Részletes állapotfelmérés

Az említett 14 romatelep közül hat Kassa megyében, kettő Eperjes megyében, hat pedig Besztercebánya megyében van. Valamennyi a többségi településtől távolabb található. Igaz, hogy ezen a 14 telepen csak mintegy 1600 ember él, de a többi közel 800-on sem sokkal jobb a helyzet. 185 telepen – 23 százalékukon – például egyáltalán nincs vezetékes víz, és az épületek 7,2 százalékában pedig semmilyen forrásból származó ivóvíz sincs, tehát még ivóvizet adó kúttal sem rendelkeznek. Az emberek itt természetes vízforrásokból, folyókból, patakokból nyerik a vizet, amely sok esetben fertőzött, ezért nem ritkák a járványok.

A teljes romaatlaszt a napokban hozta nyilvánosságra a szociális ügyi minisztérium, elkészítésében az Eperjesi Egyetem vett részt, a költségeket – 890 ezer eurót – az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) állta.

A most elkészült dokumentum már a második, az elsőt még 2004-ben az akkori romaügyi kormánybiztos, Klára Orgovánová hivatala készítette. A dokumentum részletesen feltérképezi az elkülönülten élő roma közösségek helyzetét, a telepek infrastruktúráját, elemzi az egészségügyi ellátás, az oktatás helyzetét ezeken a telepeken, az úthálózat állapotát, a romák által lakott épületek állagát, színvonalát, és a parcellák tulajdonjogi viszonyait, amelyeken ezek az épületek állnak. A helyzet az elmúlt tíz évben csak kicsit javult.

A dokumentum egyik készítője, Daniel Škobla, az UNDP elemzője szerint az atlasz nem népszámlálás, hanem egyfajta leltár. A dokumentum tartalmazza például a romák lakta községekben működő aktív sportegyesületeket, a roma képviselők és polgármesterek számát, de a kutatók felmérték azt is, hogy hány vendéglő, kocsma van az egyes településeken.

A szociális tárca az atlaszt a gyakorlatban is használni fogja, állítja Michal Stuška szóvivő. „Jelentősége a 2014– 2020-as uniós költségvetési ciklus viszonyában lesz” – magyarázta Stuška, ez alapján kapják majd a fejlesztési támogatást. Az atlasz ugyanis értékeli, pontozza is a településeket, a szakértők úgynevezett szegregációs index alapján sorrendet készítettek. A legrosszabb helyzetben lévő községek automatikusan számíthatnak uniós támogatásra. Részletek a második oldalon. (lpj, sme)