Rosszul tanul az éhes kisdiák

A Tesztelés 5 országos adatai alapján régiónként jelentős az eltérés a diákok tudásszintjében. Matematikából és szlovák nyelvből is a nyugati régiók iskoláinak diákjai hozták a legjobb eredményeket. Az ország keleti régiói felé haladva egyre csökken a diákok teljesítménye. Ez a jelenség a magyar tanítási nyelvű iskoláknál is megfigyelhető. A Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NÚCEM) adatai alapján országos összesítésben magyar nyelvből a diákok átlag 64,2%-os eredményt értek el. Járási bontásban a legjobb eredményt, 76,3%-os átlagot a Pozsony I járás diákjai írták. Hasonlóan jól szerepeltek a Dunaszerdahelyi járás iskoláinak diákjai, ők magyar nyelvből átlag 75,8%-ra írták meg a tesztet. A leggyengébb eredményeket azonban három közép-szlovákiai járás iskoláinak diákjai produkálták. A sor végén a rimaszombati járásbeli iskolák diákjai szerepelnek, magyar nyelvből mindössze átlag 43,3%-ot értek el. A Kassa-vidéki iskolák diákjai 44,4%-ra, a nagyrőcei járásbeli iskolákban pedig 46,3%-ra teljesítették a tudásszintmérőt magyar nyelvből. Mindhárom régióban jelentős a hátrányos szociális és gazdasági hátterű diákok száma. Az oktatási minisztérium a délutáni foglalkozásokban látja a felzárkóztatásuk lehetőségét. Az általunk megszólított pedagógusok megerősítették, hogy ezen diákok képzésénél, fejlesztésénél számos problémával kell megküzdeniük. Papp Andrea, a szepsi alapiskola igazgatója szerint az oktatási tárcának nincs valós képe a reális helyzetről. „Először meg kellene oldanunk a gyerekek étkeztetését, utána beszélhetnénk a délutáni foglalkoztatásról. Éhes gyereket délig se lehet tanítani, nem délután 4 óráig” – mondta Papp Andrea, aki arra figyelmeztet, hogy a hátrányos helyzetű diákok módosított besorolása miatt többen elestek a kedvezményes ebédtől. Nem egy diákjuk éhesen jár iskolába. „Ilyen viszonyok mellett a napközis foglalkozás sem megoldás, mert amelyik szülő nem tud ételt adni a gyerekének, az a napközi illetékét sem tudja kifizetni” – magyarázta az igazgató. Ziman Ágota, a feledi Szombathy Viktor Alapiskola igazgatója viszont arra figyelmeztet, hogy számos alkalommal a szülők is akadályát jelentik a délutáni képzéseknek. Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos szerint a felzárkóztatást kora gyermekkorban kell elkezdeni, és stabilizálni kell a hátrányos helyzetű diákok anyagi támogatását. Utóbbi megoldását az oktatásügyi minisztériumtól várja. 

A novemberi Tesztelés 5 eredményei magyar viszonylatban jobbára kopírozzák az országos eredményeket. A magyar iskolák diákjai is az ország nyugati felében teljesítettek jobban a tesztekből, a leggyengébb átlagos teszteredményeket a közép-szlovákiai régiók iskoláinak diákjai írták. Vagyis azon régiók tanulói, ahol jelentős a hátrányos szociális és gazdasági hátterű diákok száma.

Míg az oktatási minisztérium a délutáni foglalkozásokban látja a felzárkóztatásukat, addig a pedagógusok gyakorlati tapasztalata jóval árnyaltabb képet ad az iskolákban uralkodó állapotokról.

Éhesen nem megy

Papp Andrea, a szepsi alapiskola igazgatója szerint amióta módosították a hátrányos helyzetű diákok besorolásának feltételeit, számos diákjuk éhesen jár iskolába. Hasonló állapotokról számoltak be más járások pedagógusai is. Korábban ugyanis, ha a hátrányos helyzetű diákok létszáma meghaladta az 50%-ot, akkor az egész iskola ingyen étkezhetett. A szigorítás miatt számos iskola elesett ettől a kedvezménytől. Az általunk megszólított pedagógusok szerint iskolánként több tízre tehető azon kisdiákok száma, akik korábban csak az iskolában jutottak meleg ételhez. „Nincs kifogásom a délutáni képzés ellen, de az oktatási miniszternek előbb azt kellene megoldania, hogy legalább naponta egyszer ingyen kapjanak ételt azok a gyerekek, akik valóban rászorulnak. Egy éhes gyereket tanítani és fejleszteni már délig is óriási erőfeszítés, szinte lehetetlen küldetés” – mondta Papp Andrea. Az igazgató azt is hozzátette, hogy azok a szülők, akik nem tudják megfizetni a gyerek ebédjegyét, a napközi költségét sem tudják állni. A délutáni foglalkozások költségeinek egy részét a tárca és az önkormányzat fedezi, ugyanakkor a szülőknek is hozzá kell járulniuk. „Ingyen lenne érdeklődés a napközi iránt, de a havi 3,5 eurós költséget sem tudjuk bevasalni ezektől a szülőktől. Az együttműködés egyébként zavartalan addig, amíg pénzről nincs szó” – mutatott rá az igazgató.

Szülő mint akadály

Ziman Ágota, a feledi Szombathy Viktor Alapiskola igazgatója tanácstalan iskolája eredményeinek elemzése után. „Matematikából és magyar nyelvből is jobban teljesítettek azok a diákok, akik nálunk végezték az alsó tagozatot. Ugyanakkor nincs óriási különbség a környező alsó tagozatos iskolákból érkezett diákok teljesítménye között” – mondta Ziman Ágota, aki szerint eddig is komoly erőfeszítést tettek a diákok délutáni képzéséért. Iskolájuk bekapcsolódott az „Iskola mindenkié” programba, mely a délutáni oktatással függ össze. „Szinte minden nap két részből álló köri foglalkozást tartunk a diákoknak, összesen kétszer 60 percet szentelünk a képzésnek. Az első részben a napi tananyaggal dolgozunk, a második rész szól a különböző foglalkozásokról, ami lehet kertészkedés, varrás, modellezés és így tovább” – magyarázza az igazgató, aki szerint ez alig mutatkozott meg a tesztelés eredményén. Ráadásul a diákokat nem kényszeríthetik, hogy részt vegyenek a foglalkozáson. Számos szülő ellenzi, hogy a gyermek késő délutánig iskolában legyen, holott Ziman Ágota szerint néhány kicsinél nagy szükség volna a külön fejlesztésre. Nem segített az sem, hogy a pedagógusok kikísérik a diákokat az autóbuszokhoz a foglalkozás végén. „Korábban szerveztünk összejöveteleket a szülőknek, amelyen igyekeztünk megértetni velük a délutáni képzés jelentőségét, de alig volt foganatja” – mondta az igazgató. Ziman Ágota egyébként azt fontolgatja, hogy az eredmények tükrében egyeztetésre hívja környékbeli kollégáit.

Korai felzárkóztatás

Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos szerint a felzárkóztatást már a kora gyermekkorban el kell kezdeni. „Ha a gyermek komolyabb lemaradással érkezik az alapiskolába, azt nehezen tudja behozni. Hivatalom ezért javasolta a kötelező óvodalátogatás bevezetését, mely január elsejétől már ingyenes minden hátrányos helyzetű gyermek számára” – mondta Ravasz Ábel, aki szerint ugyanilyen fontos, hogy stabilizálják a hátrányos helyzetű diákok anyagi támogatását. „Az oktatási tárcának 2018 végéig elő kell állnia a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai támogatásának reformjával” – mondta a romaügyi kormánybiztos. Ravasz Ábel egyébként az egész napos oktatást pozitív elképzelésnek tartja.