„Pozitív gyártói levelet” kaptak

Ez igazolja és egyúttal hivatalos garanciát is nyújt arra, hogy az általuk előállított takarmányok, takarmánykeverékek és premixek nemcsak megfelelnek az ide vonatkozó hazai és nemzetközi előírásoknak, gyártásuk meghatározott és nyomon követhető rendszerben történik, hanem ezen felül betartják a megfelelő mezőgazdasági gyakorlat, illetve a szlovákiai takarmánygyártók kódexének elveit is. A pozitív gyártói levél a belépő anyagok ellenőrzésétől kezdve a gyártási folyamat folyamatos vizsgálatán és a laboratóriumi elemzésén át a kilépő termékek szigorú ellenőrzésével biztosítja a termékek minőségét. Amint azt Marián Uhrík a szövetség elnöke, az átadást megelőző sajtótájékoztatón is hangsúlyozta, a „pozitív gyártói levél” az európai takarmánygyártókat egyesítő szövetség (FEFAC) kódexére épül, s tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a termék minőségét garantálják. A benne meghatározott feltételek teljesítésére a hazai takarmánygyártók az elmúlt fél évtizedben több mint 600 millió koronát fordítottak.

A sajtótájékoztatón elemezték a gabonaárak radikális emelkedése következtében a takarmányárak és az állattenyésztés helyzetében beállt változásokat is. Az alapanyagok (búza, kukorica) árának több mint 50 százalékos növekedése a takarmányok árában is legalább 20 százalékos emelkedést váltott ki, ami egyértelműen hatott az állattartás, a hústermelés gazdaságosságára és hatékonyságára. Jelenleg ott tartunk, hogy a hazai sertéstartó gazdaságok zömében a termelők tetszik – nem tetszik alapon kénytelenek veszteséget produkálni, ha fenn akarják tartani a sertésállományukat. Az előállított sertéshús kilogrammjára mintegy 10–12 koronás veszteséget kénytelenek elkönyvelni. A bemeneti árak mozgása ellenére a sertéshús értékesítési ára továbbra is stagnál, az ősz eleji emelkedés után újra megállt. A szövetség számításai alapján a jelenlegi bemeneti árakon a sertéshús előállítási ára 47 koronás, a csirkehúsé 31,50 korona körüli árszintet mutat. 10 százalékos haszonkulcsot alkalmazva a sertéshúsnál ez 52 korona körüli, a csirkehúsnál 35 korona körüli értékesítési árat feltételezne.

A hazai sertéstartók helyzete valóban válságos. Egyelőre úgy tűnik, hogy az árversenyt vélhetően csak a külföldi tőkerészesedésű sertéstartó gazdaságok lesznek képesek állni.

A gabonaárak növekedése következtében beállt új helyzet, sőt az energianövények iránti fokozott kereslet a takarmánygyártókat is arra kényszeríti, hogy a hagyományos takarmány-alapanyagok áremelkedésére és a kereslet növekedése miatt feltételezhető esetleges alapanyag-hiányra reagáljanak. Egyrészt a hagyományos alapanyagok helyettesítésére alkalmas források felhasználásával beleértve a malomipari melléktermékeket, a repce és napraforgó-pogácsák valamint az ún. DDGS szeszmoslék nagyobb mértékű kihasználását, másrészt a pontosabb és magasabb minőségi szintet nyújtó takarmánykeverékek előállításával.

Alexander Döring, az európai szövetség főtitkára a nemzetközi gabonapiacon jelenleg fennálló helyzetre utalva megállapította, hogy az áremelkedés és keresletnövekedés okozta probléma ma már összeurópai, s jelezte, hogy a feszültség megoldásaként rövidesen engedélyezni kell majd a gabonafélék exportját a harmadik országokból. Pósa Lajos, a szövetség elnökségének tagja ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a hazai raktárkapacitások meghaladják az 5,8 millió tonnát, a hazai termésviszonyok ismeretében ezek kihasználtsága csak 55 százalékos. A 2007–2013-as időszakra szóló vidékfejlesztési tervben azonban továbbra is támogatási tételként szerepel a raktárkapacitások kiépítése. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi helyzetben mindenképpen kontraproduktív, ha állami és közösségi forrásokból további raktárok építését támogatnák, miközben az eddigiek sincsenek megfelelően kihasználva. (sz)