Riportunk a szerb–magyar határról

„A műveleti területre nem léphetnek be, a tárgyi berendezéseket nem szabad megérinteni – mondja a NATO-drótból készülő kerítést építő katonák vezetője. – Fényképezni csak a határra merőlegesen lehet.” Ásotthalomtól néhány kilométerre értük el a magyar–szerb határt, a helyi önkormányzat által létrehozott mezőőrség egyik tagja – a három közül –, Sáringer Zoltán vitt ki az egyetlen kocsijukon, egy Lada Niva terepjárón. Légkondi nincs, kint 38, bent 45 fok. Az ásotthalmi önkormányzat jelenleg gyűjt egy jobb terepjáróra, a település határát és a környékén levő tanyavilágot ugyanis más járművel száraz időben is nehéz bejárni. A kocsiban mellettem egy francia tudósító utazik egy magyar fotóssal. Különben is nagy az újságíró-sűrűség a településenéskörnyékén,akétóraalatt, amíg a határt és a kerítést szemrevételezzük két másik stáb is érkezik kamerákkal.

Két sor kerítés

A katona(tiszt?) ugyan barátságos, de valóban nem enged közelebb a kerítéshez. A bokrok mögül az látszik, hogy talán egytucatnyi katona építi ezen a ponton a külső kerítést. Ez lesz az, amely megépül a teljes 175 kilométeren augusztus végéig, ahogyan Orbán Viktor magyar miniszterelnök megígérte. Hamarosan azonban két rendőr érkezik, látszik rajtuk, hogy nem először találkoznak újságírókkal. A fotós kolléga ugyan tart tőle, hogy ugyanúgy jár, mint néhány kilométerrel távolabb, Mórahalom mellett, ahol szintén nem hagyták közelről fotózni a kerítést, de szerencsére kellemesen csalódunk. Miután adóvevőn tájékoztatták feletteseiket arról, hogy kik vagyunk, engedik, hogy egészen a kerítésig sétáljunk, és szabadon fényképezhetünk bármit. Természetesen rajtuk kívül, de nem szólnak akkor sem, amikor a dolgozó katonákat fényképezzük. Ők különben alig egy napja vannak itt, de látszik rajtuk, hogy bárhol máshol szívesebben lennének.

Ez a külső kerítés mindössze 1,5 méter magas, három tekercs, egymás felett rögzített úgynevezett NATOdrótból áll. Ez a szögesdróthoz hasonlít, csak „szögek” helyett 3-4 centi hosszú pengék meredeznek rajta. Átmászni rajta lehetetlen, talán erővágóval átvágható – ha nem őrzik. Ez a kerítés mintegy 2 méterre lehet a határvonaltól, természetesen már magyar oldalon. Ez jól látszik, a határt fehér határkövek – inkább oszlopok – jelzik. A 3 méteres kerítés a külsőtől további néhány méterrel beljebb lesz, de hogy ez mikorra készül el, azt még senki sem tudja. A „mintakerítést” is szívesen megmutatják a rendőrök, de ehhez újabb kilométereket kell zötykölődni a Nivában. Szerencsére útközben találkozunk egy HVG-s kollégával, aki kicsit modernebb – és főleg légkondicionált – kocsival közlekedik, inkább átszállok hozzá. Ő már ismeri az utat, tudja, hogyan lehet eljutni az elkészült kerítésrészhez. Az út kicsit jobb, de a tanyák között most menekültekkel találkozunk. Pontosabban két fiatal férfi áll az út mellett. Miután megállunk, azt hiszik, elvisszük őket. A bokorban elbújva ott a család, nők, gyerekek. Csak egy palack ásványvízzel tudunk rajtuk segíteni, és útba igazítjuk őket a közút felé. Ott már rendőröket találnak, akik elviszik őket a legközelebbi gyűjtőtáborba, valószínűleg Röszkére.

Néhány 100 méterrel távolabb elérjük a „mintakerítést”. Itt már a három méter magas drótfal áll mintegy 150 méteren, mellette azonban újra csak a másfél méteres, NATO-drótot húzzák tovább kilométereken át. A határt itt rendőrök őrzik, a kerítés építésére közmunkások érkeznek.

Katonákat nem látunk. Néhány fotó, majd indulunk vissza Ásotthalomra.

Kívül tágasabb 

A faluházban a polgármesterrel találkoznánk, de Toroczkai László éppen éves szabadságát tölti. Helyette az egyik önkormányzati képviselő, Dobó Veronika válaszol kérdéseinkre.

„Azt tartjuk a legfontosabb feladatnak, hogy a falun kívül tartsuk a menekülteket” – mondja lapunknak Dobó. Ezért úgynevezett gyűjtőpontokat hoztak létre a legfrekventáltabb menekültútvonalak közelében.

Itt mobil WC-ket, szemétgyűjtőket helyeztek el, és ezeken a pontokon ivóvizet is kapnak a menekültek. Ételt nem, arra nincs pénzük.

Gyakorlatilag ez minden, amit a falu tenni tud értük. Az államtól mindössze 14 millió forintot kaptak megnövekedett kiadásaikra. Három mezőőrt alkalmaznak tavaly nyártól, de őket maguk fizetik. Az államtól kapott támogatás a gyűjtőpontok kialakítására, rendben tartására, a szemét összeszedésére elég. Tavaly novembertől, amikor az első menekülthullám elindult – akkor többségükben

1 x még koszovóiak érkeztek – a falu kataszterében összegyűjtött szemét mintegy 10 százalékkal nőtt meg. A faluban nem is látni menekültet. „A legnagyobb problémát a környező tanyákon élőknek jelentik a menekültek, félnek a szinte folyamatosan érkező idegenektől” – magyarázza Dobó.

Januárban volt egy-két hét szünet, majd megkezdődött az ázsiai menekültek érkezése. A képviselő szerint a hivatalos számoknál mintegy 1000–1500 fővel is többen érkezhetnek naponta. Ők általában éjszaka jönnek, elbújnak a rendőrök elől, az embercsempészeket keresik, akik tovább viszik őket Nyugat felé. „Sok menekültet a határig szállít az embercsempész, ott kiszállnak, gyalogosan kelnek át a határon, az embercsempész pedig a határátkelőn, hivatalosan átlépve a határt a megbeszélt ponton várja, és viszi őket tovább” – magyarázza Dobó. Arra a kérdésre ő sem tud válaszolni, hogy a kerítés felépítése után mi lesz azokkal, akik ugyan nem másznak át rajta, de a kerítés előtt, már Magyarország területén próbálkoznak meg a menekültstátusz kérvényezésével. „Ezt a kérdést mi is feltettük az illetékeseknek, de nem kaptunk rá választ” – mondja a képviselő. Azóta felbukkant már olyan hír, hogy a kerítés előtt várakozó menekülteket beengedték a határőrök.

Menekültek az út mellett

Mórahalom és Röszke felé tartva szinte száz méterenként 10–30 fős csoportokat lehet látni. Általában útbaigazítást és ivóvizet kérnek. Az egyik csoport mintegy 15–20 emberből áll, a legkisebb gyerek talán kétéves lehet, de vannak köztük tizenévesek is felnőttek társaságában. Egy 25–30 körüli férfi azt állítja, Bangladesből érkeztek. A legközelebbi falu iránt érdeklődik, mutatjuk az irányt, tudva, hogy néhány száz méterre van egy gyűjtőpont, ahol megpihenhetnek, rendőrt is találnak és ivóvizet is kapnak.

Mórahalom mintegy 5800 lakosú kisváros, termál- és élményfürdővel. A fürdő bejárata előtt rengeteg szerb rendszámú gépkocsi, de német szót is hallani. „A városban nem látni menekülteket, inkább a tanyavilágban jelentenek problémát” – mondja az egyik kávéház pincére. Az 5800 lakosból több mint 1500 külterületen, vagyis tanyákon él. A problémákról a pincér is csak hallott, mint mondja, előfordult, hogy éjszaka épülő házakban húzták meg magukat. Érezhető a média keltette hisztéria hatása is. „Elsősorban a lányokat féltik az emberek, mert hallottuk, hogy megerőszakolják őket” – mondja a huszonéves fiú. Elismeri azonban, hogy egyelőre még semmilyen erőszakos bűncselekményt nem követtek el.

Inkább a menekültek elleni erőszakos bűncselekmények szaporodtak meg, és sokan visszaélnek a menekültek helyzetével. Az ATV tájékoztatása szerint a rendőrség már elfogta annak a csoportosan elkövetett rablásnak a harmadik gyanúsítottját, amely Mórahalom területén történt néhány napja. „Két autóba ültették be a három szír illegális bevándorlót, majd egy lakatlan tanyára vitték őket, ahol sokkolóval, botokkal bántalmazták a sértetteket, elvették tőlük a náluk lévő készpénzt, a mobiltelefonjukat és a karórájukat” – mondta Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője. Szegeden is elfogtak egy férfit hasonló bűncselekmény gyanújával, aki a három társával szintén egy szír állampolgárt rabolt ki.

A rendőrség csütörtöki jelentése jól mutatja a helyzetet: aznap 51 csoportban 1307 illegális bevándorlóval – köztük 285 gyermekkel – intézkedtek a rendőrök és a polgárőrök Csongrád megye déli részén. A legnagyobb csoportot Röszke külterületén fogták el 22 óra 50 perckor. Ott 87 szír, 20 afgán, 8 pakisztáni és 1 iraki lépte át illegálisan a zöldhatárt. Augusztus 13-án hajnalban Röszke külterületén fogtak el a rendőrök egy szegedi férfit, aki autójában 7 szír illegális bevándorlót vitt Budapest felé. Egy másik férfi Szegeden 1000 eurót kért 3 szír állampolgártól azért, hogy a fővárosba vigye őket.