Restitúció és nevesítési eljárás

Igyekszünk január közepéig előkészíteni egy formanyomtatványt, mellyel lényegesen egyszerűsödik a kérvényező dolgaMikortól lehet beadni a restitúciós kérvényeket? Már most, decemberben postázzuk, vagy csak januártól kell benyújtani?

Január elsejétől lehet beadni a kérvényeket. De vigyázat, változik a földhivatalok rendszere. Idáig a járási hivatalok földügyi osztályaihoz kellett fordulni, jövőre ezek az osztályok önállósodnak, földhivatalokká alakulnak át, és január elsejétől oda kell postázni a kérelmeket. Egyszerűbb lenne, ha lennének űrlapok, de nem tudom, hogy a közigazgatási reform és a hivatalok átalakítása miatt ez megvalósul-e. Valószínűleg később lesznek nyomtatványok, remélhetőleg még az első negyedévben. Viszont nem kell az űrlapokra várni, saját szavakkal megfogalmazott kérvényt is be lehet nyújtani. Azt kell megírni, hogy ki milyen földet szeretne restituálni...

Például úgy, hogy: alulírott Kovács János visszaigényelem ezt és ezt a földet, melyet ekkor és ekkor vettek el...

Jó lenne, ha az új restitúciós törvényre hivatkoznának, és feltüntetnék, hogy a visszaigényelt tulajdon a telekkönyvi kivonat XY száma alatt az XY kataszterben, XY dűlőben XY nagyságú föld volt, melyet ekkor és ekkor vettek el. Érdemes minél több okiratot csatolni, mert akkor egyszerűbb lesz az eljárás. Ha nincsenek meg a papírok, bonyolultabb lesz a dolog, de akkor is adják be a kérvényt. Igyekszünk január közepéig előkészíteni egy formanyomtatványt, mellyel lényegesen egyszerűsödik a kérvényező dolga.

A restitúciós eljárás során az igénylőknek kell fizetniük illetéket?

A törvény értelmében nem kell fizetni.

Ajánlatos jogászt megbízni az ügyintézéssel?

Ha nagyobb vagyonról van szó, mellyel kapcsolatban esetleg különböző problémák is felmerülhetnek, például hiányoznak az iratok, és ha a kérvényező úgy látja, a visszakapott földből lesz annyi haszna, hogy érdemes ügyvédre költenie, akkor ne sajnálja a honoráriumot. De egyszerű esetekben, amikor csak pár hektárról van szó, és a papírok rendben, akkor fölösleges drága ügyvédet fizetni. A földhivatalok remélhetőleg maximálisan segítőkészek lesznek. Ha nem, akkor mindent elkövetünk, hogy segítsenek. Most, hogy az új hivatalok elöljárói tisztségei mégiscsak politikai funkciók lettek, az MKP-nak sok helyre sikerült vezetőt jelölnie. Megnézem majd magamnak azt a földhivatal-igazgatót, aki esetleg nem fog segíteni...

Egy olvasónk azt kérdezte, a föld nevesítése vonatkozik-e például azokra, akiknél még nem folytatták le az örökösödési tárgyalást.

Ez relatív, a konkrét eset ismerete nélkül nehéz válaszolni. Kérdéses, az adott parcella telekkönyvezve van-e, mert millió eset lehet, ki tudja, az érdeklődő mire gondolt. Ha nevesítetlen földről van szó, akkor be kell azonosítani a tulajdonosát, és ha még ezután sem tudni, hogy az adott Szabó János kicsoda, mert például a faluban több ilyen nevű ember élt, akkor kell a tulajdonosnak vagy az örökösöknek aktívan közbelépniük, jelentkezniük, hogy az a Szabó János én vagyok, illetve az elődöm, és a bíróságon kell kérni az örökösödési eljárás lefolytatását. De részletek nélkül csak általánosságban fogalmazhatok, hiszen minden eset egyedi.

A nevesítési eljárással kapcsolatban Peter Vojtko, a geodéziai, kartográfiai és kataszteri hivatal alelnöke a napokban nehezményezte, hogy a parcellák beazonosítására a jövő évi költségvetésből a kért 250 millió helyett csak 86 millió jut. Ezért pénzszűke miatt lelassul a nevesítés, leghamarább 2023-ban fejeződhet be, akkor lehet rend a telekkönyvekben. Szerinte ez azért is rossz, mert 2010-től már külföldiek is vásárolhatnak földet.

Valóban nem lenne jó, ha 2023-ig húzódna a dolog, de én úgy tudom, a kormány mindent megtesz azért, hogy minél hamarább lezáruljon a beazonosítás. Szerintem a kartográfiai hivatalnak is vannak tartalékai, ott is vannak hiányosságok. Különböző cégekkel végeztetik a nevesítést, és némelyik cég nem áll a helyzet magaslatán: nem a legjobb eredményt mutatja fel, viszont a munkáért jelentős pénzt felvesz. Úgyhogy a hivatalnál is van javítanivaló.

Vojtko arra is rámutatott, hogy az a föld is nevesítetlennek számít, melynek ugyan ismerik a tulajdonosát – illetve a nevét –, de hiányosak az adatok, például hiányzik az állandó lakhely, a születési szám. Szerinte a lehető legnagyobb mértékben kell tájékoztatni a polgárokat, hogy ilyen esetekben maguk jelentkezzenek, és pótolják a hiányzó adatokat. Ellenkező esetben a föld állami, majd községi tulajdonba kerül. Vojtko attól tart, később jelentkeznének a tulajdonosok, visszakövetelnék a községtől földjüket, és hosszadalmas bírósági perek következnének. Mit szól ehhez?

Éppen az ilyen esetek elkerülése végett kell a nevesítési eljárást rendkívül alaposan lefolytatni, ezért fontos, hogy alapos, megfelelő céggel végeztessék. Ha képesek beazonosítani a tulajdonost, és csak a születési szám vagy az állandó lakhely hiányzik, ezt a személyt a nevesítési bizottság fel tudná kutatni, ez csak akarat és alapos munka kérdése. Másrészt a tulajdonjog kötelez: a gazda köteles gondoskodni a földjéről, például neki is ügyelnie kell, hogy a vagyon megfelelő tulajdonlapra kerüljön. Biztosan lesz egy-két bírósági ügy, de ott, ahol a nevesítés rendben lefolyt, és mind a bizottság, mind a megbízott cég alapos munkát végzett, aligha. Inkább egyedi esetekre lehet majd számítani. Az viszont elgondolkodtató, hogyan nyilatkozik a kartográfiai hivatal alelnöke. Kérdéses, ő mennyire áll a helyzet magaslatán, hiszen éppen ezen az intézményen múlik, hogy minden zökkenőmentesen történjen. Ha ők rendesen végzik a dolgukat, nem kell bírósági perektől tartani.

A beazonosítási eljárásban érintett polgároknak kell fizetniük valamilyen illetéket?

Igen. Nehéz megmondani a pontos összeget: négyzetméterek szerint számolják ki. Ha rendezni kell a parcellát, akkor ki kell fizetni bizonyos részvételi díjat, ami pár négyzetméter esetében száz korona körül van. Rendezett föld esetében, amikor minden rendben van, nem kell fizetni semmit. Rendezni pedig akkor kell, ha a föld nincs az illető nevén, pedig ő használta, vagy az adott parcellát be kell azonosítani.

Megfogalmazódott olyan olvasói kérdés is, hogy a polgároknak mit kell tenniük a nevesítési eljárás és a parcellák beazonosítása során, hogy ne csússzanak ki a határidőkből. Egyáltalán van valamilyen határidő?

Miután elkezdődik a nevesítési eljárás, felszólítják a nevesítési folyamattal járó illeték kifizetésére azokat a polgárokat, akiknek a parcelláját rendezik. Kifüggesztik a község hivatalos táblájára a beazonosítandó parcellák jegyzékét, és ezzel kapcsolatban a kifüggesztéstől számított harminc napon belül lehet észrevételt tenni, például az adatokat helyesbíteni. Az egész úgy működik, hogy a kataszterben fellelhetők valamilyen adatok, ezeket feldolgozzák, lezárják az örökösödési eljárásokat, majd elkészítenek egy listát arról, hogy az adott községben kinek mije volt, illetve van. Tehát ezen a listán konkrét parcellák, parcellaszámok, vélt és valós tulajdonosok vannak, és ha valakinek van valamilyen hozzászólnivalója, akkor egy hónapig ezt megteheti. Például ilyenkor olyasmi szokott kiderülni, hogy XY földje máshol volt, vagy hogy nem Kovács Jánosról, hanem a nagyapjáról van szó, vagy hogy a Szabó családnak volt még máshol is földje, de azt nem jelölték meg.

Vagyis nincs egységes, konkrét dátumra vonatkozó határidő?

Nincs, mert valamelyik községben már elkezdődött a nevesítési eljárás, és már a listát is kifüggesztették. Valahol már le is zárult a dolog, máshol el sem kezdték.

Ezek szerint a községi hivatalban kell érdeklődni, hogy az eljárás már elkezdődött-e, mikor függesztik ki a listát, illetve mikor telik le a harminc napos határidő?

Igen, mert a nevesítési bizottságnak a polgármester az elnöke. Minden községben a helyi polgármester tud erről a legtöbbet, érdemes nála érdeklődni. Ahol már elkezdődött a telekbeazonosítási eljárás, nem árt falugyűlést összehívni. Sok helyen volt, és pozitív eredménnyel zárult, hiszen az emberek közvetlenül a polgármestertől tájékozódtak, egymás között megbeszélhették kételyeiket, a polgármester pedig felhívta a figyelmet a határidőkre, elmagyarázta, milyen iratokra van szükség. A polgároknak és az önkormányzatnak egyaránt aktívan kell viszonyulniuk a kérdéshez.

A 2004. január 1-jével létrejövő kerületi és körzeti föld- és erdőhivatalok

Város Cím Hivatal

Pozsony Pekná cesta 16. KeE, KE

Pozsony Krížna 52. KeF,KF

Szenc Hurbanova 21. KF

Nyitra Štefánikova tr. 88. KeF, KF, KeE, KE

Komárom Senný trh 4. KF

Léva Dopravná 14. KF, KE

Nagyszombat Vajanského 22. KeF, KF, KeE, KE

Érsekújvár Svätoplukova 1. KF, KE

Dunaszerdahely Bartók Béla korzó 789/3 KF, KE

Galánta Mierové 1. KF

Besztercebánya Nám. Ľudovíta Štúra 1. KeF, KE

Besztercebánya Skuteckého 19. KF, KE

Losonc Nám. Republiky 26. KF, KE

Nagyrőce Komenského 1237/40 KF, KE

Rimaszombat Hostinského 4. KF, KE

Nagykürtös Nám. Škultétyho KE

Nagykürtös Lučenecká 73. KF

Kassa Popradská 78. KeF, KF, KeE

Nagymihály S. Chalúpku 18. KF, KE

Rozsnyó Šafárikova 71. KF, KE

Tőketerebes Nám. Mieru 804. KF

*KeF-kerületi földhivatal, KF-körzeti földhivatal, KeE-kerületi erdőhivatal, KE-körzeti erdőhivatal