Pozsony is az illegális műkincs-kereskedelem ellen

Pozsony. Kulturális örökségünk értékes darabjai gyakran ejtik kísértésbe a tolvajokat, a gyűjtőket és a műkereskedőket; kicsempészésük az országból és az illegális kereskedelem komoly probléma. Az ellene folytatott harcról szóló nemzetközi dokumentumot, az úgynevezett UNIDROIT-egyezményt nyolc állam – köztük Magyarország, Románia, Olaszország és Peru – ratifikálta, de már a franciák, a horvátok, a litvánok, a grúzok, a hollandok és más nemzetek is aláírták, csak parlamentjük még nem hagyta jóvá. Szlovákia is csatlakozni kíván a dokumentumhoz. Az egyezményről és Szlovákia csatlakozási szándékáról tegnap tárgyalt a kormány törvény-előkészítő tanácsa. Az UNIDROIT értelmében kulturális örökségnek minősülnek és fokozott védelemben részesülnek: a paleontológiai szempontból fontos ritka és különleges növény-, állat- és ásványgyűjtemények, valamint kövületek; a tudomány-, had- és társadalomtörténettel összefüggő tárgyak; régészeti leletek; műtárgyak (festmények, szobrok, nyomtatványok stb.); a legalább százéves régiségek (érmék, feliratok, pecsétek); az etnológiai szempontból érdekes tárgyak; ritka kéziratok, régi könyvek, bélyegek; régi bútorok, hangszerek; értékes lemezek, hangszalagok, fényképek – mindez egyformán érvényes a világi és az egyházi örökségre. Az egyezmény kimondja: az a személy, kinek tulajdonában lopott vagy illegálisan külföldre szállított kulturális érték van, köteles visszaszolgáltatni annak az országnak, melyből származik. Bármiféle restitúciós igényt attól a pillanattól számított három éven belül kell előterjeszteni, amikor az igénylő tudomást szerzett a műalkotás hollétéről, az aktuális tulajdonos személyazonosságáról. Akár 50 évvel ezelőtt ellopott tárgyat is vissza lehet igényelni; az esetleges időbeni korlátozás az adott ország belső törvényeitől függ. Ha az a személy, akinél a lopott tárgy van, bizonyíthatóan nem tudott a műkincs eredetéről, sőt bizonyítani tudja, hogy megvételekor kellő óvatossággal járt el, anyagi kártérítést követelhet. Ha viszont örökölte vagy más módon, de ingyen jutott a tárgyhoz, nem jogosult kártérítésre. Az esetleges kártérítést attól a személytől kell behajtani, akitől a lopott tárgy a pillanatnyi „tulajdonoshoz” került. A visszaszállítás költségeit az az állam fedezi, ahonnan a lopott tárgy származik, de ha tudja, behajthatja a tolvajoktól vagy az illegális kereskedőktől. Szlovákia fontosnak tartja az egyezmény ratifikálását. Erről tanúskodik az is, hogy bár a dokumentum 1995-ben született Rómában, és még nem ratifikáltuk, a szlovák törvények összhangban vannak az egyezménnyel. Eszerint nem lehet hosszabb időre külföldre szállítani egyetlen, kulturális örökségnek minősülő tárgyat sem, ideiglenesen is csak az illetékes hivatal engedélyével. Bizonyos esetekben kizárólag a kabinet engedélyezheti egyes értékek külföldre szállítását, hoszszabb időre is csak rendkívüli esetben lehet külföldre kölcsönözni egy-egy kincset. (sza)