Reštaurácia Casablanca

Az étterem Párkány fejlődésnek lendült belvárosában található. A családi házból átfabrikált épület homlokzatát is nemrégiben felújították kicsit érthetetlen módon hatalmasra sikerült kávéreklámmal dekorálva azt. A csöppnyi kerthelyiségen át a vendéglőbe belépve tovább domborodik a családi házas jelleg. Legelőször a keskeny és hosszú előszobába kerül a vendég, ahol erős sokkhatás éri a térnövelés céljára felszerelt tükörben felbukkanó alakjától. Ezt átvészelve szörnyű dilemmába kerül, vajon hogyan oldalazhatna el a szűk folyosón ülő vendégek tányérjainak a földre sodrása nélkül. Az átkelési gyakorlatot teljesítve a kisszobába toppanék. Földig érő piros kötényt viselő pincér repült volna felém, ha nem csavarodott volna olyannyira a lába köré a hosszú ruhadarab. Gésatotyogásban megközelítve asztalunkat meggyújtotta a gyertyát és felvette az italrendelést. Körbetekintve egységesen kialakított képet, tiszta fehér abroszokat, minden asztalon három szál piros szegfűt, előre odakészített étlapokat és fűszerszámokat láttam. Ugyanilyen egységesen hajlottak szürkületbe és ki nem tisztított foltokba az asztalok alá rendezett kerek és szögletes szőnyegek. A kisszobában a fényt törött burájú reformkori csillár, a nagyszobában pedig hasonló stílusú falikarok szolgáltatták. Az italok felszolgálása után hamutartót nem találva a pulthoz mentem a dohányzás megengedettségét firtatni. A „sajnos nem lehet” válasz után az ügynek nyomatékot adva ürítette ki a pincér a pulton máglyarakásként csikkel és hamuval teli hamutartót. Kudarcélményemet enyhítendő az étlap olvasásába fogtam. Hatféle levest, különféle halakból készült halászleveket kínálnak. Bőséges ajánlat van szárnyasokból, frissensültekből és készételekből. A számomra jól ismert ételnevek és megfogalmazások közül egyedül a „Bikaszerelem” jelent meg lelki szemeim előtt a maga feltételezett vehemenciájával. A sokféle módon készített bélszínételek után köretek és saláták hosszú sora következett. Első fogásnak bablevest rendeltünk az ígéretek szerint hús nélkül, melybe íze szerint rengeteg munkát fektethettek a belefőtt kolbászkarikák kipecázásával. Mindemellett finom és sűrű volt, a melléje kapott erős paprika is gusztusos tálalásban érkezett. Két fogás között az italhűtő mögül a szemembe csillant egy fénysugár, mely misztikus jellegét a fényes csőhöz tartozó porszívó felismerése hamar eloszlatta. A leves után a főételünk hamar elénk került. Pirosra sült malachúsban, párolt káposztával és knédliben, holdfogyatkozósdit játszó hatalmas szelet rántott sajtban gyönyörködhettünk. A malac friss és finom volt, a párolt káposzta a magyar hagyományoknak megfelelően készült. A hozzá adott felhő könnyedségű, gőzölgő híres szlovák knédli protézisragasztó nélkül is bátran fogyasztható. Félköríves rántott sajtom kiváló állagú és ízű volt a jó alapanyagnak köszönhetően. Melléje a nagyszobában levő szószos asztalkáról választhattam mártást kedvemre. Gyomrunkban még helyet sejtve fellapoztuk az étlap deszszertes kínálatát. A nyilván fogyókúrázóknak, vagy fakíroknak ajánlott „pudingpohár” helyett gundel palacsintát kértünk. Talán a közelgő Márton nap tiszteletére púposra tömött, csokimártásban úszó tejszínhabos palacsintát kaptunk. Tényleg finom volt, így nem nagyon értettem, miért köpködi vissza a palacsinta szélét enyhe fújtató hanggal kísérve a szomszéd asztalnál ülő pecsétgyűrűs ember.

A mellékhelyiségek az udvarról nyílnak, melyekbe kulccsal juthatunk. A férfi zöld, a női wc kulcstartója piros, melyen egy sematikus ábra két apró köre szimbolizálja a mellkasi nemi jelleget. Az egylégterű toalett nagy, tiszta, de rém ronda. Aprócska fénytelen tükör, rozsdásodó fémtartályok, öreg és hevenyészetten felpakolt csempék jellemzik. A hideg-melegvíz csap forgattyúja oly közel van egymáshoz, hogy markos ember csak kézmozgásának precíz összehangolásával tudja egyszerre megnyitni a kettőt.

Számlánkat keményfedeles titkos könyvecskébe rejtve kaptuk. Kinyitva a hosszú keskeny pénztárszalag csigaformába gömbölyödött, így azt barbár módon összegyűrve, pénzünket mellé helyezve fizettünk.

Látogatásunkról nem tájékoztattuk előre a vendéglőt, a számlát magunk fizettük.