PISA: nagyon nagy a kockázatos csoport

Nemcsak az átlag tekintetében romlik a szlovákiai diákok eredménye – a felmérésbe 26 magyar iskola tanulói is bekapcsolódtak –, hanem az is riasztó, hogy egyre kevesebb az átlagon felül, vagyis az értékelés legmagasabb szintjét elérő diák, és egyre több az, aki a veszélyeztetett alsó régiókba tartozik. A PISA-értékelés az eredmények alapján hat szintre osztja a tanulókat, a legalsó szintet még ketté osztva.

A természettudomány kategóriában például a legjobb két kategóriába mindössze a szlovákiai tanulók 3,6 százaléka tartozik – az elsőbe mindössze 0,3%. A legalsó két szintet, illetve még az alsó szint alatti eredményeket is figyelembe véve, a tanulók több mint 30%-a teljesítette a felmérést. A felmérés értékelése alapján ők számítanak a kockázatos csoportnak, 2006-ban az arányuk még 20% alatt volt.

Az isklolatípusok szerinti bontás alapján a legalacsonyabb természettudományos tudással az alapiskolások és az érettségivel végződő vagy érettségi nélküli szakközépiskolák tanulói rendelkeznek. A kockázatos csoportba tartozik az alapiskolák tanulóinak mintegy 35 százaléka, az érettségivel végződő szakközépiskolások 25%-a, a nem érettségivel végződő szakiskolákba járóknak pedig 70%-a. Az eredmény még sötétebb képet fest ezekről a tanulókról, ha figyelembe vesszük, hogy a felmérésen nem szigorúan a természettudományos tárgyak szakanyagát kérik, nincs szükség arra, hogy például a biológiai kérdésben állat- vagy növényfajokat ismerjen fel, fizikából sem számítási feladatokat kap.

Mikor kap napszúrást

Az egyik példában például azt kell felismerni, hogy hogyan hat az emberi testre, ha hőségben fut. Nem azt kell kiszámolniuk, hogy mekkora lesz a futó pulzusa, hanem azt kell meghatározni egy alkalmazás segítségével, hoyg milyen hatással van a futóra, ha nem iszik, a levegő hőmérsékletét és nedvességtartalmát figyelembe véve. Egy másik példa a költöző madarak útvonalaira vonatkozott, de itt is ábra segítette a megoldást, a tanulónak csak az ábrák alapján kellett megjelölnie a helyes választ vagy válaszokat.

A magyar helyzet

A szlovákiaihoz hasonlóan sokat romlott a magyarországi tanulók eredménye is. A magyar tanulók teljesítménye az elmúlt évtizedekben romlik, matekból és természettudományból ma az általános iskola végén kevesebbet tudnak, mint 10–15 évvel ezelőtt, a diákok között egyre több a gyengén teljesítők – funkcionális analfabéták – aránya, a diákok tanulási stratégiájával komoly gondok vannak, itthon a legnagyobbak az iskolák közti különbségek. Az elemzők szerint a tanulók társadalmi háttér szerinti szelekciója korán elkezdődik, és a teljes közoktatást áthatja. Az OECD-s és uniós tagországok diákjainak körülbelül ötödét fenyegeti az a veszély, hogy nem szerez olyan minőségű tudást, ami stabil helyet biztosít neki a munkaerőpiacon. A magyar kilátások itt is rosszabbak, ami a jelentés szerint a tanulók rosszabb átlagos társadalmi, gazdasági, kulturális hátterével magyarázható. A családi háttér a magyar diákoknál sokkal jobban hat, mint az OECD-országokban átlagosan. (lpj, hvg.hu)