Rábólintottak a miniszterek a július elsején érvénybe lépő áremelésekre

Pozsony. A kormány tegnapi ülésén igent mondott a kedden született koalíciós egyezségre, s az eredetileg jóváhagyott mértékben emelte az üzemanyag, a sör és a cigaretta fogyasztási adóját. Ennek megfelelően július 1-jétől egy liter üzemanyag átlagosan 2-3,5 koronával drágul, egy üveg sör az alkoholfoktól függően 1 koronával, a cigaretta doboza pedig 9 koronával lesz drágább. Továbbra is megmarad az árkülönbség a benzin és a gázolaj között. Nulla százalékos marad a bor fogyasztási adója, és nem emelkedik a pezsgőre kirótt adó. A minisztérium ezzel az intézkedésével akarja pótolni azt a hiányt, amelyet a hozzáadottérték-adóból és a nyereségadóból befolyt, a tervezettnél alacsonyabb költségvetési bevétel okozott. „Az intézkedés nélkül mintegy 3,8 milliárd koronával nőne az állami költségvetés hiánya – indokolta az adóemelést Ivan Mikloš pénzügyminiszter. – Az üzemanyag árának emelésével csak a környező országok árszínvonalát érjük el.” Mivel nem vezetik be a bor fogyasztási adóját, és alacsonyabb mértékben emelkedik a söradó, nagyobb mértékű emelést hagytak jóvá az üzemanyagfajták adójának esetében. A kormány 19 százalékban határozta meg a hozzáadottérték-adó egységes mértékét, mely január 1-jétől lép életbe.

A kabinet elfogadta az igazságügyi minisztérium két törvényjavaslatát is: a parlament elé terjesztik az összeférhetetlenségi alkotmánytörvényt, valamint a speciális bíróságról és ügyészségről szóló törvényt. Az összeférhetetlenségi törvény szigorúbb változatát hagyták jóvá a miniszterek, mely szerint a jogszabály hatálya alá tartoznak majd az önkormányzati képviselők és a polgármesterek is. Daniel Lipšic szerint szükség van a helyi választott képviselők fokozott ellenőrzésére, mivel az adóreform megvalósulása után a közpénzek egyre nagyobb hányadának felhasználásáról döntenek majd. Egyben számít arra, hogy a Városok és Falvak Társulása igyekszik majd elérni, hogy a helyi képviselők kikerüljenek a jogszabály hatásköréből. Az alkotmánytörvény elfogadása esetén kötelezi majd a közszereplőket – a parlamenti, önkormányzati képviselőket, kormánytagokat, államtitkárokat, bírókat, alkotmánybírókat – saját, valamint a velük egy háztartásban élők vagyonnyilatkozatainak nyilvánosságra hozatalára. Megszorításokat vezet be a funkciójuk letöltését követő időszakra, bizonyos ideig például nem helyezkedhetnek el olyan vállalatoknál, amelyekkel gazdasági kapcsolatban voltak tisztségükből kifolyólag. A törvény megszegése szankciókat von maga után, a bírság elérheti akár az 1 millió koronát is.

A speciális bíróság és ügyészség már az év végéig létrejöhet, ha a jogszabályt elfogadja a parlament. Mindkét intézmény országos hatáskörrel rendelkezne, fő feladata a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem lesz. „Az intézmények létrehozatala önmagában még nem jelenti a korrupció és a szervezett bűnözés felszámolását, de jelentős mértékben hozzájárulhat az eddigi munka hatékonyságának fokozásához” – véli Lipšic. A speciális ügyészt a parlament választja majd, javaslati joga lesz azonban a mindenkori főügyésznek is. Az intézmények alkalmazottai és azok hozzátartozói különleges védelmet élveznek majd.

Várható átlagos drágulás július 1-jétől

ólommentes benzin: +2,90 korona /liter

ólmozott benzin: +3,50 korona /liter

gázolaj: +3 korona /liter

egy palack sör: +1 korona

egy csomag cigaretta: +9 korona