Schuster aláírt is, nem is

Pozsony. A Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatóját ezentúl nem a kormány, hanem a parlament nevezi ki, viszont a kabinet javaslatára. Rudolf Schuster államfő tegnap aláírta az új titokvédelmi törvényt, melynek értelmében május 1-jétől állambiztonsági szempontból kockázatot jelenthetnek a kommunista titkosszolgálat egykori tagjai és azok a személyek, akik Moszkvában jártak iskolába. Szűkül azoknak a személyeknek a köre, akik átvilágítás nélkül is hozzáférhetnek államtitkokhoz; a három közjogi méltóságon kívül a kivételezettek közé tartoznak a kormánytagok, a számvevőszék elnöke és alelnökei, a parlamenti képviselők és a bírók – a speciális bíróság tagjait kivéve. Ezzel szemben az ombudsman átvilágítási bizonylat nélkül nem nézhet bele titkos aktákba. Ha a Nemzetbiztonsági Hivatal úgy dönt, az átvilágított személy kockázati tényezőnek számít, a döntés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. Ha a Nemzetbiztonsági Hivatal elutasítja az indítványt, az ügy fellebbviteli bizottság elé kerül; annak a döntése ellen a Legfelsőbb Bíróságon lehet panaszt emelni.

A helyi illetékekről szóló jogszabályt nem írta alá az államfő. Schusternek nem tetszik, hogy a tervezet bizonyos illetékeket megszüntet, ezáltal a községek jelentős bevételtől esnek el, amit az állam sehogyan sem kompenzál. Egyebek mellett megszűnne például a reklám és a belépőjegyek után fizetendő illeték, amelyet Schuster szerint meg kellene tartani. (sz. a., s)