Puhítják a nyelvrendeletet

VERES ISTVÁN

Az 535/2011-es rendelet szóban forgó bekezdése megszabja a közigazgatási hivataloknak, hogy a legalább 20 százalékos nemzetiségi aránnyal rendelkező településeken minden információs rendszerükkel tájékoztassanak a kisebbségi nyelv használatának lehetőségéről. A módosítás tárcaközi egyeztetésben van, és mivel a hatályba lépés feltüntetett ideje március 1-je, így még február folyamán a kormány elé kerül.

A módosítás célja, hogy a rendeletet összhangba hozza a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel, írta kérdésünkre a kormányhivatal sajtóosztálya. A törvény egyébként szintén rendelkezik a közigazgatási szervek tájékoztatási kötelezettségéről. „A közigazgatási hivatal a székhelyén, látható helyen tájékoztat a kisebbségi nyelv használatának lehetőségeiről” – áll a 2011-ben módosított jogszabályban. Ezt az önkormányzatok egyébként meg is tették 2012 elejétől, egy-egy, székhelyükön kifüggesztett nyomtatvánnyal.

A 2011 végén elfogadott rendelet ezt tágabban értelmezte, ugyanis megszabta, hogy a hivatal minden létező eszközzel tájékoztasson. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a hivatalok máshogy is tájékoztatták a lakosságot az említett nyomtatvány kifüggesztésén kívül. Sok községnek például önálló internetes oldala sincs.

A módosítás nem mutat jó irányba, ugyanis a korábbi gyakorlatot erősíti, állítja Tokár Géza. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint a hivatalokban a lakosság egy része éppen azért nem használja saját anyanyelvét, mert nem tudja, mikor és milyen formában van erre lehetősége. „Ha pont a legilletékesebb szervet, az érintett önkormányzatokat hagyjuk ki ebből a körből, akkor széles rétegekhez nem jut el az üzenet, továbbra sem tudják majd, milyen nyelvi jogaik vannak az adott hivatalban” – mutat rá Tokár. A lakosságnak és a helyi kisebbségeknek is érdekében áll a tájékoztatás a jogaikról, ezért értetlenül állunk a változtatás előtt – tette hozzá lapunk kérdésére.

A módosítást még tavaly kezdeményezte Ivan Gašparovič köztársasági elnök hivatala. Érinti a kétnyelvű településnév-listát tartalmazó kormányrendeletet is, amelyet a fent említettel egyszerre fogadott el a Radičová-kormány. Ott az indoklással kapcsolatos formalitásokról van szó. A kisebbségi status quo ezzel nem sérül, szögezi le a kormányhivatal. Robert Fico miniszterelnök azonban kormányra lépésekor azt ígérte, nem változnak a kisebbségi jogokat érintő jogszabályok.