, és senki nem kényszeríthető arra, hogy olyat tegyen, amit törvény nem ír elő” – idézte az alkotmányt az ügyvédnő.

A Kerekasztal jogásza korábban az oktatási minisztérium véleményét is kikérte az ügyben. A tárca főosztályvezetője ugyancsak azt válaszolta, hogy a törvény az egyetemek számára nem szabályozza a háromnyelvű diplomák kérdését.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"210913","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"391","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Szemmel látható tehát a jogértelmezési különbség: a Jogsegélyszolgálat munkatársa szerint a törvény egyértelműen megengedi a háromnyelvű diploma kiadását, az egyetem jogértelmezése szerint ugyanakkor nem lehet kiadni háromnyelvű oklevelet. 

Mire várt eddig az egyetem?

A Selye Egyetem álláspontjával kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy ha az intézmény már a kezdetek óta tudatosította, hogy ilyen nehézségekbe ütközik a magyar nyelv használata az okleveleken, akkor miért nem tett lépéseket annak érdekében, hogy változás történjen ebben a kérdésben?

Összehasonlításképpen meg lehet említeni a szlovák–magyar kétnyelvű bizonyítványok betiltását a kilencvenes években. A Mečiar-kormány diszkriminatív intézkedésével szemben akkor egy emberként állt ki az egész hazai magyar közösség. Voltak olyan iskolaigazgatók, akik a törvényekkel szembemenve, egzisztenciájukat kockáztatták bár, de nem adták ki a magyar nyelvű szöveget nem tartalmazó bizonyítványokat.

Ehhez képest a Selye János Egyetemen egy hallgatónak kellett kiharcolnia, hogy az intézmény választható opcióként felajánlja végzőseinek azt a lehetőséget, hogy a szlovák mellett magyar nyelvű is legyen az oklevél.

Magyar diploma csak kérésre

Az egyetem által kiadott nyilatkozatban az áll, hogy a 2015/16-os akadémiai évben a diákok már magyar–szlovák nyelvű oklevélváltozatot is igényelhetnek. „Azon hallgatóinkat, akik előreláthatólag idén szereznek intézményünkben diplomát, nyilatkozatban kértük, hogy jelezzék, diplomájukat szlovák–magyar, vagy szlovák–angol változatban kívánják-e átvenni. A felmérés alapján 145 végzős hallgatónk jelezte, hogy szlovák–magyar nyelvű diplomát szeretne átvenni.”

A felmérés arra mutat rá, hogy a magyar diplomára iránt komoly érdeklődés van az egyetemen, ugyanakkor a kétnyelvű diploma igénylésének módja felvet kérdéseket. Ha a magyar–szlovák változatot csak külön kérésre adják ki, akkor a magyar nyelv az „extrák” kategóriájába esik, nem pedig a mindennapok természetes velejárója, a kommunikáció egyenrangú nyelve.

Ha a hallgató a magyar–szlovák változatot kéri, tehát érvényesíti a nyelvhasználati jogait, akkor lemond az angolról, amire pedig szüksége van az érvényesüléshez vagy a továbbtanuláshoz. Egyszerre a kettőt nem adhatja ki az egyetem. Mivel pedig a végzősök jelentős részének szüksége van az angol változatra is, azt egy komolyabb összegért kell lefordíttatnia. A magyar nyelvhasználatért így végső soron fizetnie kell annak, aki csak kétnyelvű diplomát kap az egyetemtől, mivel háromnyelvűt – ami a probléma végső megoldását jelentené – továbbra sem hajlandó kiállítani az intézmény.