Rangsor, egyelőre tekintély nélkül

A besztercebányai egyetem a közép-szlovákiai magyar diákok körében is népszerűJán Krošlák felvételeHiába a nyilvánosságra hozott egyetemi rangsor, a hallgatójelöltek számára továbbra is a szakma iránti érdeklődés, az adott egyetem lakhelyüktől számított földrajzi távolsága, a bejutás feltételei jelentik a legfontosabb szempontokat a jelentkezésnél.

A középiskolák beszámolói alapján, végzőseik pályaválasztását a lista egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben befolyásolja. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója úgy tapasztalja, diákjai nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget a felsőoktatási rangsornak: „Igaz, bő az egyetemi választék, tehát az okos döntés szempontjából akár hasznos is lehetne számukra a lista, de nem tekintik mérvadónak. Úgy tudom, a munkáltatók egyelőre szintén nem veszik figyelembe, hogy leendő munkatársuk melyik egyetemen szerzett diplomát. A későbbiekben nem tartom kizártnak, hogy jelentőségre tesz szert egy ilyen rangsor, azonban ennek jelenleg még nincs nyoma.” Az igazgató szerint végzőseiket és szüleiket sokkal jobban érdekli, hogy a magyarországi egyetemek vajon elismerik a Szlovákiában szerzett érettségit: „Kérdéseikre minden esetben igyekszünk választ adni, így megtudhatták azt is, hogy külföldön egyetemenként változik, beszámítják-e a hazai érettségi vizsga eredményeit.” A gimnázium végzősei körülbelül egyharmad-egyharmad arányban folytatják felsőfokú tanulmányaikat csehországi, anyaországi és belföldi egyetemen. „Mióta azonban megalakult a Selye János Egyetem, egyre csökken a magyarországi felsőoktatási intézmények iránt érdeklődő fiataljaink száma. Akik itthon kívánják folytatni tanulmányaikat, zömükben a pozsonyi Comenius vagy a nyitrai Konstantin Egyetemre nyújtják be jelentkezésüket” – fűzte hozzá az igazgató.

A tornaljai magyar gimnázium diákjai szintén nem mutatnak érdeklődést a lista iránt, tájékoztatott Galo Pál Vilmos igazgató. A rangsor egyelőre újdonságnak számít, így a végzősök eleve bizalmatlanul kezelik. Aligha befolyásolja majd döntésüket: „Párhuzamosan négy–öt egyetemre jelentkeznek, a többségük belföldön, besztercebányai, pozsonyi, kassai, eperjesi, nyitrai felsőoktatási intézményekben, illetve a komáromi magyar egyetemen tanul tovább. Korábban aránylag többen jelentkeztek közülük magyarországi egyetemre. Az utóbbi pár évben alábbhagyott az érdeklődésük az anyaországban folytatandó tanulmányok iránt.”

„Úgy veszem észre, diákjaink maguktól is tudni vélik, legalábbis sejtik, hol érdemes próbálkozniuk, melyik egyetemen szerzet diploma jelenthet nekik a legtöbbet – közölte a párkányi gimnázium igazgatója, Bobor János. – Döntő szempont számukra, hogy a kiszemelt intézmény hol található, távol van-e lakhelyüktől, mekkora költségekkel jár majd a beutazásuk vagy a kollégiumi elszállásolásuk. Mérvadó számukra, hogy az adott egyetemet milyen arányban választották volt iskolatársaik, idősebb barátaik.” A gimnázium végzősei csaknem felerészben külföldi, főként magyarországi egyetemekre adják be jelentkezésüket. Mivel párhuzamosan több helyen is, vagyis kül- és belföldön egyaránt próbálkoznak, pontos adat nincs arról, hogy hányan tanulnak külföldön tovább.